2021. augusztus 6., 11:25

Egyperces csenddel emlékeztek a hirosimai atomtámadásra Japánban

Japánban egyperces csenddel emlékeztek pénteken arra, hogy az amerikai légierő 76 évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án Hirosimában, a második világháború végén a világon először atombombát vetett be.

Hirosima évforduló
Fotó: TASR/AP

A koronavírus-járvány miatt korlátozott létszámú ceremónián Macui Kazumi,

a város polgármestere felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a nukleáris elrettentés helyett a bizalomépítő párbeszédet részesítse előnyben.

A tisztségviselő szerint a világ vezetőinek ugyanolyan elszántsággal kellene harcolniuk

a nukleáris fegyverek felszámolásáért, ahogyan a koronavírus-járvány ellen küzdenek.

Szuga Josihide miniszterelnök a beszédében hangsúlyozta:

különbözik az egyes országok elképzelése arról, hogyan kellene történnie az atomfegyverek felszámolásának.

A kormányfő szerint folyamatos erőfeszítésekre van szükség, miközben hidat kell építeni az eltérő állásponttal rendelkező országok közé.
A miniszterelnök kihagyott egy oldalt beszédéből, amire különféle hírforrások hívták fel a figyelmet. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szuga elnézést kért a figyelmetlenségért. A Kyodo japán hírügynökség szerint a kihagyott részben az állt, hogy Japán az egyetlen ország, amely atomtámadást szenvedett el, és küldetése a nukleáris fegyverektől mentes világ elérése.

Helyi idő szerint nyolc óra tizenöt perckor, amikor az Enola Gay amerikai bombázó ledobta az atombombát a városra, a ceremónia résztvevői egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. Eközben zavartalanul folytatódtak az olimpiai játékok Tokióban, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elutasította Hirosima kérését, hogy a játékokon is iktassanak be egyperces csendet.A helyiek közül sokan úgy érezték, hogy az olimpiai bizottság elárulta őket - írta az Aszahi Sinbun című japán napilap, a játékok egyik szponzora.

A NOB elnöke, Thomas Bach a tokiói olimpia kezdete előtt felkereste Hirosimát, és koszorút helyezett el a Békeparkban. A NOB szóvivője elmondta, hogy a vasárnapi záróünnepélyen megemlékeznek a tragédia áldozatairól.

1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a 350 ezer lakosú japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik, az Enola Gay nevet viselő B-29-es típusú bombázó 8 óra után 15 perccel atombombát dobott le a városra.
Ez volt az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország, annak lakossága ellen. A Little Boynak elnevezett, 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású volt.
Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be többé. Az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát. A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket.

Paradox módon a hirosimai ipari létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak zöme is túlélte a robbanást.
A Hirosima elleni atomtámadást a Nagaszaki elleni követte augusztus 9-én. Akkor több mint 75 ezer ember vesztette életét. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.
A Béke Világtanács elnöksége 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította augusztus 6-át.

Megosztás
Címkék