Orbán Anita a videóban azt mondta: a külpolitika és a diplomácia látható része sokszor egy-egy csúcstalálkozóban vagy magas szintű tárgyalásban ölt testet, ezért döntött úgy a kormány, hogy a Magyar Külügyi Intézet visszakerül a Külügyminisztérium irányítása alá, és ismét központi szerepet kap a magyar külpolitikai döntések szakmai előkészítésében.
Az elmúlt években a Miniszterelnökség irányítása alatt az intézet működését a szakmai szempontok mellett egyre erősebben meghatározták a napi politikai elvárások
- tette hozzá, azzal együtt, hogy azt szeretné, ha a szervezet ismét a lehető legmagasabb színvonalú, önálló szakmai tudást biztosítaná a döntéshozók számára.
Olyan elemzésekre van szükség, amelyek világosan megmutatják, hol húzódnak a magyar nemzeti érdek határai, milyen világpolitikai trendfordulók előtt állunk, és ezek hogyan hatnak majd Magyarország biztonságára, gazdaságára és mozgásterére
- fejtette ki.
A miniszter kiemelte, hogy az intézet új vezetése ezt az "alapos, független és előretekintő kutatói munkát" fogja szolgálni.
Feledy Botond felkérése kapcsán megjegyezte, hogy a magyar külpolitikának erős szakmai háttérre, hosszú távú gondolkodásra és a világ folyamatait pontosan értő elemzésekre van szüksége.
A megújuló külügyi intézet feladata, hogy megerősítse az elemzői és stratégiai szemléletet, és ezt szervesen beépítse a külpolitikai döntéshozatalba
- hangsúlyozta a miniszter.
Olyan intézetet építünk, amely egyszerre segíti a kormányzati munkát és bevonja a magyar társadalmat a közös gondolkodásba. Bízom benne, hogy Feledy Botond vezetésével a Magyar Külügyi Intézet ennek a szakmai megújulásnak az egyik meghatározó műhelyévé válik
- fogalmazott Orbán Anita.
A külügyminiszter pénteken jelentette be, hogy elfogadta Gladden Pappinnak, a Magyar Külügyi Intézet vezetőjének lemondását; Orbán Anita megköszönte Gladden Pappin "elkötelezett munkáját" és az intézet fejlődéséért tett erőfeszítéseit.
A Külügyminisztérium később közölte Feledy Botond életrajzát, amely szerint külpolitikai szakértő és kommentátor, podcast-műsorvezető, valamint a HetiFeledy világpolitikai hírlevél szerzője volt négy éven át. Kutatói és szakmai munkássága elsősorban az euro-atlanti biztonságpolitikára, az információs hadviselésre és a kiberbiztonságra fókuszál.
Korábban a brüsszeli European Leadership Programme vezetőjeként, illetve a Red Snow Consulting ügyvezető igazgatójaként dolgozott. Nemzetközi kapcsolatok tárgyakban tartott órákat az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, egy félévet pedig a Sciences Po Dijon-i campusán oktatott - tették hozzá. Az életrajz alapján Feledy Botond 2017-ig a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium igazgatói tisztségét töltötte be, tagja volt az szakkollégiumi minősítő bizottságnak, valamint a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének is. 2007-ben társalapítója volt a Kitekinto.hu-nak, Magyarország első külpolitikai hírportáljának, 2011 és 2012 között pedig az MTI külpolitikai szerkesztőségét vezette. Úgy folytatták, hogy 2017-ben beválasztották a #NewEurope100 listára. Ez a Google, a Financial Times, a Visegrádi Alap és a lengyel Res Publica Alapítvány közös kezdeményezése, amely évente száz, a közép-európai régiót leginkább átformáló személyt választ ki. Feledy Botond társalapítója az EU Negotiation Moot szimulációs versenynek, résztvevője volt az amerikai külügyminisztérium International Visiting Leadership Program elnevezésű programjának, és korábban a German Marshall Fund Marshall Memorial Fellow ösztöndíjasa is volt. Tanulmányait a SciencesPo Bordeaux-n, a Université Paris II-n, a Freie Universität Berlinen és Budapesten az ELTE-n végezte.
