Beíratási anomáliák a Komáromi járásban

2020. május 2., 19:15
Nagy Miskó Ildikó

A járvány miatt rendhagyó módon, gyerekek nélkül zajlottak az alapiskolai beíratások a Komáromi járásban. Sajnos, a járás négy városában nem túl szívderítőek az eredmények. Főként a magyar vagy vegyes házasságban élő szülők miatt, akik még mindig azt hiszik, hogy a szlovák iskolából kikerülő utódaik jobban érvényesülnek. Holott csak a magyarság gyorsabb ütemű asszimilációját segítik elő.

Fotó: Archívum

A magyarság szempontjából a legjobb a helyzet Komáromban, ahol a 4 magyar és 3 szlovák tannyelvű alapiskolába eddig 229 óvodást, illetve nulladik osztályost magyar, 115-öt pedig szlovák intézménybe írattak be. A Munka Utcai Alapiskola első évfolyamába 62 gyermeket, míg nyolcan a jelenlegi 0. osztályból mennek elsőbe. Az új tanévben két első és egy nulladik osztályt akarnak indítani. Az Eötvös Utcai Alapiskolában beindulhat a járásban újdonságnak számító, sportirányzatú 1. osztály, amelyet a szülők a beíratott 68 gyermek közül 22 számára választottak. Azonkívül még két 1. osztályt nyitnak. A Jókai Mór Alapiskolába 58 gyermeket írattak be, s még nem dőlt el, hogy két vagy három 1. osztály lesz-e. Ez attól függ, hány gyermeknek kell évet halasztania. A Marianum Egyházi Iskolaközpontban a beíratott 33 gyermek számára egy vagy két 1. osztályt nyitnak. A helyi szlovák iskolák közül a Határőr utcaiba 45, a Komenský utcaiba 44, a Rozmaring utcaiba pedig 26 gyermekkel kopogtattak a szüleik. Tehát eddig Komáromban kétszer annyi nebulót írattak magyar iskolába, mint szlovákba. Üröm az örömben az, hogy az utóbbiak udvarán is sűrűn hallatszik a magyar szó, tehát nincs mindegyik gyermek ott, ahol lennie kellene.

A Felvidék legmagyarabb városának tartott Gúta kapcsán okkal feltételezhető, hogy legalább az ottani magyar szülőknek nem kell magyarázgatni az anyanyelvi oktatás fontosságát.

Ha így lenne, a 3 magyar intézménybe nem csak 69-en jelentkeztek volna, miközben az egyetlen szlovákba 35 elsőst írattak be. Az utóbbiak között is akadnak magyarok, akik majd azért is tanulnak államnyelven, mert a szüleik megelégelték a magyar iskolák közti csatározást, s még mindig tartanak az egyik intézmény bezárásától. A Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban a 29 elsős számára két 1. osztály megnyitását tervezik. Az új tanévet már a magyar kormány 1,7 millió eurós támogatásából felújított székhelyen szeretnék kezdeni. A Corvin Mátyás Alapiskolába csak 21 óvodást írattak be. Ez azért is meglepő, mert az INEKO felmérése szerint a hazai magyar iskolák közül a 4. helyen végzett. Úgy tűnik, a következő tanévben csak egy első osztályt nyithatnak. A II. Rákóczi Ferenc Alapiskolába 19 gyermeket írattak be, így a következő tanévben is egy első osztályuk lesz, ám az utóbbi két évhez viszonyítva nőtt a beíratott kicsik száma.

Ógyallán és Naszvadon többé-kevésbé romakérdésnek is számít a beíratás. Nem rasszista indíttatásból, hanem azért, mert a többnyire magyar iskolákba beíratott cigánygyerekek alig beszélik a tanítási nyelvet, a társaiknál lassabban sajátítják el a tananyagot, és gátolják az előrelépést. A diáklétszámot ugyan növelik, de ez esetben a mennyiség a minőség rovására megy. Emiatt akadnak magyar szülők, akik inkább a helyi szlovák iskolába íratják be a csemetéjüket, így gyorsítva a magyarság önkéntes asszimilációját.

Mivel sok roma család figyelmen kívül hagyta az eredeti beíratási időpontot, ezért az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola és Óvoda 2. fordulót is meghirdet. Bár e tanévben egy normál és a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek számára indított három első és egy vegyes összetételű nulladik osztállyal működik, de a következő tanévre eddig csak 14-en jelentkeztek a normál osztályba.

A hátrányos helyzetű családok az első körben nem éltek az online beíratás lehetőségével, ezért őket személyesen keresték fel a helyi roma polgárőrség tagjai, s az érintett szülőket behívták az iskolába. Így további 14 gyereket írattak be. Bár sok roma szülő ért magyarul, mivel odahaza cigányul beszélnek, a pedagógusoknak a gyerekeket először magyarul, majd szlovákul is meg kell tanítaniuk. Az eddig beíratott 28 gyerek és a második körben érkezők számára ismét indítanak 0. osztályt is. A helyi szlovák alapiskolába már több mint 40 gyereket írattak be. Az ottani diákok között csak elvétve akadnak romák. Korábban a magyar kormány jóvoltából a „Feszty” hozzávetőleg 192 ezer eurós támogatást kapott az iskola tetőterének kialakítására, ami még folyamatban van, s őszig megvalósul a biológiai-kémiai és az informatikai szaktantermük felújítása is.

beíratás
Fotó: Archívum

Naszvadon közös épületben van a teljes szervezettségű magyar és szlovák alapiskola. A legutóbbi népszámlálás szerint az 5068 lakosból 2717-en magyarnak vallották magukat, s csak 1809 szlovák, 334 roma és 208 egyéb lakost számláltak. Az iskolába járó gyerekek aránya sajnos nem tükrözi az új keletű város nemzetiségi összetételét. Mivel több magyar szülő évek óta inkább a szlovák intézménybe íratja be a gyermekeit, abban általában két, míg a magyar iskolában csak egy első osztályt szoktak nyitni. Az utóbbi években kisebb létszámú 0. osztályuk is van. Oda eddig 18 gyereket írattak be, közülük 8-at az egészségi állapota és képességei miatt orvosi kivizsgálásra küldtek.

Számukra az új tanévben 0. osztályt nyitnak, a jelenlegi 0. osztályból pedig 3-4-en léphetnek át az 1. évfolyamba, ahol vélhetően csak 13-14-en lesznek. Ez annak is köszönhető, hogy már az óvodában is 4 szlovák és mindössze 2 magyar nyelvű csoport van. Akiket a szüleik korábban szlovák iskolába írattak be, azok a gyerekeiket automatikusan szlovákba adják, és magukat szlováknak vallják. Bár a szomszédos Ímelyen nincs magyar iskola, onnan most egyetlen kicsit sem vittek a naszvadi magyar intézménybe. Jelenleg a városban 56 tanköteles nebuló van, közülük 16-an romák. Az utóbbiak többsége magyar alapiskolába kerül. Kívánatos lenne, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő, nehezen beilleszkedő gyerekek legalább fele-fele arányban kerüljenek magyar, illetve szlovák alapiskolába.

A fenti számok a tanévkezdésig némileg módosulhatnak. Kérdés, hogy mely iskolák javára billen el a mérleg nyelve. A gyermekeiknek nem anyanyelvi oktatást választó szülőknek hallaniuk kellett volna az egyik anyuka által a napokban mondottakat, aki elpanaszolta, hogy neki a szülei jóvoltából hat-éves korától szlovák nyelven kellett tanulnia. Eleinte alig értette a tanítókat és a többi gyereket. A gyötrelmes évek tapasztalatai arra sarkallták, hogy a lányait magyar alapiskolába írassa be. Mással nehezen összehasonlítható, nagyszerű érzés kerítette a hatalmába, amikor a gyerekek később megköszönték a helyes döntését. Mint mondták: anélkül talán sosem ismerték volna meg a csodaszép magyar irodalmi műveket, sokkal nehezebben értették volna meg a tananyagot, és nehezen barátkozó, lelki sérültekké váltak volna.    

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2020/17-es számában.

Kövesse facebook oldalunkat is!