Kelet-Európa légvédelme kétségbeejtő állapotban van
A NATO európai országai nem rendelkeznek elegendő kapacitással arra, hogy biztosítsák a szövetség keleti szárnyának légvédelmét - derül ki a szövetség saját elemzéséből.
Egy Európát érő nagyobb orosz támadás esetén a szövetség közép- és kelet-európai országainak védelme nem lenne megfelelő - írja a Financial Times.
Egy magas rangú NATO-tisztviselő a Financial Timesnak azt mondta, hogy a rakéta- és légitámadások elleni védekezés képessége
Őszintén elismerte:
Egy másik NATO-tisztviselő hozzátette:
A brit kormány egy tavalyi értékelésében azt mondta, hogy "a támadás elleni védelem az elmúlt több mint 30 év legégetőbb kihívása".
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek küldött levélben Donald Tusk lengyel és Kiriakosz Mitszotakisz görög miniszterelnök a légvédelem jelenlegi állapotát "biztonságunk legnagyobb gyengeségének" nevezte. Hozzátették, hogy az ukrajnai háború "olyan tanulságokat hozott, amelyeket nem lehet többé figyelmen kívül hagyni".
A helyzet komolysága nyilvánvaló vált az Ukrajna elleni orosz támadás után. Az ukrán nagyvárosok és energetikai létesítmények ballisztikus rakétákkal, cirkálórakétákkal és drónokkal történő folyamatos bombázása megmutatta, hogy szükség van fejlett légvédelmi rendszerekre, amelyek képesek megvédeni a nagyvárosokat és a kulcsfontosságú infrastruktúrát. Kijev folyamatosan követelte, hogy a Nyugat további légvédelmi rendszereket és rakétákat szállítson neki, amelyekből lassan kifogy, de csak a töredékét kapja annak, amire szüksége van. A Nyugatnak valójában nincs elég légvédelmi rendszere ahhoz sem, hogy saját magát megvédje.
- mondta a lapnak, megjegyezve, hogy a tagországok már most is beruháznak új légvédelmi képességekbe, és sugárhajtású repülőgépeket is vásárolnak.
Ezt teszi Csehország is, amely 24 darab F-35-öst rendelt. Ezek azonban csak 2035-ben lesznek teljesen harcképesek, miközben egyes európai vezetők és katonai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Oroszország az évtized végére elegendő erővel rendelkezhet Európa megtámadásához.
A brit Sky Sabre föld-levegő elleni rendszerek hatótávolsága mindössze 40 km. Bár a Királyi Haditengerészet hat Type 45 rombolója rakétaelhárító rendszerrel van felfegyverezve, maguknak a hajóknak számos hibája van.
- mondta Jake Watling, a londoni RUSI Intézet munkatársa a Financial Timesnak.
A helyzetet súlyosbítják a nagy hatótávolságú dróntámadások.
- idéz a lap egy nyugati katonai tisztviselőt. Miközben a drónokat könnyebb lelőni, gyakran olcsóbbak, mint az ellenük használt eszközök.
A helyzetet bonyolítják az európai országok közötti viták, amelyek jobban aggódnak azért, hogy védelmi iparuk ne veszítsen el szerződéseket, mint maga a védelem.
Franciaország például bírálta a német Sky Shield kezdeményezést, amely 14 európai országot érint, és amelynek célja egy közös rendszer kifejlesztése amerikai és izraeli technológia felhasználásával. Párizs egy rivális kezdeményezéssel állt elő, amely a francia Mistral rendszert használná - jelentette a Reuters.
