Elég a lezárásból! A világ vezető járványügyi szakemberei arra kérik a kormányokat, értékeljék át védekezési stratégiáikat

2020. október 8., 16:11
Pomichal Krisztián

Jelen állás szerint 4426 járványügyi szakember, 8092 orvos és egészségügyis, valamint 113 998 civil aláírása szerepel azon a dokumentumon, amelyet néhány nappal ezelőtt a járványügy három vezető tudósa állított össze. A Nagy Barringtoni Nyilatkozatban (Great Barrington Declaration) arra kérik a világ államainak vezetőit, értékeljék át az eddigi járványügyi rendelkezéseket.

Fotó: pixabay.com

A koronavírus-járvány óta megjelent számtalan hasonló kommüniké és nyilatkozat közül ez a mostani azzal emelkedik ki a tömegből, hogy három olyan tudós írta, aki a járványügy területén nemzetközi szaktekintélynek számít. 

Dr. Martin Kulldorff a Harvard Egyetem professzora, biostatisztikus, a fertőző betegségek szakértője. Dr. Sunetra Gupta, Oxfordban tanít, szűkebb szakterülete a védőoltások fejlesztése, immunológus, járványos betegségek matematikai modellezésével foglalkozik. Dr. Jay Bhattacharya, a Stanford orvosi karán dolgozik, a járványtanon belül a különösen sérülékeny csoportokra specializálódott. A teljes nyilatkozat ITT érhető el.

"Egyre fokozódó aggodalommal figyeljük a járvány során hozott intézkedések fizikai és mentális egészségünkre gyakorolt hatását, ezért új megközelítést javaslunk. A Fókuszált Védelemét (Focused Protection). (...) A mostani korlátozó intézkedések rövid- és hosszútávon is komoly közegészségügyi következményekkel járnak." - ezekkel a vészjósló mondatokkal indít az október negyedikén kiadott, azóta több mint százezer ember által aláírt nyilatkozat.

A szakemberek azt állítják, már most látszanak a korlátozó intézkedések, lezárások és egyéb szigorítások negatív hatásai. Romlott például a gyermekek beoltottsága, rosszabbodtak a szív-és érrendszeri megbetegedések statisztikái, a rákszűrési mutatók mennek lefelé, a bezártság mentális következményei pedig beláthatatlanok. 

A tudósok szerint mindez a következő évek halálozási statisztikáiban is meglátszik majd. Azt írják,

óriási hiba egy használható vakcina megérkezéséig fenntartani a korlátozásokat.

2020. szeptember 29., 20:11

A számok tényleg nem hazudnak? Nyoma sincs, hogy a COVID megdobta volna az ország halálozási statisztikáit

Felmerült, hogy furcsán "könyveli" a halálozásokat a szlovák közegészségügy. Egy aktuális vizsgálatból kiderül, semmi jele, pusztán módszertani okai lennének, hogy Szlovákia tulajdonképpen élen jár a vírussal szembeni védekezésben.

Mivel egyre többet tudunk a vírusról, írják, most már világos, az igazán veszélyeztetettek az idős emberek. Ugyanakkor az is látszik, a gyermekek, a fiatal korosztály biztonságban van, számos olyan fertőző betegséggel élünk együtt, amely nagyobb veszélyt jelent rájuk a COVID-19-nél. Az influenza is ilyen - állítják a szakemberek. Ahogy épül a társadalom immunitása, csökken a fertőzés veszélye, egészségesekre és a sérülékeny korcsoportokra egyaránt egyre kisebb veszélyt jelent majd a betegség.

A legfontosabb cél, hogy minimalizáljuk a halálozást és a járvány által okozott szociális károkat is, egészen addig, míg a nyájimmunitás ki nem alakul.

Ennek lényege, hogy a populációban annyian szereznek védettséget egy adott fertőzéssel szemben, hogy az nem tud már eredményesen terjedni, így azok is védve vannak, akik nincsenek beoltva, vagy nem szereztek immunitást a betegség ellen.

A nyájimmunitás elérése ugyanakkor az aktuális korlátozó intézkedések mellett nem lehetséges, vagy csak nagyon lassan. A szakemberek szerint ezért az egyetlen célravezető megoldás, ha azokat a csoportokat, amelyekről tudjuk, a vírus alig-alig veszélyes rájuk,

hagyjuk szabadon, korlátozások nélkül élni. Hagyjuk, hogy normális körülmények között szerezzék meg az immunitást. Védjük csak azokat, akikre a betegség tényleg veszélyes.

Ez lenne a Fókuszált Védekezés, s ez kellene, hogy legyen az államok védekezési stratégiája. 

Ez az elképzelés egyébként nem új. A második hullám megjelenésekor, sőt, még az első idején is sokan beszéltek arról, a rizikós korosztályok és társadalmi csoportok elkülönítése jelenthet megoldást. A 'cocooning' (cocoon bábot, gubót jelent magyarul) kifejezésre talán olvasóink is emlékeznek.

A szakemberek konkrétumokat is említenek. A szociális otthonok esetében például olyan ápolók alkalmazását javasolják, akik már védettséget szereztek, ugyanakkor az aláírók kiemelik a szűrés  fontosságát. A szakápolókat állandó, folyamatos szűréssel kell felügyelni, állítják, viszont a részletek kidolgozása már egy olyan feladat, amelyre a közegészségügyi hatóságok képesek kell, hogy legyenek.

Azokat, akik nem tartoznak egyik sérülékeny csoportba sem hagyni kell, hogy

éljék a normális életüket. Az olyan egyszerű higiéniai előírások betartása, mint a kézmosás elegendő!

Az oktatást újra kell indítani, a fiatal, aktív lakosságnak vissza kell térnie a munkahelyére, az éttermeket és szolgáltatóhelyeket ki kell nyitni, ahogy a sport és művészeti rendezvényeket sem szabad korlátozni. Az aláírók szerint a fentiekkel biztosítható a szükséges nyájimmunitás elérése.

Arra sajnos a nyilatkozatban nem térnek ki, mi lesz, ha a fertőzések túlterhelik az egészségügyi ellátórendszert. Ez nagy kár, hiszen érdemes lett volna kitérni rá, miként képzelik el ennek megakadályozását.

Az aktuális nyilatkozat annyiban különleges, hogy most először szólalnak meg közösen olyanok, akik tényleg szakterületük vezető tudósai, komolyan vehető, tapasztalt szakemberek. A nyájimmunitás elérésén egyre több ország dolgozik. A klasszikus svéd példa mellé csatlakoztak a britek is, akik bár eredetileg, a járvány első hullámakor már törekedtek erre, végül nagyon szigorú, szinte teljes lezárással kezelték azt. Boris Johnson brit miniszterelnök az elmúlt hetekben egyre többet beszél arról, komolyabb lezárások helyett a nyájimmunitás elérésében látja a kiutat a járványból.

Kapcsolódó cikkeink