Újabb afrikai migránsok áraszthatják el Európát

2021. július 31., 09:13
ma7

Újabb migrációs hullámok veszélyeztetik Európát, és korántsem a bizonytalan jövő elé néző Afganisztán az egyetlen ország, ahonnan hatalmas menekültáradatra lehet számítani. Tunézia is egyre súlyosabb belpolitikai problémákkal küzd, a török kormány pedig bármikor kijátszhatja a „migránskártyát”, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra.

Afrikai migránsok
Fotó: Wikipédia/ma7
Veres Kristóf György: a tunéziai helyzet is bizonytalan

Veres Kristóf, a Migrációkutató Intézet kutatója elmondta, ha a líbiai válság tovább mélyül, az afrikai migránsok elsődleges tranzitországában gyakorlatilag semmi sem lesz, ami megállíthatná az illegális bevándorlók tömegeit.

A legtöbb migrációs útvonalon jelentős emelkedés látható a tavalyi adatokhoz képest a bevándorlók számát tekintve. A szakértő a Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adataira hivatkozva ismertette, a középmediterrán útvonalon érkeznek a legtöbben: az év első felében másfélszer annyi bevándorlót regisztráltak a hatóságok, mint a múlt év azonos időszaka alatt, közel 22 ezer főt. A Frontex adataiban továbbá az is jól látható, hogy a nyugat-balkáni útvonalon – melynek Magyarország is része – 92 százalékkal emelkedett a migránsok száma a tavalyi jelentésekhez képest: az ügynökség arról adott hírt korábban, hogy idén 18 600 illegális bevándorlót regisztráltak.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az El País spanyol napilapnak adott, csütörtökön közölt interjújában arra figyelmeztetett, Törökország komoly líbiai jelenléte által képes lesz befolyást gyakorolni a Líbiából Európába tartó migrációs útvonalakon. Veres Kristóf emlékeztetett, Líbia fontos tranzitország a migránsok számára, azonban felvetődik a kérdés, hogy a kormány meg tudja-e, illetve meg akarja-e gátolni, hogy migránsok tömegei elinduljanak az észak-afrikai ország partjairól Európa irányába.

A törökök mindkettőre hatással tudnak lenni"

– hangsúlyozta a szakértő az ankarai kormány szerepét, amely már korábban is bevetette a „migránsfegyvert” Brüsszel ellen.

A Migrációkutató Intézet munkatársa elmondta, amennyiben török ellenőrzés alatt vannak partszakaszok Líbiában, a török hatóságok döntenek arról, hogy a migránsokat továbbengedik-e vagy sem. Veres Kristóf arra is felhívta a figyelmet, ha a líbiai válság tovább mélyül, gyakorlatilag semmi sem fog gátat szabni a migránsáradatnak. Az APA osztrák hírügynökség értesülései szerint a dél-olaszországi Lampedusa szigetén ismét felerősödött a migrációs nyomás, csütörtökön mintegy 250 menedékkérő érkezett tizenöt bárkával. Veres Kristóf a tunéziai események fontosságát is hangsúlyozta:

Tunéziában súlyos politikai válság zajlik, a fő kérdés az, hogy az elkövetkező hónapokban Tunézia destabilizálódik-e. Amennyiben igen, onnan is elkezdhetnek nagyobb számban érkezni a migránsok Európába"

– fogalmazott a szakértő. Nemrégiben az olasz kormány is hangot adott félelmeinek, melyek szerint a politikai válság nyomán újabb migrációs hullámtól tart, noha a 2011 januárjában kezdődött, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám egyetlen sikertörténete éppen a tunéziai rendszerváltás volt.

Litvániában továbbra is súlyos problémákat okoz a migránsok érkezése Belarusz irányából, miután Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök úgy döntött, a migrációt használja fel politikai eszközként. Csütörtökön több százan tüntettek a fővárosban, Vilniusban a kormány ellen, miután bejelentették, Dieveniškės határvárosban tervezik elhelyezni a főleg Afrikából és a közel-keleti országokból érkező migránsokat. A határőrség aznapi tájékoztatása szerint az év eleje óta legkevesebb 3100 határsértőt vettek őrizetbe, a legtöbben Irakból származnak.

Belarusz azt tesztelgeti, mennyire erős a „migránskártya”, egyáltalán alkalmas-e arra, hogy Litvánián keresztül zsarolja az Európai Uniót"

– magyarázta Veres Kristóf.

A szakértő hozzátette: ha Vilnius a közeljövőben megépíti a határkerítést, valamint hatékony és gyors segítséget kap Brüsszeltől és a Frontextől, a minszki kormány azt fogja látni, hogy a migráció mint politikai eszköz nem elegendő ahhoz, hogy érdemben nyomást gyakoroljon az Európai Unióra. Agnė Bilotaitė litván belügyminiszter korábban a BNS helyi hírügynökségnek elmondta, a kormány fő célkitűzése és feladata visszaküldeni a migránsokat minél hamarabb származási országaikba, ehhez azonban a migránsok biztos elhelyezésére és a menedékjogi eljárások gyorsított lefolytatására van szükség.

Kövesse facebook oldalunkat is!