Ugyan kezelés után, de az óceánba engedi a japán kormány a fukusimai atomerőmű radioaktív vizét

2021. április 13., 12:41
ma7 | MTI

A japán kormány kedden úgy döntött, hogy a helybeliek és a szomszédos országok aggodalmai ellenére a sérült fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet kezelés után a tengerbe engedik.

Japán radioaktív víz tiltakozás
Fotó: TASR/AP

Szuga Josihide miniszterelnök kormánya azt követően hozta meg határozatát, hogy eltelt egy évtized az ország legsúlyosabb, a Fukusima-I atomerőműben bekövetkezett atomkatasztrófája óta.

A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) várhatóan két év múlva kezdi meg a víz tengerbe engedését.

A vállalat hatalmas tartályok százaiban több mint 1,2 millió tonna vizet tárol a helyszínen, akkora mennyiséget, amellyel mintegy ötszáz olimpiai úszómendencét lehetne megtölteni. Az üzemeltető szerint jövő őszre elfogy a tárolásához szükséges kapacitás, bár a helyi tisztviselők és egyes szakértők másként vélekednek.

Az erőmű hat reaktora közül háromban magolvadás következett be, miután 2011 márciusában erős földrengés és az azt követő szökőár tönkretette az áramellátó és hűtőrendszerüket.

Azóta az üzemeltető a három reaktorba vizet áramoltatva hűti a megolvadt fűtőelemeket. A telephelyen a sugárszennyezett vizet fejlett folyadékfeldolgozó rendszerrel kezelik, de a tríciumot - a hidrogén egyik radioaktív izotópját - nehéz kivonni a vízből.

A tervek szerint a tríciumos vizet addig hígítják, amig a radioaktivitása 1500 becquerel alá esik,

ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ivóvízre vonatkozó irányelvének hetede.

A kormány és az üzemeltető szerint a trícium alacsony koncentrációban nem káros az emberi egészségre.

A tríciumot azért tartják viszonylag ártalmatlannak, mert sugárzási energiája túl alacsony ahhoz, hogy a radioaktív részecskén átjussanak a bőrön. Más atomerőműveknél is bevett gyakorlat, hogy az óceánba engedik az izotópot kis koncentrációban tartalmazó hűtővizet.

A tokiói székhelyű, atomenergiával foglalkozó Polgári Bizottság ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kormánynak határozottan el kell kerülnie a trícium kibocsátását, mivel a tengerbe engedendő vízben lévő trícium továbbra is radioaktív.

A kormány döntése heves bírálatokat és erős ellenállást váltott ki belföldön és külföldön egyaránt.

Hirosi Kisi, a japán halászati szövetkezetek vezetője szerint a kibocsátás teljesen elfogadhatatlan.

Hangoztatta, hogy az ügyben tiltakoztak a kormánynál. Hirosi még a múlt héten, a kormánydöntés megszületése előtt tárgyalt a miniszterelnökkel, és elmondta neki, hogy szervezet teljes mértékben ellenzi a lépést.

Civil csoportok és egyes szakértők bírálták a japán kormányt a terv magyarázatának és a konszenzusépítő erőfeszítések hiányáért.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet helyi részlege közölte, hogy a csoport határozottan elítéli a kormány döntését, mivel az „teljesen figyelmen kívül hagyja a fukusimai emberek jogait és érdekeit, valamint Japán tágabb környezetét és az ázsiai-csendes-óceáni régiót”.

A kínai külügyminisztérium a hivatalos weboldalán kedden közzétett közleményben súlyos aggodalmát fejezte ki,

és hangsúlyozta: Japánnak nem lenne szabad önkényesen az óceánba engednie a sugárszennyezett vizet, amíg erről nem jutott megállapodásra az érintett országokkal és a nemzetközi közösséggel, valamint nem merítette ki minden más, biztonságos megoldás lehetőségét. Peking az általa egyoldalúnak tartott döntés megvalósítása esetére ellenlépéseket helyezett kilátásba.

A dél-koreai külügyminisztérium kedden bekérette Japán szöuli nagykövetét,

hogy tiltakozzon a fukusimai erőműben tárolt víz tengerbe engedése miatt.

A fukusimai katasztrófát követően többen - köztük Kína, Tajvan és Dél-Korea - még mindig korlátozzák a japán mezőgazdasági és halászati termékek behozatalát.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ezzel egy időben támogatta az alacsony koncentrációju tríciumos víz tengerbe engedésének tervét. A szervezett főigazgatója, Rafael Grossi szerint a terv tudományosan megalapozott, és összhangban van a nukleáris iparban világszerte bevett gyakorlattal.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a tokiói bejelentést követően úgy vélekedett, hogy Japán „mérlegelte a lehetőségeket és a hatásokat”,

továbbá megtartotta az átláthatóságot döntésével kapcsolatban.

Tíz évvel ezelőtt, 2011. március 11-én kilences erejű földrengés rázta meg a szigetország keleti partvidékén fekvő Fukusima prefektúrát. A rengést követő szökőárban csaknem húszezer ember vesztette életét, s a természeti csapás a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófáját idézte elő az ottani atomerőműben. Az energiaellátás és a hűtőrendszer leállása miatt három reaktorban magolvadás ment végbe, ami hidrogénrobbanások kíséretében történt, és súlyos környezetszennyezéssel járt. A folyékonnyá vált radioaktív fűtőanyag átégette a reaktor védőburkolatát. A tönkrement reaktorok hűtéséhez folyamatosan szivattyúznak, de a víz a reaktorfalban lévő repedéseken át elfolyik a föld alatti helyiségekbe és a talajvízelvezető-rendszerbe. Ezt a sugárszennyezett vizet folyamatosan átszivattyúzzák az erőmű területén lévő hatalmas acéltartályokba, amelyek tárolókapacitása egyre csökken.