cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. március 12., 13:20

Ferenc pápa tíz éve vezeti az egyházat

Elsőként választotta a Ferenc nevet, számozás nélkül, Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, akit 2013. március 13-án választottak meg az egyház 266. vezetőjének, és az utóbbi tíz évben végzett szolgálatát leggyakrabban a forradalmi jelzővel illették.

Ferenc pápa
Ferenc pápa
Fotó: TASR

Az évfordulót Ferenc pápa a bíborosokkal közösen bemutatott misével ünnepli meg hétfőn reggel.

Tíz évvel ezelőtt 115, úgynevezett pápaválasztó bíboros döntött személyéről a kulcsra zárt Sixtus-kápolnában. A konklávé nem tartott sokáig, 26 óra és öt voksolási forduló után felszállt a fehér füst. Pápasága első napján Bergoglio megpróbált gyalogosan kisétálni a Vatikánból, de az őt azonnal körülvevő hatalmas tömeg miatt végül inkább autóval kísérték el korábbi bíborosi szállására, ahol személyesen akarta kifizetni a számlát.

Megválasztása több szempontból is rendkívülinek bizonyult: az új pápára azért volt szükség, mert elődje, XVI. Benedek nyolc év után váratlanul lemondott. A pápaválasztást bíborosi tanácskozás előzte meg, amely úgy döntött, az utódnak reformokat kell véghez vinnie a Vatikán és az egyház gazdasági-szerkezeti működésében.

Személyében az első nem európai pápa került az egyház élére, a legelső, aki a feltörekvő világból érkezett. Az első jezsuita pápáról van szó, aki ráadásul az olaszok védőszentje, a papi szegénység megtestesítője assisi Szent Ferenc nevét választotta magának, és a mai napig egyszerűen Francescónak nevezi magát.

Elődeivel ellentétben a pápai lakosztály helyett a sokkal kisebb Szent Márta-házba költözött be, egy több éves autóval és minimális kísérettel szokta elhagyni a Vatikánt, és lemondott a nyári pápai rezidenciáról is Castel Gandolfóban.

Az évfordulóra a Vatikáni Rádió podcast-sorozatot indított, öt napon át két-két olyan szó elemzésével, amelyek Ferenc pápával kerültek be az egyház szókincsébe. A szentszéki sajtóközpont képes albumot jelentetett meg, amelyben központi helyet kapott  annak az imának a felvétele, melyet Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter téren a pandémia idején, 2020 márciusában tartott.

Az ANSA olasz hírügynökség szerint Ferenc pápa első tíz évét az egyháznak a "világba való kilépése", missziós szolgálata és a szinodalitás, vagyis a testületi döntéshozás erősítése határozta meg. A pápa kilencfős bíborosi testületet (C9) nevezett ki az egyház legsürgetőbb reformjai elindítására, 2019-ben pedig bizottságot hozott létre a papok által elkövetett visszaélések kivizsgálására és egyházi jogszabályozására.

Ferenc pápa elfordította tekintetét a nyugati világról - mondta Marinella Perroni teológus a Domani című napilapnak hozzátéve, hogy a pápaság újdonságát képzik az akár a bíborosok részéről is kezdeményezett gyakori viták és ellentétetek, amelyek a

véleménynyilvánítás szabadságát terjesztették el".

Az évfordulóra írt könyvéről beszélt Antonio Spadaro, a Civilta Cattolica jezsuita folyóirat főszerkesztője, az olasz püspöki kar napilapjának a L'Avvenirének. Kijelentette: Ferenc pápa az egyedüli világméretű vezető. Érdemeként az emberiség felé való nyitást nevezte meg, és úgy látta, a pápa a nemzetközi diplomáciába bevezette az "alázat forradalmát".

A Milano Finanza gazdasági napilap szerint Ferenc pápa forradalmi lépésekkel kivezette a Vatikánt a "pénzügyi középkorból", a nemzetközi követelményekhez igazítva a pápai állam anyagi működését. Azonban rámutattak, hogy a pandémia miatti bevételkiesés, valamint a korrupciós botrányok miatti adománycsökkenés a Vatikán kasszáiban is nehéz helyzetet teremtett.

A tíz év eseményei között kiemelendő a pápa legelső útja Lampedusa szigetére, az európai migráció egyik legismertebb belépési pontjára, ahol "a migrációs krízis iránti globális közömbösségről" beszélt.

Az egyházfő külföldi útjai Brazíliában kezdődtek, Európában pedig Albánia volt az első ország, ahová ellátogatott, hangoztatva, hogy a korábban háttérbe szorított kisebb térségeket részesítené előnyben.

A 2016-os szentévet az irgalmasságnak szentelte, amikor a szokás szerint kitárt szent kapuk közül a legelsőt nem Rómában nyitotta meg, hanem a Közép-Afrikai Köztársaságban lévő Banguiban. Ferenc pápa 2013 óta új bíborosok kinevezésével módosította a következő pápát megválasztandó testület földrajzi összetételét, elsősorban az afrikai és ázsiai tagok javára.

A Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár vezette vatikáni diplomácia az utóbbi 10 évben "hidak építésén" dolgozott: 2016-ban a havannai repülőtéren sor került a katolikus egyházfő és Kirill ortodox pátriárka történelmi találkozójára, melynek folytatását az ukrajnai háború akadályozta meg.

A Vatikán 2018-ban úgynevezett ideiglenes megállapodást kötött Kínával, és Ferenc pápa volt az első egyházfő, akinek Peking megengedte, hogy a pápai repülőgép áthaladjon a kínai légtéren.

Ferenc pápa megválasztása után hat hónappal békeimát hirdetett meg a Szíriában zajló háború befejezésére. Tavaly márciusban Szűz Mária oltalmába ajánlotta Ukrajnát és Oroszországot. Beszédei visszatérő témája, hogy a harmadik világháború már folyik.

Diplomáciai tevékenysége központi elemét képviseli a környezetvédelem, a teremtett világ gondozása és fenntartása is, aminek a Laudato si, Áldott légy kezdetű enciklikáját szentelte.

Ferenc pápa
Fotó:  TASR/AP

Ferenc pápa, aki korábban aktatáskával sietett fel a repülőlépcsőkön, az utóbbi évben kerekesszékbe kényszerült. A 86 éves egyházfő nem zárta ki lemondását, abban az esetben, ha időskori fáradtsága miatt már nem lenne képes tisztán látni.

Az Il Fatto Quotidiano olasz napilapban vasárnap közölt interjúban egyházának azt kívánta, lépjen ki az emberek közé.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.