Miért nem nő most a svéd fertőzöttek száma?
A svédek a koronavírussal szemben az önkéntes védekezés mellett foglaltak állást, és ezen tavasz óta nem is változtattak. Kritikusaik szerint többet is tehettek volna lakosaik védelmében, hiszen a halálozási arány náluk tavasszal jóval magasabb volt a szomszédos állomokénál. Bár a világjárvány elterjedése idején egyetlen ország sem követte a svéd modellt, az azóta is az érdeklődés középpontjában áll - írja a Denník N.
Mivel náluk tavasszal az áldozatok száma folyamatosan nőtt és Svédországban volt a legmagasabb az egy főre eső fertőzöttek száma Európában, sok kritikus azt bizonygatta: Svédország stratégiája kudarcot vallott. Most viszont fordult a kocka, hiszen a második hullám idején náluk a legalacsonyabb a vírus előfordulása, ezért többen úgy vélik: a svéd modell mégis életképes.
Michal Smrek, az Uppsalai Egyetem szlovák politológusa még áprilisban közzétett egy cikket arról, hogy néhány európai médium pontatlanul mutatja be Svédországot tudósításaiban. Félrevezető volt szerinte, amikor arról számoltak be, hogy az északi országban nincsenek korlátozások. Az az állítás, mely szerint a svédek nem, vagy csak nagyon szerény mértékben hoztak intézkedéseket nyitva hagyva a gazdaságot, a legnagyobb mítosz az országgal kapcsolatosan. Valójában tavasszal ott is jelentősen lelassult az élet. A belföldi légi járatokat törölték, a vonatközlekedés is ritkult. A különbség elsősorban abban rejlett, hogy a svéd hatóságok a korlátozásokat nem megkövetelték a lakosoktól, hanem ajánlásokat fogalmaztak meg, amit a lakosság maradéktalanul betartott..
A svéd törvények nem tették lehetővé, hogy a hatóságok például bezárassák a kávézókat. Később ugyan a parlament jóváhagyott két törvényt, amelyek bizonyos mértékű cselekvési lehetőséget biztosítottak a kormány számára, ám a kormány nem élt ezekkel.
A svéd törvények szerint a járvány elleni intézkedések a közegészségügyi hatóságok, azaz a szakértők kompetenciája, nem pedig politikusoké. Még ha a svéd miniszterelnök be is szeretett volna avatkozni, nem tehette volna. Az ország epidemiológusa, Anders Tegnell ma is azt állítja, hogy a svéd út helyes volt.
Tavasszal a svédek azt tanácsolták az embereknek, hogy ha lehetséges, otthonról dolgozzanak, fölöslegesen ne utazzanak, tartsák be a kézmosásra ill. a távolságtartásra vonatkozó ajánlásokat. Az éttermekben és a bárokban is hoztak bizonyos szabályokat. A középiskolákat és az egyetemeket bezárták, ám az általános iskolákat a gyerekek folyamatosan látogatták. A tömeges rendezvények megtartását 50 főben korlátozták, ugyanakkor megtiltották az idősotthonok lakóinak látogatását. A helyi hatóságok a maszk használatát sem ajánlották. Ezzel kapcsolatosan Svédországban ma is megoszlanak a vélemények.
A svédek tavasz óta folyamatosan otthonról dolgoznak, és a városi közlekedésben bevezetett korlátozások továbbra is érvényben vannak. Legfeljebb 50 ember találkozhat egyszerre, és csak október elsejétől engedélyezik a nyugdíjas otthonok látogatását.
A határokat ugyan nem zárták le, ám a svédeket nem is fenyegette visszatérésük után a karantén, hiszen nem tudtak volna elutazni. Európa legtöbb országa, így Szlovákia is lezárta határait előttük. Smrek a svéd modell előnyét abban látja, hogy a hatóságok nem változtattak intézkedéseiken.
Álláspontjuk alapfilozófiája az volt: ha rá szeretnék venni az embereket arra, hogy a lehető leghosszabb ideig tartsák magukat az ajánlásokhoz, akkor liberális intézkedésekre van szükség, amelyeket az emberek hónapokig képesek akceptálni. Ha három hétre bezárták volna őket otthonaikba, majd nyárra mindent megengednek nekik, akkor most ugyanott tartanánk, mint Európa országai – mondja a politológus, hozzátéve: Az is igaz, hogy minden országnak megvan a maga sajátossága. Szlovákiában előfordulhat, hogy az emberek nem követték volna úgy az ajánlásokat, mint a svédek. Svédország földrajzi tekintetben is más, hiszen három nagyobb agglomeráció kivételével területe ritkán lakott.
Itt a háztartások több mint felében csak egy ember él, Szlovákiában csupán a negyedében. Az olasz háztartások többgenerációsak, amire idén rá is fizettek. Ha Szlovákia hasonló módon járt volna el márciusban, mint a svédek, az nem jelenti azt, hogy most ugyanott tartana -- gondolja Smrek.
Ha össze akarjuk hasonlítani az országokat, akkor szerencsésebb a szomszédokkal való összevetés.
Svédországban sokkal több koronavírusos eset volt, mint szomszédainál. Pillanatnyilag viszont csak Dánia áll jobban, a többi ország helyzete nagyon hasonló. A halálozás terén Svédországban a halottak száma közel 6 ezer, míg évente influenzában általában 500-1000 ember hal meg. Az áldozatok arányszámát tekintve Svédország az európai top 5 egyike. Ha ezt hasonlítjuk a többi skandináv ország adatához, a különbség óriási.
Anders Tegnell, az ország epidemiológusa szerint az volt a legnagyobb baj, hogy nem tudták megvédeni a leginkább veszélyeztetett embereket. Az áldozatok fele idősotthonok lakója volt. Utólag az is kiderült, hogy többen koronavírus-tünettel is elmentek a munkahelyeikre, és a védőeszközök is hiányoztak. A magas halálozás okaként említik azt is, hogy az előző két esztendőben nagyon enyhe lefolyású volt az influenzaszezon. Az epidemiológus azt is cáfolja, hogy országa a kollektív immunitás elérésére törekedett volna, Svédország célja elsősorban a fertőzés terjedésének lassítása volt.
Michal Smrek mindezt végül azzal egészítette ki: amíg Szlovákiában a boncolás dönti el a halál okát, addig Svédországban minden fertőzöttet a Covid-19 áldozataként könyveltek el.
