Európa és a migráció
Egyre kreatívabbak nyugati szövetségeseink, akiknek bizony komoly gondot okoz a közel-keleti és afrikai migránsok tömege.
Kikerekedett szemmel olvastam néhány héttel ezelőtt, hogy az angolok Ruandába telepítik át (ideiglenesen) az illegális bevándorlóikat, meg Törökországban is érdeklődtek, hogy nem kellene-e nekik néhány ezer illegális bevándorló, de nem kellett. És a ruandai csapatszállítás sem jött össze, az európai jog közbeszólt, pedig a repülőgép már a kifutópályán volt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága közbeszólt: jogerős bírósági ítélet híján még az angolok sem toloncolhatnak ki embereket. Mondhatnánk, nem kellett volna őket beengedni, de tudjuk, ezt nem szabad mondani, mert szalonképtelen.
Persze az angolok őrjöngenek, meg előbb vagy utóbb úgyis hátat fordítanak az Emberi Jogok Európai Bíróságának (is), és a Ruandával kötött deal úgyis megvalósul majd, de addig náluk maradnak a nem kívánt vendégek.
No, de mit csinál majd Hollandia, ha valaki bíróságra adja, mert kicsapná a menekültjeit a tengerre? Azt találta ki ugyanis a kormány, hogy tengerjáró hajókon helyezné el a menekülteket, mert a befogadóhelyek túlzsúfoltak.
Az nem derült ki a hírből, hogy kik kerülnének hajókra, az ukránok, avagy az afrikaiak és a közel-keletiek, külön-külön vagy keverve, de az igen, hogy a holland menekültügyi szervezet abszurdnak nevezte az ötletet. Úgy fogalmaztak, hogy a menekülteket a társadalomba kell befogadni és nem a tengeren kell elhelyezni. Való igaz, ha valakit meghívunk, akkor az asztalnál terítünk neki is, nem a sarokban. Franciaország meg azzal zárta nem túl fényes elnökségét az unióban, hogy benyújtotta új javaslatát az évi 10 ezer migráns szétosztásáról a frontországokból a schengeni övezet országaiba.
Csak nem tudnak lejönni a kötelező szétosztásról, jutott eszembe, igaz, annyiban lenne csak kötelező, hogy mindenki megválaszthatná, neki mi a kötelező: befogadni vagy fizetni. Ha egy ország nem fogad embereket, annak hozzá kell járulnia a költségekhez.
„Minden országot érint az ukrán menekültválság. De más menekültek és bevándorlók is jönnek, ehhez pedig szolidaritásra van szükség” – mondta Ylva Johansson belügyi biztos, akinek akkor jegyeztem meg a nevét, amikor tavaly ősszel azt mondta, micsoda áldás Európának, hogy vannak migránsai, nélkülük nem tudtunk volna megbirkózni a koronavírus-járvánnyal. Hát, nem tudom, nekünk ilyen tapasztalatunk nincs, mi itt Kelet-Közép-Európában migránsok nélkül birkóztunk meg a járvánnyal…
Visszatérve a francia javaslatra, természetesen nem mindenki fogadta kitörő örömmel. A hollandok közölték, nem fogadnak be több bevándorlót, a lengyel és a magyar álláspont régóta ismert és változatlan.
Az osztrák belügyminiszter a reális veszélyre figyelmeztetett, hogy ezzel tovább erősödhet az embercsempészet, és tegyük hozzá, hogy elviselhetetlen körülményeket teremtett a Vajdaságban, a magyar határ közelében élők számára. A héten találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár. Nem fogják kitalálni, miről egyeztettek: a migrációról.
Megjelent a Magyar7 2022/30. számában.
