Hány iskolánk van veszélyben? – Tamás Erzsébetet kérdeztük
Tegnap Galántára szervezett szakmai találkozót a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS), amelyen iskolaigazgatók, polgármesterek és az oktatási minisztérium néhány képviselője vett részt. A téma az iskolák helyzete volt, az optimalizáció árnyékában. A megbeszélésen részt vett Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatáspolitikai szakértője is, akit a részletekről kérdeztünk.
Portálunknak elmondta, elkészült egy munka-, illetve vitaanyag, amelyet tegnap megkaptak a polgármesterek, valamint a társulás oktatási ügyekért felelős illetékese is, aki továbbította azt a minisztériumnak. A dokumentum elsősorban a törvény 29. §-ának (20) bekezdésével, valamint az abból eredő problémákkal foglalkozik, vagyis azokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik a minimális osztálylétszámra vonatkozó előírások alóli mentességet. Mellékletében táblázatos és térképes formában is feltüntették azokat a régiókat, helységeket és településeket, ahol már a közeljövőben gondot okozhat a minimális létszám megemelése.
Ezen a térképen pirossal jelöltük azokat a településeket, ahol nagy valószínűséggel már közvetlenül az intézkedés bevezetése után gondot okoz majd az előírt minimális átlaglétszám teljesítése. Rózsaszínnel tüntettük fel azokat a helységeket, amelyeket egyelőre talán még nem érint közvetlenül a változás, később azonban várhatóan nehézségekkel szembesülnek. Zölddel azokat a településeket jelöltük, ahol jelenleg nem látszik veszély.
Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy most nagyon nehéz pontos számadatokkal szolgálni. Ennek egyik oka, hogy a reform 2023-ban kísérleti programként indult, ezért több iskola szerkezeti felépítése már megváltozott, vagy jelenleg is átalakulóban van. Más intézményekben, amelyek csak most kapcsolódnak be a reformba, az első évfolyam kivételével továbbra is a korábbi alsó és felső tagozatos felosztás érvényes. Másképpen fogalmazva: a 2025/2026-os tanévben – mivel az új adatok még nem hivatalosak – voltak olyan iskolák, ahol az alsó tagozat továbbra is az 1–4. évfolyamot jelentette, míg más intézményekben már vegyes rendszer működött, reformosztályokkal és hagyományos osztályokkal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egyes kisiskoláink már előre megtették azt a lépést, hogy ötödik évfolyamot is indítottak, amennyiben ezt az alapító okiratuk lehetővé tette. Esetükben a helyzet azért lesz összetettebb, mert a hagyományos rendszerű osztályoknál az ötödik évfolyam továbbra is felső tagozatnak számít, így arra már a 18 fős minimális átlaglétszám vonatkozik, míg az alacsonyabb évfolyamokon ez a küszöb 15 fő lesz” – ismertette a helyzetet.
Felvetettük neki, hogy a közösségi oldalakon 100-120 veszélyben lévő iskoláról esik szó, ami iskoláinknak a fele.
Előzetes számításaink szerint 58 iskola kerülhet a már említett vörös, további 29 pedig a rózsaszín zónába. A többi intézmény egyelőre a zöld zónában van, ez azonban nem jelenti azt, hogy tartósan ott is marad. Meg kell várnunk a kormányrendelet módosítását, illetve a méretszorzó esetleges csökkentését, amely rendkívül kedvezőtlenül befolyásolhatja iskoláink működését, hiszen újabb forráselvonással járhat. A találkozón azt is elmondtam, hogy a fenntartók, vagyis az önkormányzatok jelenleg még nem tudják, mekkora összeg áll majd rendelkezésükre az iskolák működtetésére, miközben már a jövő évi költségvetésüket tervezik”
– reagált.
Hozzátette: a vitaanyag arra is rámutat, hogy a minisztérium nem egyértelmű kifejezéseket használ a törvénymódosítások szövegében.
„Számunkra egyáltalán nem mindegy, hogyan határozzák meg a nemzetiségi iskola fogalmát. Óriási különbség van a »magyar nyelven oktató« és a »magyar nyelven is oktató« iskola között. Ez utóbbi megfogalmazás akár alternatív oktatási programot működtető iskolákat is jelenthet. Erre korábban már volt példa, de mi ezt nem támogatjuk, mert felgyorsítja az asszimilációt.”
Tamás Erzsébet szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a minisztérium nem kíván engedni az általa meghatározott minimális létszámokból. Ez elsősorban a kis létszámú, teljes szervezettségű iskoláknak okozhat komoly nehézséget, amelyekben gyakran már a megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógusok biztosítása is problémát jelent.
A Magyar Szövetség szakpolitikusa megemlítette, a szerdai találkozón ismét kérték azokat a kimutatásokat is, amelyeket a minisztérium az iskolák fejlesztési terveinek kiértékelése során készített el, de amelyeket – a miniszter ígérete ellenére – mindeddig nem kaptak meg. Ezek az adatok fontos kiindulópontként szolgálhatnak az oktatási stratégia kidolgozásához, amelyen az Oktatáspolitikai Műhely már dolgozik.
A megbeszélésen a polgármesterek részéről az az igény is megfogalmazódott, hogy bizonyos információkat közvetlenül a minisztériumtól kapjanak meg. Ez biztos támpontot jelentene a településeknek, a polgármestereknek és az önkormányzatoknak, amikor konkrét intézkedéseket mérlegelnek. Biztosan lesznek olyan községek, amelyekben komoly dilemmát okoz majd az iskola fenntartása. A méretszorzó fokozatos kivezetése akár térdre is kényszerítheti a fenntartókat.
A minisztérium gyakran hangoztatja, hogy azok az önkormányzatok, amelyek rendelkeznek elegendő forrással, saját költségvetésükből pótolhatják a hiányzó összeget. Tamás Erzsébet szerint bizonyára lesznek erre képes önkormányzatok, a többség azonban nem engedheti meg magának, hiszen számos más, jelentős kiadással járó feladatot is el kell látnia.
Megvárjuk, hogyan reagál a minisztérium a vitaanyagunkra, és végre megkapjuk-e a miniszter által megígért, az iskolák fejlesztési terveiből kinyert adatokat. Mindenképpen szeretnénk megértetni a tárcával, hogy nyitottak vagyunk a változtatásokra, és magunk is érezzük, hogy szükség van az optimalizálásra. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a magyar iskolák nem mindenhol képesek teljesíteni az előírt minimális osztálylétszámot. Ráadásul egyelőre azt sem tudjuk, mit hoz az év eleje: tovább csökken-e a méretszorzó, és milyen újabb megoldási tervvel áll elő a minisztérium a hiányzó források pótlására”
– summázta a szakértő.
