Robbanásszerűen emelkedik az iszlámhívők aránya Ausztriában

2020. november 4., 10:59
ma7

Amikor Bosznia-Hercegovinát ­az Osztrák–Magyar Monarchiához csatolták 1908-ban, a birodalomnak először lett komolyabb lélekszámú, bár arányait tekintve még mindig jelentéktelen muszlim lakossága. Bécs alig négy évre rá hirdette ki előremutató törvényét, amely hivatalos vallásként ismerte el az iszlámot. 

Muszlim nők tüntetnek Bécsben
Fotó: Independent
Muszlim nők tüntetnek Bécsben az arcot eltakaró kendők tiltása ellen

Az 1912-es jogszabály reformjára egészen 2015-ig kellett várni, amikor Sebastian Kurz, még külügyi és integrációs miniszterként, vitte keresztül a módosítást, amire a franciák csak most készülnek: például a külföldről érkező támogatások és az imámok képzésének megregulázását.

Ausztria lakossága még az 1951-es népszámlálás szerint is túlnyomó többségében keresztény, azon belül is római katolikus volt. A változást a 60-as és 70-es évek hozták, amikor a II. világháború utáni gazdasági fellendülésben az ország külföldiekkel csillapította munkaerőhiányát. A hatvanas évek végén már több tízezer, többségé­ben török és jugoszláviai muszlim élt Ausztriában, öt év múlva számuk már több százezresre emelkedett. A növekedés üteme ezután megtorpant, de a családegyesítések, valamint a jugo­szláv háború nyomán érkező menekültek, majd a 2015-ös migrációs válság miatt azért az utánpótlás folyamatos maradt. A változást jól szemlélteti, hogy míg az ­1971-es népszámlálás adatai szerint még 0,3 százalék vallotta magát muszlimnak, húsz évvel később már két százalék, tíz évre rá pedig már 4,2 százalék.

Vallási hovatartozásról adatokat azóta hivatalosan nem mérnek, így legfeljebb becslésekre lehet hagyatkozni. Eszerint 2009-ben a muszlimok lélekszáma már meghaladta a félmilliót, 2017-ben pedig már elérhette a hétszázezret, amivel a teljes népesség nagyjából nyolc százalékát alkotják. A tendencia folytatódik, az amerikai Pew Resarch Center négy évvel ezelőtt úgy számolt, hogy Ausztria lakosságának 10,6–19,9 százaléka lehet muszlim 2050-re, attól függően, hogy milyen bevándorláspolitikai forgatókönyv érvényesül.

Származásukat illetően a legtöbben törökök, őket követik a Bosznia-Hercegovinából, Szerbiá­ból, Koszovóból érkezők. Az öt évvel ezelőtt indult migrációs válság idején az osztrákok majd kilencvenezer menedékkérőt is befogadtak, többségében szíreket és afgánokat.

A muszlimok jelentős része Bécsben él. Tavaly a hivatalos statisztikák szerint a főváros lakosságának majd tíz százaléka Európán kívülről érkezett. A származási országok listáján az első két helyen szerepel Szerbia és Törökország, Magyarország csak a hetedik. Néhány évvel ezelőtt kutatók arra figyelmeztettek, hogy Bécs lakosságának máris 12 százaléka muzulmán, ezzel a katolikusok után a legnagyobb csoportot képezik, az arány pedig a következő harminc évben megduplázódhat.