magyar7 25
A férfiasságtól az apaságig, az égszakadástól Gvadányi és Juhász Gyula Szakolcájáig
Magyar7 - 25. száma
2023. március 20., 11:07

Előre az orwelli úton

Túl nagy vihart nem kavart a világsajtóban a megdöbbentő hír, különösen a világ minden mássággal szemben végtelenül toleráns, neoliberális fele borult hallgatásba. Tavaly decemberben az európai demokrácia egyik fellegvárában, Nagy-Britanniában letartóztattak egy hölgyet, mert imádkozni merészelt az utcán. Nem hangosan, csak úgy magában. E förtelmes bűn elkövetéséért bevitte a rendőrség, és vádat emeltek ellene.

életpártiság
Isabel Vaughan-Spruce, a Menet az Életért (MFL) igazgatója
Fotó: Alliance Defending Freedom UK

Történt mindez abban az Európában, ahol a másság és a nemi „kisebbség” jogait harsogva követelik az utcán, és a régi május elsejei, a kommunista rendszert dicsőítő felvonulások mintájára tartanak LMBTQ-felvonulásokat.

A „melegbüszkeség” jelszavával takarózva ma már a legtöbb, magát demokratikusnak tartó ország fővárosában rendszeresen megtartják a melegek parádéját, amelyen természetesen nemcsak a melegek és a leszbikusok vesznek részt, de az LMBTQ gyűjtőfogalommal jelölt sokaság is.

Ezeknek a bacchanáliáknak különösen emeli a „fényét” és a jelentőségét, ha ismert politikusok, közéleti személyiségek is megtisztelik a jelenlétükkel. (Tavaly Pozsonyban például az akkori igazságügyi miniszter vett részt a felvonuláson, de maga az ország elnöke is támogatásáról biztosította őket.)

„Imamentes” övezetek

Isabel Vaughan-Spruce ezzel szemben nem vonulgatott, nem lóbált sem szivárványos, sem kelyhes, sem keresztes, sem más jelképet ábrázoló zászlót. Nem botránkoztatott meg senkit. Ő csak csöndben imádkozott egy épület előtt, amely történetesen egy abortuszklinika volt. Hogy ez miért ütközik törvénybe? Az Egyesült Királyságban több városi tanács is imamentes övezetté nyilvánította az abortuszklinikák környékét.

A közterületvédelmi törvény értelmében ilyen helyeken nem szabad tiltakozni, kihangosítva beszélni, plakátokat kiragasztani, szórólapokat osztogatni, sőt az ilyen intézmények 150 méteres körzetében tilos hangosan imádkozni. A klinikára érkező páciensekkel szóba elegyedni pedig főbenjáró bűnnek számít.

Isabel Vaughan-Spruce tehát ott állt a járdán, az utcasarkon, vagy akárhol, egy ilyen klinika közelében, és azokért imádkozott, akik megfogantak, de nem születhetnek meg. S nyilván az édesanyjuk lelki üdvéért is. Az életpárti aktivista hölgy (mert nemcsak balos, liberális, újmarxista aktivisták élnek a világon, hanem életpártiak is, csak ők kevésbé zajosak) évek óta felszólal a terhességmegszakítás ellen. Mint egy BBC-nek adott interjúban évekkel ezelőtt elmondta, a hitének részét képezi az élet védelme, ezért sétál rendszeresen abortuszklinikák mellett, és imádkozik. Imádkozik a barátaiért, akik megtapasztalták az abortuszt, s azokért a nőkért is, akik azon gondolkodnak, hogy elvégeztessék a beavatkozást.

Motozás, letartóztatás, vádemelés

A hölgyet azután kapcsolták le a rendőrök, hogy valaki megfigyelte az utcán, és értesítette a hatóságot, arra gyanakszik, hogy a nő „gondolatban” imádkozik. A rendőrök az életpárti hölgyet előállították, megmotozták és kikérdezték.

Fotókat is mutattak neki, amelyeken ő szerepelt az abortuszklinika előtt állva, majd megkérdezték tőle, hogy imádkozott-e. „Végtelenül méltatlan dolog, hogy megmotoztak, letartóztattak, majd vádat emeltek ellenem pusztán azért, mert a gondolataimba elvonulva imádkoztam. (…) A gondolati és vallásszabasághoz való jogomat gyakoroltam.” – nyilatkozta a hölgy.

Vaughan-Spruce ellen a végtelenül európai és borzasztóan civilizált országban vádat emeltek, és azzal a feltétellel engedték szabadlábra, hogy nem léphet kapcsolatba egy bizonyos katolikus pappal, aki szintén életpárti tevékenységet folytat.

Ezt a feltételt később törölték, de megtiltották számára, hogy imádkozzon a „közrendvédelmi törvény” hatálya alá eső helyszíneken. Az a bizonyos katolikus pap Sean Gough volt, aki ugyanezekkel a vádakkal ült a vádlottak padján Angliában. Ő is nyilvánosan imádkozott egy abortuszklinikánál. Őt az tette gyanússá, hogy egy életvédő matrica volt az autójára ragasztva.

ima
Csendes ima az abortuszklinika előtt
Fotó:  Alliance Defending Freedom UK
No-go zónák, csak más céllal

Isabelt a birminghami bíróság, ahol a hölgy jogait a Szövetség a Szabadság Védelméért (ADF) jogvédő szervezet jogászai képviselték, február 16-án felmentette a vádak alól. Ezek után azt hihetnénk, hogy véget ért ez a gyalázatos történet.

Az orwelli világ azonban nem adja olcsón a bőrét! Március 7-én ugyanis a lordok háza is törvénybe foglalta az abortuszklinikák körüli tiltott zónák bevezetését egész Angliában és Walesben.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézmények körül tiltott zónákat hoznak létre, ahová tilos belépni (és például imádkozni) az életet védő embereknek. Bárki, akit ennek megszegésével vádolnak, akár 5000 font pénzbüntetésre és akár hat hónap – ismétlődő elkövetés esetén 2 év – börtönbüntetésre ítélhető.

Az említett ADF azért folytat kampányt, hogy különböző törvények mögé bújva ne lehessen büntetni a keresztényeket a meggyőződésük és a gondolataik miatt. Felháborítónak tartják, hogy az életpárti aktivistákkal úgy bánnak, mintha közönséges, erőszakos bűnözők lennének. „Egy érett demokráciának képesnek kellene lennie különbséget tenni a bűncselekmények és az alkotmányosan védett jogok békés gyakorlása között.

Isabel egy kiváló jellemű nő, aki fáradhatatlanul szolgálta a közösségét azzal, hogy karitatív segítséget nyújtott a kiszolgáltatott nőknek és gyermekeknek, ennek ellenére semmivel sem részesült jobb bánásmódban, mint egy erőszakos bűnöző” – nyilatkozta felháborodva Jeremiah Igunnubole, a brit jogvédő szervezet jogásza, aki azt is felháborítónak tartja, hogy a közelmúltban megnövelték az abortuszkliniák körüli pufferzónát, amelyen belül nem lehet tüntetni.
A végén csattan a törvény

A törvény életbe lépésének napján a makacs hölgy ismét megjelent a klinika előtt, ahol ismét, másodszor is letartóztatták. „Három héttel ezelőtt a bíróság világossá tette, hogy csendes imám nem volt bűncselekmény – panaszolta a hölgy. – És mégis, ismét letartóztattak, és bűnözőként kezeltek, amiért pontosan ugyanazok a gondolatok jártak a fejemben, ugyanazon a helyen.”

A fenti, hitbéli meggyőződéssel persze lehet egyetérteni, és lehet vitatni is. Nem is ez a dolog lényege, hiszen végső soron minden nő maga dönti el, megszüli-e a gyermekét.

Ráadásul ahány sors, annyi eset. Nem is ez a felháborító, hanem maga a tény, hogy a szemünk előtt bontakozik ki teljes durvaságában az a sokáig elképzelhetetlennek hitt világ, amelyre George Orwell a regényében réges-régen figyelmeztetett. Amelyről a kulturált népek azt hitték, hogy csak az írói fantázia szüleménye. Az új világrend építői szerint lassan le kell mondanunk a gyülekezési jogról, a szólásszabadságról és lassan már a gondolatainkról is. Úgy látszik, az újmarxista világnézet orwelli „újbeszél” hódítása után kezdjük elérni az „újgondol” nirvánáját, ahol a hatóság azért is zaklathatja az embert, hogy imádkozik, vagy ne adj´ isten, gondolkodni merészel.

Megjelent a Magyar7 2023/11. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.