Brüsszel kritikája, kínaiak a Csallóközben és a saját életút – megjelent a MAGYAR7 18. száma
Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly az Antifa és antikom című vezércikkében arra emlékeztet, hogy megszokhattuk, van a jó és tolerálható szélsőbal és van az elítélendő, üldözendő szélsőjobb. A szélsőbalnak, még ha félfasiszta is, felmentés dukál, míg a „normális”, nemzeti jobboldalit kénye-kedve szerint szélsőségesnek kiáltja ki a mainstream. És arra is van recept, hogyan kerülhetik el a jogos büntetésüket azok, akik bizonyítottan bűnözők, és válhatnak akár vezetőkké is: Brüsszelbe való buktatással. „Lassan bevett gyakorlattá válik Európában, de ha már bűnözőket is el kell fogadni félmilliárdnyi választó képviselőjeként, akkor hol a határ?”
Ezen a héten a külpolitikai jegyzetünket Kocur László írta, aki naprakészen követi az ukrán front történéseit. Annak alapján, amit lát, nagyon elkeserítő megállapítást tett: A harctéri történések és a politikai kommunikáció együttállása azt mutatja, Oroszország nem a tárgyalóasztal mellett akarja befejezni ezt a konfliktust, hanem katonai megoldásra törekszik. Ez pedig senkinek nem jelent semmi jót. A jegyzet címe: Fordítani a harci helyzeten…
Ami sokáig elképzelhetetlennek tűnt, egyre reálisabb kontúrokat nyer. A Komáromot Dunaszerdahelyen keresztül Pozsonnyal összekötő vasút fejlesztésének a lehetőségét maga a miniszterelnök erősítette meg a közelmúltban, az elsőrendű fejlesztések közé sorolva a második vágánypár megépítését. Rajkovics Péter: Kínaiak építhetik a csallóközi síneket?
Az a zajszint, amit egy település szinte már elviselhetetlennek tart, a hivatal szerint a megadott határértéken belül van. Ezt megtapasztalta az ógyallai Bagin Árpád, aki állítja a Monostori híd átadását és a medvei híd lezárását követően elviselhetetlenül megnőtt a településen átmenő kamionforgalom. Mit tehet a polgár? Zajszintmérést kér, ami viszont nem azzal az eredménnyel zárul, amire számít. Most akkor a zajszint mértékének meghatározott értékei nincsenek rendben, vagy az emberek lettek túl érzékenyek? Valószínű, hogy nem az utóbbi az igaz, hiszen kimutatott tény, hogy a folyamatos és erős zajszintterhelés súlyosan károsítja az egészséget, írja Kocur László.
2022-ben letárgyalták, de a tárgyalási jegyzőkönyvet csak most áprilisban, tehát két évvel később írták alá. A kisebbségi vegyes bizottság tárgyalásáról és jegyzőkönyvéről van szó. Mi az oka a késedelemnek? Az elmúlt évek sorozatos szlovák kormányválságai, hiszen a jegyzőkönyvben leírtak kötelező érvényűek, amit csak egy stabil kormányzat vállalhat. Somogyi Szilárd: A jegyzőkönyv mint a diplomácia fegyvere
István főherceg reménytelen szerelme Földváry Etelka volt, akibe „a Palatinus fia, István főherceg szeretett bele (…) mégpedig olyan komolyan, hogy szinte elképedtek a nádori lakban, de még Bécs városában is.”, írja a Leporolt históriákban Lacza Tihamér.
A Mindenható az édesanyákkal szövetkezik a teremtés véghezvitelében. Mindszenty József gondolatával kezdte írását Fóthy János, aki szerint „az anyaság még értékvesztett világunkban is olyan fogalom, amelyet senki és semmi nem kezdhet ki. Egyenlő az örökkévalósággal, szobrászok, festők, költők kiapadhatatlan témája, örök misztérium, titokzatosság. Ég és föld leomolhat, a világ összedőlhet, de az nem lehet, hogy az édesanya ne szeresse önmagánál jobban gyermekét, hogy bármi áldozatot meg ne hozzon érte, vagy, hogy elhagyja.”
A Szlovákiai Agrárkamara és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat nonprofit Kft. szervezésében ismét Kisgéresben került sor az idei első mezőgazdasági fórumra, Ágazatunk kihívásai és lehetőségei egy változó agrárgazdasági és politikai környezetben címmel. A fórumon szép számban jelentek meg a bodrogközi és Ung-vidéki gazdák, a régió falugazdászai, illetve a meghívott magyarországi cégek képviselői. Az elhangzottakat Változó agárágazati kihívások címmel Molnár Gabriella foglalta össze.
Az ember nem élhet elvonultan csak saját magáért, valamit a közösségért is tenni kell – vallja Auxt Ferenc, Besztercebánya Megye Önkormányzatának és Rimaszombat városának a képviselője, aki a közelmúltban a gömöri magyarság identitástudatának megőrzése érdekében végzett több évtizedes kulturális és közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a Magyar Arany Érdemkeresztet. A kitüntetettel Virsinszky Tamás beszélgetett.
Az ebedi könyvtár már-már múzeum, hiszen rengeteg könyv, dokumentum és relikvia található ott az ebedi származású híres Buga doktorról, a „nemzet orvosáról”. Mindez Páldi Tímea pedagógus-könyvtárosnak köszönhető, akit elbűvölt a doktor munkássága, az élethez való hozzáállása. Egyre többet akart tudni róla, ezért felvette a kapcsolatot Buga Bernadettel, a doktor lányával, és elkezdte gyűjteni könyveit, személyes tárgyait és életének történeteit, írja Bokor Klára.
Az Újvár Szent Borbála Lőporraktárában sajátos időutazásra csalogató kiállítás nyílt A komáromi hajógyártás 125 éve címmel. Erről tudósít Nagy-Miskó Ildikó.
„Gondos kidolgozású életképeinek témáját szülőhelye nép- és dzsentriéletéből merítette, de kiemelkednek a lovaskompozíciói is”, idézi a műelemzőt Kubányi Lajos – Nógrád festője című írásában Kaszmán Zoltán.
A szürke hónapok után sokan vágynak a természetbe. A tavaszi megújulás természetes igénye mellett megfigyelhető, hogy az utóbbi években megváltozott a külső terek szerepe az életünkben. A terasz egyre inkább aktív életérré, a lakás kiterjesztésévé válik. Nyáron a terasz a másik nappalinkká válik. S ahhoz, hogy ez így legyen, Bazsó Krisztina lakberendező ad ötleteket.
Vas Gyula a kétliteres dízel BMW 520d xDrive luxusautót tesztelte.
Bentmaradni sokkal nehezebb, mint feljutni. Ha úgy tetszik, ki kell izzadni a győzelmet. Merthogy az ellenfelek nagyon egyformák és erősek, írja a divízió 1-es jégkorong-világbajnokság kapcsán Hajtman Gábor.
A MAGYAR7 18. számának hátlapján Bikszárdy Vince pozsonyi síremléke látható. Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
