Jut-e majd nővér minden betegágyhoz?
Szlovákia, akárcsak Európa jó része, évek óta nővérhiánnyal küzd. Ez több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a rendszerváltást követően a négyéves általánosnővér-képzést egészségügyi asszisztensképzésre, majd praktikusnővér-képzésre alakították át, az egykori nővérekénél kevesebb kompetenciával. Ahhoz, hogy valaki ma nővérként dolgozhasson, az egészségügyi szakközépiskola elvégzése után még három évet kell tanulnia nappali vagy levelező szakon. Miközben az ellátórendszerben, a kórházakban a betegágyak mellett szolgáló nővérekre van szükség.
2026. szeptemberétől pilot programként elindul az általánosnővér-képzés, az ún. 1+4 rendszerben. Az egészségügyi minisztérium az oktatási minisztériummal karöltve tesz konkrét lépéseket annak érdekében, hogy 2040-ig nagyobb számú szakképzett nővér kerüljön az egészségügyi ellátórendszerbe. Mindez az európai mércéknek megfelelően.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter az érdekegyeztető tanáccsal való megbeszélést és az Európai Bizottsággal való konzultálást követően azt mondta, egyezségük szerint a jövőben a képzés 1+4 modellben történik majd.
– jelentette ki.
Meglátjuk, hogy ebből mit sikerül megvalósítani. A helyzet ugyanis per pillanat csöppet sem rózsás. A nővértársadalom elöregedett, néhány éven belül több ezer nővér vonul nyugdíjba. Vajon ki lép a helyükre? Az új modell a fiataloknak egy attraktívabb és hatékonyabb, a mostaninál gyorsabb utat kínál az érvényesülésre, vagyis, hogy általános nővérré válhassanak.
S hogy mit jelent az 1+4 képzési rendszer? A kilencedik osztályt befejező diákok az egészségügyi szakközépiskolákban egy 1 éves általános képzésben részesülnek, amiről bizonyítványt is kapnak. Ezt követően négyéves általánosnővér-képzés következik. Ennek végén olyan szakképesítést szereznek, amelyet az egész Európai Unióban elismernek.
A kísérleti projektben az 2026/2027-es tanévben hat – pozsonyi, nagyszombati, zsolnai, besztercebányai, kassai és eperjesi – egészségügyi szakközépiskola vesz részt. Úgy lettek kiválasztva, hogy minden régiót lefedjenek.
A puding próbája az evés, szokás mondani. Majd elválik, hogy beválik-e az új rendszer. Egy biztos, jelenleg is sok olyan asszisztens, praktikus nővér dolgozik kórházainkban, akik munka mellett végzik a hároméves szakképesítést, hogy teljes értékű nővérként végezhessék munkájukat. Ez rengeteg időbe, pénzbe is kerül, helyettesítésüket is meg kell oldani az adott egészségügyi intézményben, a vizsgákra való felkészülés szintén időt igényel. Egyszerűen fogalmazva, a jelenlegi helyzet nem jó sem az ellátórendszernek, sem azoknak, akik továbbképezik magukat.
Habár a nővérek fizetése az utóbbi időben örvendetesen emelkedett, ám a tőlünk nyugatabbra lévő országokban még így is magasabbak a bérek. A munka utáni elvándorlás már eddig is jelentős volt az egészségügyi dolgozók körében, félő, hogy ebben nagy változás azt követően sem lesz, ha az „új módi” szerint végeznek.
