2021. november 12., 09:28

Felsőoktatási reform, vagy az egyetemek kivéreztetése?

Azt már megszokhattuk, hogy kormányok és miniszterek jönnek-mennek, s egyre újabb reformokkal rukkolnak elő. Nincs ez másként most sem. A változás általában előbbre visz, új utakat és távlatokat nyit, mégis a felsőoktatási törvény módosító javaslata, ami már tárcaközi egyeztetésen van, kiverte a biztosítékot az akadémiai közösségben és a rektorok között.

felsőoktatás
Fotó: unplash

Attól tartanak, a politika beköltözik az egyetemek falai közé és messziről jött emberek fogják megmondani mit, hogyan és főleg miből lehet megvalósítani. Autonómiájukat féltik a jövő értelmiségét képző intézmények, miközben az is benne van a pakliban, hogy esetleg megszűnnek.

Merthogy maga a kormányfő, Eduard Heger jelentette ki nemrég,

az oktatási reform célja a minőségi oktatás biztosítása, amelyik egyetem nem fog megfelelni az újonnan felállított szigorú minőségbiztosítási követelményeknek (akkreditációs feltételeknek), annak be kell zárnia kapuját.

Legyen belőlük inkább kevesebb, de igazán jó! Ez pedig rossz hír a kisebb és fiatalabb felsőfokú intézmények számára, ahol eleve korlátozottak a lehetőségek, legalábbis, ami a tudományos fokozattal bíró oktatók számát illeti. Úgyhogy, ha meg akarják ugrani a lécet, gyorsabb ütemre kell kapcsolniuk és munkatársaiknak kutatni, publikálni kell, hogy minél előbb docensekké, professzorokká avanzsálhassanak, garantálva a minőséget az egyes karokon. Jövő őszig készen kell lenniük saját minőségbiztosítási rendszerükkel. És ha a parlament elfogadja a felsőoktatási törvény módosítását, akkor még az egyetemek belső struktúráját is át kellene alakítaniuk. Felvetődik a kérdés: hogy jutna erre idő az oktatás és a tudományos munka mellett?

Mást akar a szaktárca, mint az akadémiai közösség

A szóban forgó felsőoktatási törvény tervezetét a Szlovák Rektori Konferencia is megvitatta és több ponton is aggályosnak találta. Bár az oktatási minisztérium a tervezett változtatásokról állítólag egyeztetett az egyetemek képviselőivel és hozzáértőkkel, mégsem kerültek ki belőle az általuk nehezményezett pontok. Olyannyira nem, hogy a rektorok egyenesen azt kérték, vonják azt vissza a tárcaközi egyeztetésből. Az október végén tartott rektori találkozó után Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora úgy tájékoztatott, teljességgel elfogadhatatlan számukra a tervezet.

A legtöbb esetben a bizalmatlanság az igazgatótanácsok új összetételével kapcsolatos. A módosítás szerint ugyanis a tagok felét a jövőben a minisztérium adná. Vagyis idegen, finoman fogalmazva politikailag sem független, nem feltétlenül az egyetem érdekeit szem előtt tartó emberek dönthetnének fontos, az intézmény létét meghatározó kérdésekben. S rajta tartanák kezüket a kasszán is.

Az igazgatótanács döntene a költségvetésről, az ingatlanvásárlásról és ingatlaneladásról, holott eddig a döntéshozatalba a szenátus is be volt vonva. Az akadémiai szenátus tehát például a vagyonkezelésből teljesen kimaradna, és így az egyetem autonómiája több esetben is sérülne"

– világította meg a helyzetet a Selye Egyetem rektora.

Juhász György
Fotó:  Lamos Csaba
Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora

Hozzátette azt is, hogy a tervezet szerint költségvetési dolgokban egyedül csak az igazgatótanács dönthetne, és a gazdasági igazgató, a kvesztor is nagymértékben az igazgatótanácsnak felelne, miközben eddig a rektornak tartozott elszámolással. Maga a rektorválasztás is megbénulhatna.

A tervezet szerint az egyetemek vezetőit úgy választanák, hogy az igazgatótanács és az akadémiai szenátus együttes ülést tartana, de a rektorjelöltnek mindkét testületben meg kellene szereznie a többséget.

Ha az igazgatótanácsban nem rá szavazna a többség, a minisztérium által delegált személyek nem támogatnák a rektorjelöltet, akkor patthelyzet állna elő.

Ha valaki tud valamit a reformokról, akkor az Ivan Mikloš, a Dzurinda-kormány volt pénzügyminisztere, hisz ő maga is számos nehezen lenyelhető reformlépésnek volt az atyja. Ő a reformtervezetet félig késznek találja. És meglepő módon nem azt látja a legnagyobb gondnak, hogy többletforrásokat nem rendeltek a változásokhoz. Szerinte az oktatási tárca naivan azt hitte, sikerül az akadémiai közösséggel olyan kompromisszumos megoldást találnia, amellyel mindenki elégedett lesz. Nem a jó utat választotta, az engedmények és a részmegoldások útjára lépett, állítja Mikloš, aminek az eredménye ez a félig kész reformtervezet.

Többletforrások helyett pénzmegvonás

S a végére hagytuk a slusszpoént. A kormány a reformot nem plusz anyagiak biztosításával kívánja véghez vinni, ahogy az egy valamirevaló európai országban dukál. Épp ellenkezőleg. A jövő évi költségvetési tervezetben nagyjából 28 millió eurót akar elvonni az egyetemektől, miközben már az idén is kevesebbet juttatott nekik. Mi ez, ha nem fából vaskarika?

Mert miközben az egyetemeken a minőségi oktatás biztosítása végett a kutatásra kellene fókuszálni, könnyen megeshet, hogy még a fűtésszámlára sem futja majd, hiszen az energiaárak az egekbe szöknek.

Mintha a minisztérium és a kormány nem tudná, hogy a tudományos munka bizony drága mulatság. Külföldi konferenciákon való részvétellel, segédeszköz-vásárlással, laborok felszerelésével jár… A minőséget meg kell fizetni, a jövőbe be kell fektetni.

S épp ez volt a kormány célja. Hogy a jövőben a fiatalokat itthon tartsa, ne külföldi egyetemek után ácsingózzanak, hanem hazai egyetemeken tanuljanak, és utána idehaza boldoguljanak. Nagyon sokan viszont pont attól tartanak, hogy ez a bizonytalan és labilis helyzet még több fiatalt ösztönöz arra, hogy csehországi, magyarországi és neves európai egyetemek felé kacsingasson. Ennek következményeivel pedig nagyon is tisztában vagyunk. Nagy részük már sohasem tér haza, idegenben csinál karriert, építi fel az életét, alapít családot. Az agyelszívás tehát folytatódhat, mi több, felerősödhet.

Megjelent a Magyar7 2021/45.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.