Elítélte Svájcot az emberi jogi bíróság, mert nincs vegán étel a börtöneiben
Többezer euró értékű anyagi jóvátételt kell fizetniük, valamint orvosolniuk kell a fennálló viszonyokat a svájci hatóságoknak a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróságnak azon döntése alapján, amely jogsértőnek minősítette azt a két – az alpesi országban rabosított - személy által perelt gyakorlatot, hogy az ottani fogva tartási intézményekben nem kaphattak vegán ételt – számolt be több hírforrás, köztük a medforth.biz hírportál is.
A 46 országot tömörítő nemzetközi emberi jogi szervezet, az Európa Tanács alá tartozó Emberi Jogok Európai Bírósága július 16.-án hozta meg vonatkozó döntését, amelyben az emberi jogok európai egyezményének 9-ik cikkére hivatkozva a Svájcban fennálló állapotokat úgy értékelte, mint a személyes meggyőződés szabadságához való jog megsértését.
Az említett ítélet meghozatalára két svájci személy, az úgynevezett faji felsőbbrendűség elleni aktivista beadványa alapján indult per lezárásaként került sor. A speciesismus – kevésbé ismert magyar megfelelőjeként „fajizmus” – elleni aktivizmus lényege, hogy az ilyen erkölcsi meggyőződést valló személyek szerint diszkriminációnak számít az élőlényeknek kizárólag faji hovatartozásuk alapján tulajdonítanak jogokat. A gyakorlatban ez leginkább azt jelenti, hogy az ilyen aktivisták az ellen küzdenek, hogy az emberi faj feljogosítva érzi magát az állatok kizsákmányolására.
Az érintettek azzal érveltek, hogy a svájci hatóságok azzal, hogy nem tették lehetővé számukra a vegán étrendet, nem csak személyes étkezési preferenciájukat sértették meg, hanem azt az erkölcsi meggyőződésüket is, amelyhez aktivizmusuk hátterében áll.
Bár a bíróság döntése abban a formában nem jelent precedenst és így nem kötelező jellegű az Európa Tanács tagállamai számára, hogy automatikusan kötelesek lennének vegán ételt biztosítani a fogva tartási intézményeikben elhelyezett személyek számára, mégis jelzésértékű lehet a jövőre nézve. Leginkább annak vonzatában, hogy az akár erkölcsi, vallási vagy más meggyőződéshez köthető étkezési preferenciák biztosítása az állami intézményekben milyen kihívások elé állíthatja az állami szerveket.
