Hogyan tovább a szerb-koszovói viszályban?
A Magyar Nemzet elemzést közöl arról, hogyan képzelik el a Szerbia és Koszovó között kialakult konfliktus rendezését.
A cikk megállapítja, hogy a szerb parlamentben csütörtökön kezdődik a vita a koszovói kérdést rendezni szándékozó francia–német javaslatról.
A szerb sajtóban megjelent cikkek hangsúlyozzák: továbbra sem tudni, pontosan mit tartalmaz ez a terv, mit kellene Szerbiának és Koszovónak elfogadnia. Tartalmára csak egyes politikusok nyilatkozataiból lehet következtetni. Aleksandar Vučić államfő a múlt héten jelentette be, az Egyesült Államok, az Európai Unió, Franciaország, Németország és Olaszország küldöttsége olyan ajánlatot tett, amiben semmi jó nem szerepel Szerbia számára, mégsem mondhat rá Szerbia nemet, mert akkor súlyos következményekkel kellene szembenéznie.
A rendezésre irányuló terv része állítólag az, hogy a Szerbia és Koszovó között még 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodás alapján sürgősen meg kell alakítani a koszovói Szerb Községek Közösségét. A közösség hatáskörébe olyan kérdések tartoznának, mint az oktatás, az egészségügy, a város- és vidéktervezés, valamint a helyi gazdasági fejlesztések. A koszovói fél ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy ez ellentétben áll az ország alkotmányával. Szerbia alkotmánya viszont a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó Koszovót továbbra is az ország részének tekinti, így aztán a felek csak alkotmánymódosítással tudnának bizonyos pontoknak megfelelni.
Azt viszont igen, hogy Belgrád nem akadályozza Pristina nemzetközi szervezetekbe történő belépését. A szerb politikusok évek óta azért lobbiznak, hogy minél több ország vonja vissza Koszovó függetlenségének az elismerését. Koszovó viszont felvételt szeretne például az ENSZ-be, az UNESCO-ba, a nemzetközi sportszövetségekbe, de még a NATO-ba is. Alekszandar Vucsics szerb elnök többször hivatkozik rá, hogy a nemzetközi jog alapján ugyanúgy lehet tekinteni Koszovóra, mint az oroszok által elszakított ukrán területekre. Amikor azonban erre felhívja a tervet támogató külföldi politikusok figyelmét, vagy hallgatás a válasz, vagy pedig azt mondják, hogy ez ma már nincs összhangban a valósággal.
A francia–német javaslat bizonyos források szerint azonban nem is terv, csak egyfajta kerete lenne a Belgrád és Pristina közötti megállapodáshoz vezető egyeztetéseknek. A szerb elnök szerint viszont a konstruktív hozzáállást jutalmaznák, míg az elutasítás súlyos következményekkel járna.
Ha Szerbia elfogadja a francia–német javaslatot a helyzet rendezésére, akkor egyértelmű uniós tagsági perspektívát kínálnak (EU-tagságot 2030-ra) neki, támogatnának különféle beruházásokat az energetikai szektorába, és más kedvezményeket is kapna ezeken kívül. Ugyanakkor azt is kilátásba helyezték, hogy elutasítás esetén Szerbia jelentős beruházásoktól esne el, kivonulnának a több százezer embert foglalkoztató külföldi cégek, az EU visszaállítaná a vízumkötelezettséget a szerb állampolgárok számára, a külföldi tőkebefektetések elmaradnának, még a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás is kétséges lehet. Noha ilyen megfogalmazásban nem hangzott el, utaltak rá, hogy akár még szankciókat is bevezetnének Szerbia ellen - írja a Magyar Nemzet.
