Félmillió embert hívnának be katonának Ukrajnában – mégis hogyan?
A kijevi vezetés a háború harmadik évéhez közeledve újabb félmillió embert hívna be a hadseregbe. A mozgósítási törvény nagy társadalmi ellenállásba ütközött, egyelőre első olvasatban fogadta el az ukrán parlament. A fokozódó háborús fáradtság mellett az éleződő belső viták is nehezítik Ukrajna helyzetét, Zelenszkij elnök néhány napja megszabadult riválisától, Zaluzsnij főparancsnoktól. Az elmúlt hetek történéseiről és a háború kilátásairól Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértőt, nyugállományú ezredest kérdeztük.
„A legnagyobb probléma ma Ukrajnában az, hogy nincs elég ember a hadseregben, a mozgósítási szabályok módosításával ezen a helyzeten akarnak változtatni.
A napokban leváltott Zaluzsnij főparancsnok nyilatkozott úgy, hogy a háború folytatásához félmillió katona besorozására és számos hiányzó haditechnikai eszköz pótlására lenne szükség” – emlékeztetett Kis-Benedek József.
A szakértő szerint egy másik kérdés, hogyan lehetséges ennyi ember besorozása. „A nagy felháborodást kiváltó, egyelőre első olvasatban elfogadott mozgósítási törvény felszólítja a külföldön élő hadköteles ukránokat, hogy térjenek haza.
Szintén sokakat felháborított Ukrajnában, hogy a besorozás alól többen jogosulatlanul kaptak mentességet, mint például a politikusok gyermekei. Nyilván a korrupció, a hadkiegészítő parancsnokok megvesztegetése sem akadályozható meg egy törvényjavaslattal. Nehéz megjósolni, milyen módosítások lesznek végül a mozgósítási szabályokban, az biztos, elhúzódó politikai viták várhatók a törvényjavaslat kapcsán” – húzta alá Kis-Benedek.
„Az ukrán hadkiegészítő parancsnokságok jelenleg hiányos információkkal rendelkeznek a hadkötelesekről, az új mozgósítási törvénytől előrelépést remélnek a hadra fogható korosztályok összeírása kapcsán is.
– hangsúlyozta Kis-Benedek. A szakértő hozzátette, „az elmúlt hónapokban nagy figyelmet váltott ki a nők esetleges mozgósítása. Ez sem lenne példátlan a világban, főként, hogy a behívás nem feltétlenül jelent közvetlen frontszolgálatot. Az persze nyilvánvaló, hogy egy ilyen felvetés komoly vitákat vált ki, márpedig az ukrán vezetésnek egyértelműen az lenne az érdeke, hogy minél gyorsabban elfogadja a parlament az új mozgósítási törvényt”.
Ilyen lehet a Donyeck előterében fekvő Avgyijivka elfoglalása. Ugyanakkor Moszkva távlati célja az Oroszországhoz csatolt négy megye teljes elfoglalása. Az ukránok eközben a tengeren támadnak, és visszaszorították az orosz haditengerészetet a Krím keleti oldalára” – foglalta össze a jelenlegi katonai helyzetet Kis-Benedek József.
„Valerij Zaluzsnij leváltása az ukrán hadsereg főparancsnoki tisztéből nem volt váratlan annak ismeretében, hogy éles konfliktus alakult ki közte és Volodimir Zelenszkij elnök között. Zaluzsnij egyre kevésbé mutatkozott késznek arra, hogy Zelenszkij akaratának megfelelően járjon el, és mivel a székéről az államfő dönt, a leváltás kapcsán azt is mondhatnánk, nincs itt semmi látnivaló, a politikai vezető visszahívta a neki alárendelt főparancsnokot. Az elnök döntése azért kapott ekkora figyelmet, mert Zaluzsnij a fegyveres erők soraiban, de általában az ukrán emberek körében is jóval népszerűbb, mint Zelenszkij. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy Zaluzsnij politikai pályára lépjen, és akár Zelenszkij utóda legyen. Ezért szerette volna az elnök, hogy Zaluzsnij más beosztásban, akár tanácsadóként, a hadsereg kötelékében maradjon.
- fogalmazott Kis-Benedek.
„Az új főparancsnok, Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők korábbi parancsnoka kezdetben vonakodott elfogadni az új megbízatást, de Zelenszkijnek mégis sikerült őt meggyőznie.
– húzta alá Kis-Benedek József.
