Európa kihalóban: Az Uniós állampolgárok több mint fele 44 év feletti
Európa elöregedéséről, a korfa felborulásáról számtalan jobb-rosszabb cikk és tanulmány született az elmúlt években. Mindeközben hétköznapi valóságként érzékeljük a kontinens demográfiai hanyatlását, amelyet időnként egészen mellbevágó statisztikák is alátámasztanak.
Az Európai Bizottság és az Eurostat által kiadott friss demográfiai kutatás újra megerősíti az eltagadhatatlan tényt, egyre jobban öregszik az Öreg Kontinens.
Az Eurostat adatai szerint az uniós állampolgárok mediánéletkora január elsejével elérte a 44,4 évet.
Érdemes gyorsan tisztázni, mit is jelent mindez. A mediánt magyarul helyzeti középértékként szokás emlegetni, amely, szemben a közismertebb átlagértékkel, tulajdonképpen azt az értéket jelöli, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja. Az Eurostat statisztikájából tehát kiderül, hogy
ma ugyanannyi 44,4 évnél fiatalabb EU-s állampolgár van, mint amennyi ennél idősebb.
Ez az érték igazán évtizedes kontextusba helyezbe sokatmondó. A tavalyi 44,1 éves mediánéletkorhoz képest nem tűnik nagynak a változás, de 2012-höz képest már igen. Akkor az Eurostat 41,9 évben állapította meg a medián életkort, azóta lassan, de biztosan növekszik ez az érték.
Az adatokból nem csak az derül ki, hogy Európa folyamatosan öregszik, az is világosan látható, mely részeit sújtja leginkább a korfa eltolódása. Egyértelműen a déli államokban a legrosszabb a statisztika: Olaszország az EU negatív rekordere (48 év a medián életkor), de nem sokkal van jobb helyzetben Portugália (46,8) és Görögország (46,1) sem. A lista elején Ciprus (38,3), Írország (39,7) és Luxemburg (39,7) áll.
A tagállami mediánéletkor összesen 18 uniós országban marad el az összeurópai 44,4 évtől, de egyetlen olyan EU-tagállam van csak, ahol sikerült volna a tíz évvel korábbi értéket lejjebb nyomni.
Svédország a 2012-es 40,8 évről 2022-re 40,7 évre fiatalította magát, de az Eurostat azt nem vizsgálta, ehhez van-e bármi köze az elmúlt években mind megengedőbb svéd migrációs politikának.
A medián életkor változásából megállapítható, mely európai országok öregszenek el a leggyorsabban. Összesen öt olyan EU-tagállamot találni, ahol ez a változás meghaladja a négy évet. Itt Portugália az abszolút negatív rekorder (4,7 évvel nőtt a mediánéletkor 2012 és '22 között), de Szlovákia sem áll túl jól, hiszen itt 4,1 évnyi a változás. Ez azt jelenti, hogy a szlovák(iai) ezzel Európa negyedik leggyorsabban öregedő társadalma. Bár a régió országainak mediánéletkorát tekintve Szlovákia nem áll rosszul, de az öregedés üteme megdöbbentő. A cseheknél 3,7, a lengyeleknél 3,5, Magyarországon 3,1, míg Ausztriában már csak 1,2 a mediánéletkor évtizedes változása.
Az uniós átlag 2,5 év!
A társadalmak elöregedését vizsgáló kutatások egy másik gyakran használt mérőszáma az úgy nevezett időskori függőségi ráta. Ez az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja - derül ki a KSH honlapján közzétett rövid leírásból. Fontos kiemelni, hogy ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az csak öregedés aktuális állapotát jelzi.
A függőségi ráta értéke Magyarországon 2011-ben 25% körül volt, tehát 100 aktív korúra nagyjából 25 időskorú (25 százalék) jutott. A mutató értéke 1990-ben még 20 százalék volt, 2000-ben pedig 21,4 százalék. Tíz évvel ezelőtt az EU-s átlag 27,1%-on állt.
Egészen megdöbbentő, de 2022-ben az érték már elérte a 33%-ot. Azaz 100 15-64 év közötti uniós állampolgárra 33 65 évnél idősebb lakos jut.
Természetesen lehetne azzal érvelni, hogy a folyamatosan fejlődő egészségügyi és szociális ellátás miatt mind tovább élnek az emberek, csakhogy ez függőségi rátában nem kellene, hogy megmutatkozzon, ha a népesség ezzel párhuzamosan növekedne. Csakhogy ez nincs így! A természetes szaporodás (pontosabban fogyás) 2012 óta minden évben negatívba hajlott az Európai Unióban, értsd: tíz éve egyetlen olyan év sem volt (2022-ről még nem találtunk adatot), hogy az élve születések száma meghaladta volna a halálozásokét. Nézzük meg az EU-27 lakosságának prognosztizált alakulását. Az eurostat által készített modell magáért beszél:
Az időskori függőségi ráta egyébként minden uniós tagállamban meghaladja már a 20%-ot. Míg a KSH adatai szerint a '90-es évek elején az európai államok átlaga volt ennyi, addig mára, harminc évvel később, nincs egy olyan ország sem, ahol 20% alatti értéket találnánk. A legmagasabb értékeket itt is jobbára a déli államok produkálják (Olaszország és Portugália 37,5, illetve 37,2%-kal), de kimagaslóan rossz eredményt értek el a finnek is (37,4%). Ahogy a medián életkornál úgy a függőségi rátában is a luxemburgi (21,3%), a ciprusi (24,5%) és az ír (23,1%) társadalom emelkedik ki felfelé a mezőnyből.
