Hétfőtől újrakezdődhet(ne) az oktatás a felső tagozatokon és a középiskolákban

2020. november 14., 19:42
B. Vida Júlia

Éppen egy hónapja, hogy a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében bezártak az alapiskolák felső tagozatai és a középiskolák. Az oktatás az online térbe költözött, annak minden pozitívumával és negatívumával együtt.

A legtöbb gyermek és pedagógus, a tavaszi hirtelen főpróba után, már rutinosabban vágott bele a távoktatásba. Mostanra viszont, mi tagadás, egy kicsit már mindenkinek elege lett belőle. Hiányzik a személyes kapcsolat, az internet-elérhetőség is sok kívánnivalót hagy maga után, a gyerekek nem elég motiváltak, még igazi versenyhelyzet sincs, ami egy osztályteremben amúgy jelen van. Egy szó, mint száz, mindenki vágyik már vissza az iskolapadokba.

A kormány is felismerte, hogy rossz vége lehet, ha túl sokáig otthon tartja a gyereksereget, főleg a szociálisan hátrányos helyzetűeket, akiknek például nincs számítógépük, internetkapcsolatuk, így túlságosan leszakadhatnának a haladásban a többiektől.

Ezért november 16-tól, hétfőtől – önkéntes alapon – kinyithatnak a felső tagozatok és a középiskolák. Persze csakis szigorú feltételek között.

Az egyik legfontosabb, hogy egy-egy csoportban, osztályban legfeljebb 6 fő lehet, vagyis 5 diák és 1 pedagógus.

Az iskolanyitás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek, akik nem tudnak bekapcsolódni a távoktatásba, újra a hagyományos formában tanulhassanak.

Azon iskolák számára, amelyek a nyitás mellett döntenek, 300 ezer eurót különítettünk el, hogy fedezni tudjuk a személyzeti költségeket”

– mondta ezzel kapcsolatban az oktatási miniszter, Branislav Gröhling. Hozzátette azt is, hogy memorandumot írtak alá a pedagógiai karokkal, amelyek hallgatókat tudnak kölcsönözni az iskoláknak.

A pályájukra készülő pedagóguspalánták elsősorban a tanulásban lemaradt diákok korrepetálásban fognak segíteni.

Az iskolák az ucimenadialku.sk portálon keresztül kérvényezhetik a plusz tanerőt.

Gröhling maga is érzi, meglehetősen káoszos a helyzet, túl hamar születnek néha egymásnak homlokegyenest ellentmondó intézkedések, ami folytonos improvizálásra kényszeríti az iskolákat. Éppen ezért amellett tette le voksát, hogy igenis vissza kell térni az oktatási szemaforhoz, vagyis a fertőzöttek számának függvényében osztálybezárásokkal kellene kezdeni és a teljes iskolabezárásokat csak akkor alkalmazni, ha ezt a fertőzöttek száma indokolja.

A pedagógustársadalom már most is erején felül teljesít

„Az elképzelés nem rossz, de alapos, sok mindenre kiterjedő szervezést igényel, amihez idő kell. Felmérni az igényeket, kapcsolatot teremteni a szülőkkel, megszervezni az oktatás menetét, helyét, biztosítani az oktatókat, órarendet készíteni és megannyi apró munka, amíg beindul a kerék és olajozottan működik. Másképp nincs értelme. Szervezés tekintetében újabb – azonnali hatállyal megoldandó feladat –, amely az egyes iskolákban a nehézségek ellenére kialakított belső rendszert ismét megváltoztatja” – véli Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.

Fotó: pixabay.com

A távoktatás feltételei régiónként és iskolánként is nagyon különbözőek, amiről az intézményvezetők is beszámoltak neki. Vannak iskolák, ahol jól működik a távoktatás, mert függetlenül a szociális háttértől, sikerült minden tanulót bevonni, másutt nincs is ilyen tanuló az intézményben, akikre vonatkozhatna ez a lehetőség.

Természetesen vannak olyan iskolák, ahol a tanulók egy részének (vagy többségének) szociális helyzete, a család hátrányos háttere akadályozza a digitális formában történő tanulást. A rendelet valószínűleg az ő érdekükben látott napvilágot. De előfordulhat, hogy az, akinek érdekében megalkották, a füle botját sem fogja mozdítani, mert sem iskolában, sem digitálisan nem akar tanulni...”

– teszi hozzá.

Fekete Irén szerint a rendelet gyakorlatba való átültetése nehezen kivitelezhető. Az iskolákban dolgozó pedagógusok közül mindenkinek megvan a maga feladata: az alsó tagozaton tantermi oktatás folyik, van, aki napköziben felügyel, más órarend szerint online tanít, feladatot, munkalapokat készít, javít, egyénileg foglalkozik a lemaradókkal, osztályfőnökként segíti a sajátos nevelési igényű tanulók szüleit a felmerülő problémák megoldásában, és valamennyien helyettesítik az éppen beteg vagy karanténban lévő kollégát, készülnek a másnapi foglalkozásokra.

Ebben a napról napra változó, kaotikus helyzetben a pedagógustársadalom erején felül teljesít”

– emeli ki a pedagógusszövetség elnöke, aki szerint a pedagógushallgatók bevonása az oktatás folyamatába is csak első hallásra tűnik egyszerű megoldásnak, mivel ők is távoktatásban vannak, nem mindig állnak tanítási idő alatt az iskolák rendelkezésére.

Nem ismerik a tanulókat, nem ismerik a tantárgyak tananyagát, csak a saját iskolai emlékeikre támaszkodhatnak, pedagógiai tapasztalatuk minimális, és ez nem mindig elegendő ahhoz, hogy az elképzelés elérje célját, segítsen felzárkóztatni.”

Véleménye szerint az iskolavezetőknek elegendő időt és teret kellene kapniuk a mérlegelésre, hogy elfogadják-e a javaslatot, élnek-e a lehetőséggel. Ők tudják a legjobban, hogy az ő iskolájuknak mire van szüksége.

Hozzászólások