Németországnak 400 milliárd euróba került eddig a menekültválság
A német migrációs politika az elmúlt tíz évben legalább 400 milliárd euróba került az ottani adófizetőknek.
A migránsok befogadása és elszállásolása fokozatosan nagy gazdasági ágazattá vált, amelyből az ingatlantulajdonosok, a szállók üzemeltetői, a biztonsági ügynökségek és a nonprofit szervezetek profitálnak. Ez derül ki Björn Harms rovatvezető elemzéséből, amely a Die Welt német lapban jelent meg.
Harms, a Der Asylkomplex című könyv szerzője a költségeket a szövetségi és állami minisztériumok adatai, önkormányzati statisztikák és kormányzati dokumentumok alapján állította össze. Ezek szerint a szövetségi kormány önmagában több mint 242 milliárd eurót költött menekültekkel kapcsolatos kiadásokra 2016 és 2025 között. A tartományok több mint 100 milliárdot tettek hozzá. A fennmaradó részt többek között az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás és az igazságszolgáltatás költségei teszik ki. A kapott 400 milliárd euró a szerző becslése, nem a hivatalos kormányzati mérleg.
Harms szerint egy berlini példa jól mutatja, mennyire jövedelmezővé vált a migránsok elszállásolása. Egy nagy, korábbi irodakomplexumot a Hasenheide utcában 921 fő befogadására alkalmas szállóvá alakítottak át. A városnak 2035-ig közel 150 millió eurót kell fizetnie csak a bérleti díjakra és a kapcsolódó díjakra. További milliók jutnak az üzemeltetőknek, biztonsági ügynökségeknek és vendéglátóipari beszállítóknak.
A teljes rendszer mértékét még a német kormány sem ismeri. Harms ezért felvette a kapcsolatot Németország mind a 401 kerületével és független városával. A használható adatokat szolgáltató 320 terület közül legalább 4437 kollektív szálláshelyet számolt össze, közel 295 000 személlyel, amelyeket közpénzből finanszíroznak.
A közvállalkozások is növekednek a migrációs rendszerben. A hamburgi székhelyű Fördern & Wohnen vállalat, amely menedékkérőknek biztosít szállást, 2013 és 2025 között 60 millió euróról 747 millió euróra növelte forgalmát. Alkalmazottainak száma több mint kétszeresére nőtt.
Harms szerint az eredeti vészhelyzet egy állandó rendszerré vált, amely évente több milliárd eurót emészt fel az állami költségvetésekből. A cikkíró rámutatott, hogy a vállalatok, intézmények és szervezetek egyre szélesebb körének fűződik gazdasági érdeke a jelenlegi politika folytatásához. Szerinte a német migrációs politika egy költséges rendszert hozott létre, amelynek működtetése önmagában is jövedelmező üzlet sokak számára és az adófizetők rovására.
