2026. augusztus 4., 20:40

Náci kollaboránsnak minősítette Sztepan Banderát, valamint más ukrán nacionalistákat és szervezeteket egy moszkvai bíróság

Bűnösnek találta a második világháború idején a szovjet nép ellen elkövetett bűncselekményekben, és a náci Németország kollaboránsának ismerte el egy moszkvai kerületi bíróság kedden Sztepan Banderát és Roman Suhevicset, valamint az Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).

Hogyan tovább?
Sztepan Bandera fényképe
Fotó: pexels.com

A bíróság az orosz főügyészség keresete alapján hozott határozatot. Ebben a hatóság jogi értelemben annak a ténynek a megállapítását kérte, hogy Sztepan és Vaszil Bandera, Roman Suhevics, Andrij Melnik, Mikolaj Arszenics, Tarasz Borovec, Dmitro Kljacskivszki, Mikolaj Kozak, Miron Matviejko, Jaroszlav Sztecko a Nagy Honvédő Háború éveiben - a második világháborúnak a Szovjetuniót érintő szakaszában - bűntársai voltak a náci Németországnak a szovjet nép ellen elkövetett háborús bűnökben.

A főügyészségi a kérelem az OUN és az UPA minősítésére is kiterjedt. A tárgyalás során a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint elhangzott, hogy a nevezett személyek és szervezetek terrorcselekményekben, megtorló műveletekben, tömegmészárlásokban és számos háborús bűncselekményben vettek részt. Ezek között szerepel az 1941-es lvivi pogrom, a Babij Jar-i, a hatinyi, a volhíniai mészárlás, valamint a zsidóság, a partizánok és a fehérorosz lakosság ellen elkövetett bűncselekmények.

A főügyészség a jogi ténymegállapítás szükségességét azzal indokolta, hogy kísérletek történnek a történelem és Oroszországnak a második világháborúban játszott szerepének meghamisítására és eltorzítására. Az orosz Hadtörténeti Társaság képviselője kifogásolta, hogy Ukrajnában napjainkban a történelem "átírása" zajlik és széles körben dicsőítik a háborús bűnösöket.

Az orosz főügyészség az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), az orosz külügy- és védelmi minisztérium és az állami levéltár archívumaiból származó dokumentumokat nyújtott be a bírósághoz, fehérorosz levéltárakból és bíróságoktól származó anyagok kíséretében. A hatóság szerint a bírósági döntésre a szovjet nép ellen elkövetett népirtás áldozatainak emlékének megörökítéséhez, a "kijevi rezsim" jogellenes cselekedeteinek leleplezéséhez, a háborús bűnösök rehabilitációjáról szóló határozatok hatályon kívül helyezéséhez, valamint az Oroszország elleni szélsőséges cselekmények megakadályozásához van szükség.

Megosztás
Címkék