2020. november 1., 16:22

Nem csak elnököt választ kedden az Egyesült Államok

Nemcsak Donald Trump republikánus elnökről és kihívójáról, a demokrata párti Joe Bidenről voksolnak az amerikaiak november 3-án, kedden.

Fotó: TASR/AP
Amerikai választópolgárok sorakoznak egy irodánál október 29-én, Somerville-ben.

Az Egyesült Államokban az elnökválasztás mellett a 435 tagú szövetségi képviselőházat teljesen, a 100 tagú szövetségi szenátust pedig részlegesen megújítják. A szenátust illetően 35 bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során.

Ezen kívül 11 tagállamban és 2 tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.

A két fő párt, a Republikánus Párt és a Demokrata Párt a január óta sorozatban megrendezett előválasztások eredményeit követően augusztusban elnökjelölt-állító konvención döntött elnök- és alelnökjelöltjéről. A republikánusok jelöltje Donald Trump hivatalban lévő elnök és Mike Pence alelnök, a demokratáké pedig Joe Biden, Barack Obama kormányzatának egykori alelnöke és Kamala Harris kaliforniai szenátor.

Kevés szó esik ugyan róla, de az amerikaiak nemcsak a két nagy párt elnökjelöltje között választhatnak. Jelöltet állított csatasorba a Zöld Párt és a Libertárius Párt is, bár a Zöldeknek a gyérebb érdeklődés okán nem sikerült valamennyi tagállamban listát állítaniuk.

A Zöld Pártot Howie Hawkins, New York-i szakszervezeti és környezetvédelmi aktivista és alelnökjelöltje, Angela Walker képviseli. Nekik 42 tagállamban van képviselői és szenátori listájuk.
A Libertárius Párt mind az 50 tagállamban indul a választáson, elnökjelöltje Jo Jorgensen egyetemi tanár, aki hosszú évek óta politizál, alelnökjelöltje pedig Spike Cohen vállalkozó és politikai aktivista.

Mindkét kis párt 2016-ban a szavazók egy százalékának bizalmát és támogatását nyerte el.

További hat jelölt "jelentkezett be" az elnöki posztra: Don Blankenship üzletember az Alkotmányos Párt, Roque De la Fuente, szintén üzletember a 2018-ban alakult Szövetség Párt, Gloria La Riva baloldali aktivista a 2004-ben életre hívott Párt a Szocializmusért és Felszabadításért nevű kommunista formáció és Brian T. Carroll tanár a magát kereszténydemokratának mondó Amerikai Szolidaritási Párt (ASP) nevében indul. Brock Pierce vállalkozó, egykori gyermekszínész és Kanye West rapper független jelöltként jegyeztette be magát a Szövetségi Választási Bizottságnál. A rapper a héten egész oldalas hirdetésben népszerűsítette magát a The New York Times című liberális lap hasábjain.

A szövetségi fővárosban és 32 tagállamban referendumokat is tartanak, a marihuána legalizálásától az úgynevezett "varázsgomba" forgalmazásáig és adókérdésekig, sokféle témáról. A Tagállami Törvényhozások Országos Konferenciája (NCSL) szervezet adatai szerint az idén 124 ügyben lesz népszavazás. Ezek egyharmada állampolgári, kétharmada pedig helyi törvényhozási kezdeményezésre születtek. Egy részük új helyi törvényt javasol, egy részük viszont már meglévő törvények megváltoztatását szorgalmazza.

Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is.

A szövetségi fővárosban és a nyugati parti Oregonban a több gombafajban - az úgynevezett "varázsgombákban" - jelenlévő pszilocibin nevű, hallucinogén hatású alkaloida orvosi célú használatának engedélyezéséről döntenek. Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, Arizonában, Montanában és Dél-Dakotában a marihuána nem orvosi célú használatának engedélyezéséről, Coloradóban az abortusz szigorításáról szavazhatnak.

A Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó kutatócsoportjának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a választásra jogosult amerikaiak közül több mint 90 milliónyian már leadták szavazatukat levélben vagy személyesen, a korai voksolás biztosította lehetőségekkel élve. Elemzők szerint ez rekordnak számít, a 2016-os választási részvétel 65 százalékát jelenti.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.