Kallas szerint Európának jelenleg nincs kapacitása a Starlink pótlására
Európa a közeljövőben sem rendelkezik majd azzal a kapacitással, hogy pótolja a Starlink műholdas internetszolgáltatást, amelyet Ukrajna az Oroszország elleni védekezésben használ.
Ezt Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője jelentette ki az AFP hírügynökség értesülései szerint.
Ukrajna az elmúlt napokban panaszt fogalmazott meg a műholdas internetkapcsolatát érintő korlátozások miatt. A Reuters saját forrásaira hivatkozva ma arról számolt be, hogy a Fehér Ház közvetlen utasítást adott a „Starshield” – a Starlink hálózat katonai változatának – lassítására; a rendszert az Elon Musk milliárdos tulajdonában álló SpaceX üzemelteti.
Ukrajnának valóban szüksége van a Starlinkre, és sajnos Európa a belátható jövőben nem tudja pótolni ezt a képességet”
– mondta Kallas. Ukrajna többek között drónok irányítására használja a műholdas internetet; a drónokat az ország önvédelmi célból, oroszországi célpontok elleni csapásokhoz veti be. Ukrán tisztségviselők közlése szerint a fegyveres erőket nem értesítették előre a hirtelen bevezetett korlátozásokról, ami egyes katonai küldetések kudarcához vezetett.
Miközben az Európai Unió arról vitázik, hogyan csökkenthetné az Egyesült Államoktól való függőségét – részben a Trump-adminisztrációval való bonyolult viszony miatt –, saját alternatívát fejleszt a Starlinkkel szemben: ez az IRIS2 nevű műholdkonstelláció.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a tervezett rendszer függetlenné teszi Európát az amerikai távközlési megoldásoktól. A rendszer fokozatos kiépítése várhatóan 2029-ben kezdődik, és a folyamat több éven át tart majd. Európa ugyan már rendelkezik saját műholdas kommunikációs képességekkel, ám elemzők szerint ezek nem nyújtanak olyan megbízható megoldást, mint a Starlink.
Az európai kormányok kiemelt érdeklődést tanúsítanak például az Eutelsat távközlési vállalat iránt; a cég műholdas jelei lefedik egész Európát, valamint a Közel-Keletet, Afrikát, Ázsiát és az amerikai kontinenst is, termináljait pedig Ukrajna már jelenleg is használja.
Az Eutelsat különféle típusú műholdakat alkalmaz: egy részük alacsony Föld körüli pályán kering – hasonlóan a Starlink műholdjaihoz –, míg mások geostacionárius pályán, a Föld felszínétől jelentős távolságra helyezkednek el. Ez a nagy távolság azonban átviteli késleltetést idéz elő, ami kritikus jelentőségű lehet katonai küldetések esetében.
Eközben Oroszország is gyors ütemben fejleszti a Starlinkhez hasonló Raszszvet rendszerét. A hosszú távú tervek szerint 2027-ig mintegy 250–292 műholdat, 2035-ig pedig több mint 900 egységet kívánnak pályára állítani. A teljes globális lefedettség eléréséhez és a folyamatos kapcsolat fenntartásához több száz működő egységre van szükség.
