NATO-főtitkár: Elfogadjuk, hogy Magyarország nem vesz részt az Ukrajnának nyújtott támogató műveletekben - VIDEÓVAL
A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Budapesten, azután, hogy tárgyalt a magyar miniszterelnökkel.
![Orbán Viktor](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/2024-06/d_mtz20240612003.jpg?itok=r7MCZfS0)
Az Orbán Viktorral közösen tartott sajtótájékoztatón a főtitkár elmondta: a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján arra számít, hogy a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának történő biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében.
Jens Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy a csúcson hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is vállalnak a katonai támogatásra, mert értékelése szerint ez biztosít majd kiszámíthatóságot és megbízhatóságot Ukrajna számára.
Ugyanakkor jelezte: a magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, és ezt az álláspontot elfogadja.
Hozzátette:
örül annak, hogy az Orbán Viktorral folytatott tárgyaláson sikerült megállapodni arról, Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől.
- erősítette meg.
Kérdésre válaszolva Jens Stoltenberg hangsúlyozta: nem NATO kötelezettség, hogy minden műveletben, tevékenységben részt kell venni, mindaddig, ameddig minden, a washingtoni szerződésben kollektív védelemmel kapcsolatos kötelezettségnek, amúgy egy tagország megfelel.
Hangsúlyozta azt is:
Orbán Viktor biztosította arról, hogy Magyarország továbbra is megfelel minden vállalt kötelezettségének. Jens Stoltenberg azt mondta, Magyarország mindig nagyra becsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben.
Egyúttal nagyra értékelte a magyar miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Magyarország elkötelezett és lojális NATO-szövetséges marad.
Elmondta:
Magyarország vezeti a NATO egyik multinacionális, többnemzetiségű harccsoportját, fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont, beleértve a többnemzetiségű hadosztályközpontot, ezen túlmenően támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, katonákkal vesz részt Koszovóban az ottani KFOR békefenntartó műveletben.
Kiemelte azt is, hogy "az oroszok brutális agressziós háborújának kezdete óta" Magyarország folyamatosan menedéket ad az ukrán menekülteknek, és segített a sebesült katonák rehabilitációjában is.
Megerősítette, hogy mindez hozzájárul a közös biztonsághoz.
Orbán Viktor elmondta, Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, és emlékeztetett arra, hogy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben.
Hozzátette, Magyarország azon nem túl nagy számú országok közé tartozik, amelyek teljesítik összes vállalt kötelezettségüket: védelmi kiadásai meghaladják a nemzeti össztermék két százalékát és a 20 százalékos képességfejlesztési célt is bőven eléri az ország.
Közölte, Magyarország légtérrendészeti feladatokat is ellát, Szlovákia, Szlovénia esetében, és időről időre a Baltikumban is.
Hozzátette: Magyarország NATO-összekötő nagykövetség fontos közép-ázsiai és afrikai országok felé.
Orbán Viktor elmondta,
Magyarország ezekkel a vállalásokkal tudja erősíteni a NATO-t és ezeket a vállalásait a jövőben is teljesíteni fogja.
A kormányfő méltatta Jens Stoltenberget, akinek szerinte Magyarországon magas reputációja van, mert főtitkárságának ideje alatt a NATO és Magyarország közötti együttműködés megerősödött.
Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától és tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények súlya és száma jelentős.