2022. május 30., 10:21

Romba döntheti Európa gazdaságát a brüsszeli olajembargó

Miközben az Európai Unióban már szinte állandó jelleggel kerül napirendre az olajembargó kérdése, egyre több ország fogalmaz meg aggályokat az Oroszországgal szemben bevezetni kívánt újabb szankciós csomaggal kapcsolatban. Annak életbe lépése ugyanis amellett, hogy már rövidtávon is tovább emelné a világpiaci energiaárakat, középtávon is súlyos ellátási gondokhoz vezetne Európában.

Kőolaj - illusztráció
Fotó: TASR

Fontos napok előtt állnak az Európai Unió vezetői, hiszen hamarosan eldől, hogy a nemzetközi szervezet bevezeti-e az Oroszországgal szemben meghozott eddigi legsúlyosabb szankciós csomagját. A teljes olajembargót tartalmazó intézkedések körül már eddig is komoly viták alakultak ki az elmúlt hetekben, ugyanis több ország vezetője véli úgy, hogy annak bevezetése Európa jelentős részén gazdasági összeomlást idézne elő.

Különösen érinti a kérdés a közép-európai országokat, amik egy totális energiaembargó életbe lépése esetén szinte teljes egészében elveszítenék az energiabiztonságukat.

Ennek oka, hogy míg az EU tagállamok nagy részében a tengeri kikötőknek, vagy a földrajzi távolságnak köszönhetően több alternatíva is rendelkezésére áll az energiahordozók biztosítására, addig a térségünk országai csak az előre telepített csővezetékeken tudnak hozzájutni a kellő mennyiségű kőolajhoz és földgázhoz.

Egyszerűen tehát, ha egy országnak nincs kikötője, akkor minél közelebb fekszik földrajzilag Oroszországhoz, annál jobban kitett az orosz nyersanyagpiacnak.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a magyar kormány már az embargó első felvetése után kijelentette, hogy Magyarország nem tudja támogatni az uniós vezetők tervét. Orbán Viktor a döntést azzal indokolta, hogy egy ilyen szankció bevezetése gyakorlatilag egy olyan gazdasági atombombával érne fel Magyarországon – és Közép-Európában –, aminek beláthatatlan következményei lennének az ország energiaellátása terén. Mennyiségi oldalról nézve ugyanis a jelenleg Magyarországra érkező kőolaj mintegy 70%-a jön Oroszországból, így egy olajembargó mind a lakossági, mind pedig az ipari dimenziókban súlyos helyzetet teremtene.

Hasonlóan járna azonban a térség többi állama is, amikben szintén bőven 60% feletti az orosz kőolajfüggőség mértéke. Emiatt például a kikötővel szintén nem rendelkező Szlovákiában és Csehországban is jelentős áremelkedés és készlethiány lépne fel a közeljövőben, ráadásul a világszinten magas infláció már így is komoly gondokat okoz az említett országoknak. Ha azok tehát a jelenlegi tervek szerint haladékot is kapnának az olajembargó bevezetésére, annak közvetett hatásai így is tovább súlyosbítanák az eddig bevezetett szankciók következményeit.

Emiatt pedig könnyen ellentmondásos helyzet alakulhat ki, hiszen ezeknek az országoknak a gazdasága valójában sokkal súlyosabban megsínylené a büntetőintézkedéseket, mint Oroszországé.

A kedvezőbb helyzet ellenére ráadásul a súlyosbodó energiaválság hatásai a nyugati EU tagállamokat is negatívan érintenék, nem véletlen tehát, hogy egyre több ország vezetője véli úgy, hogy jobban át kellene gondolni a tervezett szankció bevezetését.

Mindezt egyébként az Oroszországgal szemben eddig meghozott intézkedések eredményessége is indokolná. Az eddigi szankciók ellenére ugyanis az orosz valuta több mint 50%-ot erősödött az elmúlt hetekben, míg a megemelkedett energiaáraknak köszönhetően, az ország kőolajbevétele májusban már az ebből származó tavalyi éves nyereséget is megközelítette. Az eddig meghozott büntetőintézkedések tehát finoman szólva sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ami miatt érezhető feszültség és ellentét kezd kialakulni az uniós vezetők és a tagállamok között.

Az egyre inkább bomladozó uniós egység miatt így várhatóan a következő napokban is komoly viták alakulnak majd ki a felek között, amik akár teljesen is áthúzhatják az olajembargóval kapcsolatos terveket.

Mindez pedig azt jelentené, hogy a magyar kormány határozott kiállásának köszönhetően egy olyan szankciós csomag kerülne elfogadásra, amit az irracionális baloldali ideológiáktól túlfűtött ötletek helyett, észérvekre építve valósítanának meg. Kérdés persze, hogy mindezt az uniós vezetők is így látják-e?

A szerző elemző, a nemzetközi kapcsolatok szakértője.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.