2021. április 22., 07:20

Ukrajna miatt robbanhat ki a harmadik világháború? Vagy csak a diplomácia színházát látjuk?

Az utóbbi hetekben pattanásig feszült helyzet alakult ki a kelet-ukrajnai válságrégióban. Ha a konfliktus tovább mélyül, az magában hordozza egy, a második világháború óta nem látott méretű fegyveres összecsapás veszélyét.

Fotó: TASR/AP
Ukrán katona néz farkasszemet az oroszbarát fegyveresekkel a Donyec-medencében

A régi századfordulón a Balkán- félszigetet emlegették Európa lőporos hordójaként. 1914 júniusában a szarajevói merénylet által kiváltott szikra a felhalmozott feszültségek miatt elég volt ahhoz, hogy szinte az egész kontinens évekig elhúzódó véres élet-halál harcba bonyolódjon. Jelenleg Európa újkori történelmének leghosszabb békeperiódusát éljük, a mostani nemzedékeknek, ha eltekintünk a délszláv háború poklától, nincsenek élő emlékeik arról, mit is jelent egy fegyveres konfliktus.

Befagyott konfliktus, lappangó feszültség

Közép-Európából nézve Ukrajna és a donbaszi válságrégió, bár a politikai földrajz tükrében a szomszédságunkban van, igencsak távol esik tőlünk.

A kelet-ukrajnai konfliktus az elmúlt években tulajdonképpen „befagyott”, de a feszültség tovább lappangott, hiszen az ellentétek feloldására nem mutatkozott valódi esély.

A jelenlegi helyzet kialakulása 2014-ig vezethető vissza, amikor a tüntetések elsodorták a Moszkva-párti Janukovics elnök kormányát, és a Nyugat-barát ukrán nacionalisták kezébe került a hatalom. Ukrajna hagyományosan a kelet-közép-európai geopolitikai törésvonalon fekszik, egyszersmind a birodalmi logikát követő Moszkva számára nélkülözhetetlen ütközőzóna.

Ezzel magyarázható, hogy a 2014-es ukrán forradalmat követő hatalmi vákuumot kihasználva Oroszország megszállta, majd magához csatolta az 1954 óta Ukrajnához tartozó, de nagyrészt orosz ajkú Krím-félszigetet.

Az említett geopolitikai törésvonal szabályosan kettévágja Ukrajnát, a Dnyepertől nyugatra eső területek hagyományosan oroszellenesek, és nem mellesleg ukrán nyelvűek, míg Kelet-Ukrajna kulturális identitásában ezer szállal kötődik Oroszországhoz.

Ez a megosztottság az önálló Ukrajna 1991 óta íródó történelmének a politikai térképét is meghatározta. Az elnökválasztásokon keleten rendre a Moszkva-párti politikusok, míg a nyugati országrészben az ukrán nemzetállam hívei taroltak. A 2014-es forradalom a keleti országrészben komoly félelmeket és ellenérzéseket váltott ki az ott élő orosz ajkú népességben, a szeparatista erők erre a háttérre alapozva robbantottak ki fegyveres lázadást a kijevi kormány ellen.

Bár az ukrán erők visszaszorították a lázadókat, a Moszkva nem is igen titkolt támogatását élvező szeparatisták a Donyec-medence egy részében megvetették a lábukat, ahol máig tartó patthelyzet alakult ki.

A nyugati hatalmak, legalábbis a diplomáciai és a gazdasági nyomásgyakorlás eszközeivel, Ukrajna mellé álltak, de az Oroszország ellen bevezetett szankciók az Európai Unióra nézve is hátrányosak. Ez a tény az elmúlt években hagyott némi mozgásteret Moszkva számára a szankciók megkerülésére, illetve az energiapolitikai terjeszkedésre az öreg kontinens irányában.

biden-putyin-kapcsolat.jpg
Fotó:  Archívum
Joe Biden és Vlagyimir Putyin
Megkésett nemzetállam-építés

Ukrajna helyzetét döntően meghatározza, hogy máig nem heverte ki a 2014 óta tartó polgárháború okozta gazdasági katasztrófát, a visszaesés társadalmi következményeit egyre nehezebb feledtetni a megkésett nemzetállam-építéssel.

Ukrajnában a Szovjetunió felbomlását követően még évtizedekig a kultúra és a tudományosság első számú nyelve az orosz maradt, sok esetben még a nyugati országrészben is.

Porosenko, majd némi meglepetésre Zelenszkij kormánya, ha már a gazdasági gondokra és az égbekiáltó korrupció visszaszorítására nem is találtak jó megoldást, egyre másra fogadtatták el a törvényeket az ukrán nyelv mindenhatóságára a hivatali élet, az oktatás, de a hétköznapi érintkezés területén is.

Az orosz ajkú Zelenszkij megválasztása azt a reményt hordozta, hogy az ukrán nemzetállam építése a nyelvi kisebbségeket kevésbé sújtó formában folytatódhat, ebben a várakozásukban azonban csalódniuk kellett nemcsak a Kelet-Ukrajnában élő orosz ajkúaknak, de a kárpátaljai magyaroknak is.

A magyar közösséget az élet szinte minden területén ellehetetlenítő ukrán kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években kiéleződött Kijev és Budapest viszonya is.

Újra forrponton a kelet-ukrajnai válság

2021 elejére a már befagyott kelet-ukrajnai konfliktus újra forrpontra jutott. Láthatóan sem Kijev, sem Moszkva nem érdekelt a feszültség gyors enyhítésében. Ukrajna, háta mögött érezve a hatalomba frissen berendezkedett demokrata adminisztrációt az Egyesült Államokban, a korábbiaknál határozottabban helyezkedik szembe az orosz fél erődemonstrációival. Moszkva számára is kapóra jön az erő fitogtatása, a szankciók által sújtott orosz gazdaság gondjairól a nagyorosz patrióta érzések felszítása egyfelől eltereli a figyelmet, másrészt azonban a gyenge lábakon álló gazdaság Oroszország konfliktusálló képességét alaposan megkérdőjelezi.

Moszkva elsődleges célja az ukrán határ mentén végrehajtott látványos csapatösszevonásokkal ezért leginkább az lehetett, hogy a Biden-kormányzat egyáltalán tárgyalópartnerként tekintsen a putyini Oroszországra.

Úgy tűnik, ezt Moszkvának sikerült elérnie, hiszen a múlt héten a két vezető telefonon egyeztetett, és egy személyes találkozóban is megállapodtak.

A diplomáciai pengeváltások azonban az elmúlt napokban ennek ellenére tovább folytatódtak, ami azt jelzi, hogy a feszültség enyhülésére rövid távon aligha számíthatunk.

Több jel mutat arra, hogy a koronavírus-járvány által felbolygatott, rendkívül ingatag globális gazdasági helyzet mellett a következő időszakban számolhatunk a politikai instabilitás mélyülésével is. A kelet-ukrajnai konfliktus mellett hasonló globális jelentőségű ellentét látszik elharapózni Tajvan kapcsán Kína és az Egyesült Államok között.

A kilencvenes évek elején lezárult hidegháború óta várhatóan a következő hónapokban, években kell szembenéznünk a legnagyobb kihívással, miként kerülhető el egy, a világ nagy részét érintő, pusztító hatású fegyveres konfliktus.

Kelet-Ukrajnát jelenleg joggal nevezhetjük a világ egyik puskaporos hordójának, jelenleg azonban még joggal reménykedhetünk a robbanást kiváltó szikra elkerülésében.

Az első világháború előestéjéhez képest a hatalmak közötti konfliktuskezelés, ami kiállta a hidegháború legnehezebb próbáit is, előrébb tart. Azonban

a világot sújtó válságjelenségek, elég, ha a pandémia vagy az éghajlatváltozás tragikus társadalmi, gazdasági következményeire gondolunk, fokozzák a kockázatokat.

Vagyis sok múlik a diplomaták bölcsességén, hogy eddigi életünkre utóbb ne „boldog békeidőként” kelljen visszatekintenünk, mint dédapáink nemzedékének.

Megjelent a Magyar7 2021/16. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.