Kevés vagy sok a két hónapos nyári vakáció?
Átforrósodott tantermek, kókadozó diákok és pedagógusok. Ez jellemezte az elmúlt másfél hetet. Az idei nyár első hőhulláma próbára tette az iskolásokat. Még szerencse, hogy addigra már letudták az év végi dolgozatokat és feleltetéseket. Kötetlenebb, szabadabb programokat találtak ki nekik a pedagógusok. De mi lesz jövőre, vagy azután? A globális felmelegedés miatt egyre korábban kezdődik a kánikula, a legtöbb iskolában pedig nincs klíma.
Abban talán egyetérthetünk, rég nem várták már annyira a diákok és tanáraik a bizonyítványosztást, mint idén, amikor rekordokat döntöget a hőség.
Reggel mikor beléptem az osztályterembe, olyan forróság fogadott, mint egy kohóban. Hiába nyitottam ki minden ablakot, az ajtót, a folyosón az ablakokat és még a szemközti tanteremben is minden ablak és az ajtó tárva-nyitva, szinte semmi huzatot nem sikerült „kicsiholni”, mesélte egy alapiskolában tanító pedagógus.
Szlovákia területén már 1919 óta (az egykori Csehszlovákiában) június 30-án ér véget a tanév, és a gyermekek szeptember 1-jén ülnek újra vissza az iskolapadokba. Ez pedig 8-9 hét pihenőt jelent. Nem kis logisztika a szülők számára okosan beosztani a szabadságot, megszervezni a gyermek nyári programját táborokkal, nagymamánál töltött idővel.
Ezzel szemben Svájc egyes kantonjaiban csak 5 hét a nyári szünet, Németországban, Hollandiában és Nagy-Britanniában pedig 6 hét.
Ami viszont érdekes, hogy az iskolában töltött napok száma nem tér el jelentősen az egyes európai országokban. Ez általában 170-190 nap. A rövidebb nyári vakációt sok országban hosszabb őszi vagy téli szünettel egyenlítik ki. Az ún. karácsonyi szünet viszont szinte mindenütt nagyjából két hét.
Egyes mediterrán jellegű országokban azonban a korábbi nyári vakációt preferálják, a meleg miatt. Olaszországban például június elején kezdődik és a diákok csak szeptember közepén ülnek vissza az iskolapadokba. Görögországban június 10-e környékén fejeződik be a tanítás és szeptember 10-e körül kezdődik újra. Nagyjából 12 hétig vannak otthon a tanulók, és lássuk be, ennyi ideig felügyeletet, programot biztosítani nekik, nem gyerekjáték.
Gondolta volna, hogy azt iskolai szünetek története évszázadokra nyúlik vissza? Mária Terézia 1776-os rendeletével bevezette az őszi (a fő iskolai szünet) szünetet, mégpedig szeptember 21. és október 31. között. A tanítás abban az időben november 1-jén kezdődött.
II. József pedig úgy rendelkezett 1786-ban, hogy a fő iskolai szünet július 16. és augusztus 31. között lesz. Az ok az volt, hogy a gyerekek segíteni tudjanak szüleiknek a földeken.
A 19. század elején a vidéki iskolákban 2-3 hetes vakáció volt, de akadtak olyan iskolák is, ahol szünet nélkül folyt az oktatás.
Ma egyre több olyan vélemény hangzik el, miszerint rövidíteni kellene a nyári vakációt, cserébe pedig hosszabbítani a többi iskolai szünetet. Viszont pont az utóbbi évek forró júniusai miatt sokan inkább előbbre hoznák a nyári vakáció kezdetét.
A hosszabb őszi szünet például kedvezne a kirándulásoknak, a várlátogatásoknak. Egyrészt ezek olcsóbbak is lennének, mint főszezonban, kisebb lenne a tömeg is, és az időjárás is kedvezőbb lehet. Most az a gyakorlat, hogy az iskolai kirándulásokat többnyire június végére szervezik. Idén kifogták a diákok az első hőhullámot.
Sok család eleve júniusban vagy szeptemberben szabadságol, nyaral, a gyereket ki kell kérni az iskolából. Egyrészt mert akkor valamivel olcsóbb, kevesebb a turista is másrészt pedig nagyobb eséllyel úszható meg a 40 fokos kánikula.
Sok pedagógus hajlik arra, hogy a vakáció akár már június közepén elkezdődhetne, mert nagy melegben nem sok értelme van már a tanításnak. A gyermeke fáradékonyabbak, nem figyelnek az órán.
A jelenlegi vakációs naptár mellett szól, hogy a globális felmelegedés miatt egyre extrémebb hőhullámok vannak nyáron, a klíma nélküli osztálytermekben pedig lehetetlenné válna a tanítás. Vannak, akik június közepétől augusztus közepéig tartanák otthon a gyerekeket.
Ön melyik lehetőség mellett voksolna?
