2024. szeptember 9., 08:25

Kiss Rajmund: Buffalótól Bajáig, Kijevtől Pekingig lesz hatása az elnökválasztás eredményének

Biden visszalépésével kiélezetté vált a versenyfutás a Fehér Házért. Milyen témák uralják az amerikai elnökválasztás kampányát? Hogy állnak a jelöltek a választást eldöntő csatatér államokban? Milyen nemzetközi kihatása lesz a novemberi befutónak? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.

usa
Kiss Rajmund: Ez a választás már régen nem csupán az Egyesült Államokról szól
Fotó: Kiss Rajmund archívuma

„A politikai közbeszédet az Egyesült Államokban jelenleg a keddre tervezett elnökjelölti vita uralja. Nem volt egyszerű megszervezni, viszont az 1960-as Kennedy-Nixon vita óta ez egy kötelező hagyománya az elnökválasztási kampánynak. A vita helyszíne Philadelphia lesz, a házigazdája az ABC társaság. Ennek a republikánusok nem örültek, Trump szerint az ABC elfogult, de végül elfogadták a házigazda médiumot és a szabályokat is” – hangsúlyozta Kiss Rajmund.

Az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője hozzátette,

elmondhatjuk, hogy június 27-e óta megváltoztak az esélyek. Ezen a napon volt a Trump-Biden vita, amelyen olyan rosszul szerepelt a jelenlegi elnök, hogy a demokrata vezetés és a mögöttük álló donorok rájöttek, Biden nem nyerheti meg az elnökválasztást.

A Trump elleni sikertelen merénylet mindezt fokozta, a korábbi elnök hatalmas fölénnyel vezetett Biden ellen. Ezért szerintem a republikánusok számára sem volt meglepetés, hogy július 24-én Biden visszalépett”.

Szoros a versenyfutás Trump és Harris között

Kiss emlékeztetett, „a közvélemény-kutatások átlaga szerint jelenleg Kamala Harris vezet 1,7-1,8 százalékkal, de ez a különbség, ahogy a közvélemény-kutató szakmában mondják, hibahatáron belül van. Ennél fontosabb, hogy van hét ún. csatatér állam. A választás nem Washingtonban, nem New Yorkban, nem Kalifornában fog eldőlni, hanem ezekben az államokban.

Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban jelenleg Kamala Harris vezet, viszont Arizonában, Nevadában, Georgiában és Észak-Karolinában Donald Trump áll az élen”.

A szakértő hozzátette, „Michiganben él a legnagyobb muszlim vallási közösség az Egyesült Államokban, ebben az államban választották meg az első libanoni származású muszlim polgármestert. Itt döntő tényező lehet az elnökjelöltek viszonyulása az izraeli-palesztin konfliktushoz. Pennsylvaniában több mint félmillió ember él az olaj- és gáziparból, amelyet a Biden-Harris adminisztráció igyekezett leépíteni az elmúlt években. Egy újabb eseménye a kampánynak, hogy az egyik leghíresebb demokrata család sarjaként ifjabb Robert Kennedy ezekben a csatatér államokban a republikánus Trumpot támogatja. Kennedy csalódott a demokratákban, mert a párt megítélése szerint korrupt, nem foglalkozik az emberekkel”.

Figyelmet érdemel, hogy Harris jelöltté válása után látványosan megnyíltak a pénzcsapok, Alex Soros is elindította a támogatást. Érzékelhető, hogy ezek a körök Bident alkalmatlannak tartották a jelöltségre. Az is sokakban kétségeket ébreszt, ki irányítja ma az Egyesült Államokat, milyen szerepe van a még hivatalban lévő elnöknek”

– húzta alá Kiss Rajmund.

„Az esélyek szempontjából döntő fontosságú, hogyan alakul a keddi vita. Trump szinte minden nap interjút ad vagy előadást tart, csütörtökön például New Yorkban egy gazdasági fórumon másfél órán keresztül beszélt a hallgatóságához. Ezzel szemben Kamala Harris elnökjelöltként egyetlen interjút adott” – hangsúlyozta Kiss.

kiss rajmund
Jó hír a világnak, és legyünk önzők, a magyaroknak, hogy nincs olyan politikai beszéde Trumpnak, ahol ne beszélne a külpolitikáról
Fotó:  Kiss Rajmund archívuma
Döntőek lehetnek a gazdasági kérdések

A szakértő emlékeztetett, „Trump az említett fórumon felvetette, megválasztása esetén Elon Muskot nevezi ki a felállításra kerülő kormányzati hatékonysági bizottság élére. Ami azért fontos a kampány szempontjából, mert ez is mutatja, hogy a republikánusok fő narratívájává a gazdasági kérdések váltak. Az amerikai lakosság 54 százaléka másnapra nem tudna ezer dollárt gond nélkül előteremteni. Van olyan termék, amely 40-50 százalékkal drágább, mint Trump elnöksége idején. A családok a bevételeik 20-30 százalékát fordítják a gyermekek nevelésére – és ezek alapvető kiadások, ne a magániskolákra gondoljunk.

Miközben egyes fegyvergyártó cégek nagy profitot tettek zsebre az Ukrajnának szánt támogatások révén, az átlagember azt érzi, hogy egyre növekednek a megélhetési költségek”.

Kiss Rajmund hangsúlyozta, „az illegális migráció ugyanilyen fontos téma, hiszen az is összefügg a gazdaság helyzetével. Több millió ember sétált be az Egyesült Államokba. Nekem nehezebb volt az öt évre szóló médiavízummal Washingtonba bejönnöm, mint ha átsétáltam volna Mexikóból. Kaliforniában az illegális migránsok hotelekben laknak, egészségügyi szolgáltatásban részesülnek. Az illegális migráció nem pusztán nemzetbiztonsági probléma, hiszen válogatás nélkül jöhet be bárki, hanem gazdasági kérdés is”.

A szakértő kiemelte, „Elon Musk egy augusztusi interjúban úgy fogalmazott, »alig várom, hogy Amerikát szolgáljam, nem címre, elismerésre vágyom, hiszen a civilizációnk sorsa a tét». Ezt látjuk mi is.

Ez a választás már régen nem csupán az Egyesült Államokról szól. Buffalótól Bajáig, Kijevtől Pekingig lesz hatása az elnökválasztás eredményének”.
Egyre több szó esik a külpolitikai szempontokról

Kiss Rajmund hozzátette, „ami szintén jó hír a világnak, és legyünk önzők, a magyaroknak, hogy nincs olyan politikai beszéde Trumpnak, ahol ne beszélne a külpolitikáról. Arról nem is beszélek, hogy hetente említi Orbán Viktort. Amire még Obama sem volt képes, Donald Trump elnöksége idején kétszer tárgyalt Kim Dzsongunnal is.

Tárgyalni kell, az Egyesült Államok jelenleg nem tárgyal, diktál. Izraelnek diktál, hogy kössön békét, Zelenszkijnek diktál, hogy nem köthet békét”.

Kiss hangsúlyozta, „rendkívül fontos lenne külpolitikai szempontból is, hogy béke legyen a világban. Trump többször hangsúlyozta, ha ő lett volna az elnök, nem tört volna ki az orosz-ukrán háború, de az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződése is elkerülhető lett volna. Emlékezhetünk, Trump elnöksége alatt születtek meg az Ábrahám-egyezmények, amelyekben Izrael gazdasági alapon kiegyezett a régió több államával. Szerintem épp ezért támadta meg Izraelt a Hamasz, mert a megállapodások után senki nem beszélt a szervezetről. Gondoljunk bele, valóban béke lehetett volna a Közel-Keleten, hiszen még Szaúd-Arábia is azt tervezte, hogy aláírja az Ábrahám-egyezményeket. Ezt a folyamatot Trump indította el”.

A szakértő hozzátette, „közhelyként emlegették Amerikában, hogy a külpolitika soha senkit nem érdekel. Az elmúlt évek nemzetközi biztonságpolitikai feszültségei, kockázatai miatt szerte a világban egyre többen érzékelik, hogy a külpolitika kihat a mindennapi életükre. Ezt láttuk a magyarországi választásokon, így nyert Fico Szlovákiában, ez határozta meg a múlt heti németországi tartományi választások alakulását.

Az átlag amerikai persze nem a külpolitikát figyeli, azt szeretné, hogy el tudja tartani a családját, és ne vándoroljanak milliárd dollárok külföldre teljesen feleslegesen, mert a háborút nem fogja befolyásolni”.

„Trump ígéretet tett arra, hogy még a beiktatása előtt leül Zelenszkijjel és Putyinnal, és béketárgyalásokat fog kezdeményezni. Természetesen előbb tűzszünet kell, utána kerülhet sor a béketárgyalásokra. Ez ugyanúgy vonatkozik a világra, a kínai kapcsolatokra. Tárgyalni kell, a diplomáciai tárgyalás elkerülhetetlen kapu a békéhez vezető úton. A háborúban nem fejlődhet a gazdaság. Keveseknek igen, de több milliárd embernek nem” – húzta alá Kiss Rajmund.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.