Németországi választások - Ki váltja Merkelt? Az első prognózisok
Angela Merkel 16 évnyi kancellársága után, a mai német választások mindenképp változásokat hoznak. A várakozásoknak megfelelően a harc Armin Laschet (CDU/CSU) és Olaf Scholz (SPD) között dől el.
- az SPD 25,2, a CDU/CSU 24,6 százalékot szereztek a választáson, a mandátumelosztásban minimális előnybe kerülhettek a szociáldemokraták. 153 mandátumot szerezhetett a CDU, 45-öt a CSU, így a CDU/CSU összesen 198 mandátummal áll szemben az SPD 200 mandátumával,
- a Zöldek 14,3 százalékkal történelmük legjobb eredményét szerezhették meg, 113 mandátumot kaphattak,
- a liberális FDP 11,6 százalékkal 92 mandátumot szerezhetett,
- az AfD 10,8 százalékkal valamivel a 2017-es eredmény alatt teljesíthetett, ami 86 mandátumra lesz elég,
- a Balpárt pedig 5 százalékukkal épp megugorhatta a parlamenti bejutási küszöböt, 40 képviselőjük juthat a Bundestagba,
- kisebbségi képviselőt delegálhat majd az új Bundestagba a Dél-schleswigi Választói Szövetség, amely dán és keletfríz választókat képvisel, és nem kell az 5 százalékos küszöböt megugrania.
A becsült részvétel 76 százalékos, minimális mértékben kisebb a 2017-es 76,2 százaléknál.
A németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás eredményétől függetlenül ismét kormányalakításra készül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) a pártszövetség kancellárjelöltjének vasárnap este tett bejelentése szerint.
Armin Laschet a CDU berlini eredményváró rendezvényén mondott rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-ra adott minden egyes szavazat
A részeredmények alapján készített első eredménybecslések szerint a CDU/CSU az eddigi koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) mögött végzett, az ARD országos köztelevízió megbízásából készített becslés szerint a szavazatok 24,7 százalékát gyűjtötte össze, a másik országos köztelevízió, a ZDF megbízásából végzett számítások szerint pedig 24,4 százalékot szerzett.
Az SPD az ARD szerint 24,9 százalékkal, a ZDF szerint 25,6 százalékkal végzett az első helyen.
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje az első nyilatkozatában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy pártját illeti meg a kormányalakítás joga.
a szociáldemokraták nyerték 26 százalékkal, a konzervatívoknak 24 százalék jutott. Ez a CDU/CSU-nak az egyik legrosszabb választási eredményüket jelenti a világháború óta.
A ZDF prognózisa szerint a Bundestagba jutottak a Zöldek, 14,5 százalékkal, a Szabaddemokraták (FDP) 12 százalékkal, az AFD 10 százalékkal, és a posztkommunista Linke 5 százalékkal.
A ZDF a prognózisát a választási helyiségekből távozók megkérdezésével végeztette.
Sokat módosíthat a távszavazás intézménye, amely az idei választásokon a szavazatok akár felét is jelentheti.
Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett kutatás alapján az SPD és a CDU/CSU is a szavazatok 25 százalékát gyűjtötte össze. A másik országos köztelevízió, a ZDF exit pollja szerint az SPD 26 százalékot, a CDU/CSU 24 százalékot szerzett.
A harmadik helyen a Zöldek állnak, az ARD szerint 15 százalékkal, a ZDF szerint 14,5 százalékkal.
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az ARD adatai alapján 11 százalékos, a ZDF felmérése szerint 12 százalékos eredményt ért el.
A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt az ARD szerint 11 százalékot, a ZDF szerint 10 százalékot szerzett.
Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) mindkét exit poll szerint 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, így az is előfordulhat, hogy kiesik a Bundestagból.
Amennyiben a végeredmény nagyjából egyezik az első felmérésekkel, a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a 16 éve megszakítás nélkül kormányzó CDU/CSU megpróbál-e ismét kormányt alakítani. A választás előtti utolsó nyilatkozatokban a bajor CSU-nál kiemelték: nem tartják elképzelhetőnek, hogy a pártszövetség egyértelmű választási győzelem nélkül fellépjen a kormányalakítás szándékával. Az urnazárás után viszont Markus Blume, a CSU főtitkára jelezte, hogy a szorosnak ígérkező eredményt tekintve bármi előfordulhat még.
Markus Blume a CSU müncheni székházában és a CDU főtitkára, Paul Ziemiak pártja berlini központjában egyaránt hangsúlyozta, hogy
Lars Klingbeil, az SPD főtitkára a szociáldemokraták eredményváró rendezvényén kijelentette: felmérések azt mutatják, hogy a választók az SPD-t bízták meg a kormányalakítással.
Az exit pollok alapján biztosnak tűnik, hogy a CDU/CSU és az SPD tovább folytathatná a 2013-ban kezdett közös kormányzást, ezt azonban egyik párt sem akarja igazán.
Lehetséges egy SPD-Zöldek-FDP és a CDU/CSU-Zöldek-FDP koalíciós összetétel is.
Az SPD, a Zöldek és a Baloldal várhatóan akkor sem tudna parlamenti többségre támaszkodó kormányt alakítani, ha a Baloldal megőrizné képviseletét a Bundestagban.
Varásnap helyi törvényhozási választást is tartottak két tartományban, Berlinben és Meckelnburg-Elő-Pomerániában. Berlinben számos szavazókörnél hosszú sorok alakultak ki, és nem sikerült befejezni a választást a törvány szerinti határidőre, 18 órára. A választási hatóság döntése szerint mindenki szavazhatott, aki 18 óráig beállt a sorba.
A fennakadás legfőbb oka, hogy Berlinben nemcsak az országos és a helyi törvényhozási választás mellett a kerületi képviselőtestületek megválasztásán is részt lehetett venni, valamint egy helyi népszavazáson, amelyen egy lakásüzemeltető cég köztulajdonba vételéről döntenek, így a valamennyi ügyben voksoló szavazóknak a Bundestag-választás két szavazólapja - egyéni körzet, pártlisták - mellett három másik szavazólapot kell kitölteni.
Az exit pollok szerint Berlinben a Zöldek szerepeltek a legjobban, a szavazatok 23,5 százalékát gyűjtötték össze, a második az SPD 21 százalékkal. Meckelnburg-Elő-Pomerániában messze az SPD a legerősebb, 37 százalékkal, a második az AfD 18,5 százalékkal.