Robbanásszerűen emelkedik az iszlámhívők aránya Ausztriában
Amikor Bosznia-Hercegovinát az Osztrák–Magyar Monarchiához csatolták 1908-ban, a birodalomnak először lett komolyabb lélekszámú, bár arányait tekintve még mindig jelentéktelen muszlim lakossága. Bécs alig négy évre rá hirdette ki előremutató törvényét, amely hivatalos vallásként ismerte el az iszlámot.
Az 1912-es jogszabály reformjára egészen 2015-ig kellett várni, amikor Sebastian Kurz, még külügyi és integrációs miniszterként, vitte keresztül a módosítást, amire a franciák csak most készülnek: például a külföldről érkező támogatások és az imámok képzésének megregulázását.
Vallási hovatartozásról adatokat azóta hivatalosan nem mérnek, így legfeljebb becslésekre lehet hagyatkozni. Eszerint 2009-ben a muszlimok lélekszáma már meghaladta a félmilliót, 2017-ben pedig már elérhette a hétszázezret, amivel a teljes népesség nagyjából nyolc százalékát alkotják. A tendencia folytatódik, az amerikai Pew Resarch Center négy évvel ezelőtt úgy számolt, hogy Ausztria lakosságának 10,6–19,9 százaléka lehet muszlim 2050-re, attól függően, hogy milyen bevándorláspolitikai forgatókönyv érvényesül.
A muszlimok jelentős része Bécsben él. Tavaly a hivatalos statisztikák szerint a főváros lakosságának majd tíz százaléka Európán kívülről érkezett. A származási országok listáján az első két helyen szerepel Szerbia és Törökország, Magyarország csak a hetedik. Néhány évvel ezelőtt kutatók arra figyelmeztettek, hogy Bécs lakosságának máris 12 százaléka muzulmán, ezzel a katolikusok után a legnagyobb csoportot képezik, az arány pedig a következő harminc évben megduplázódhat.
