2021. november 21., 09:10

Egy ország a szirtek között manőverezik

A Magyar Nemzet Bulgária-szakértője elemzést közölt az országban uralkodó állapotokról, annak kapcsán, hogy a polgárok ebben az évben már sokadik alkalommal járultak az urnákhoz.

Banánköztársaság tábornoka
Fotó: TASR
Rumen Radev

Múlt vásárnap az ország történetében először tartottak egyszerre parlamenti és államfői választásokat. A rendkívül alacsony, 36 százalékos választói aktivitás mellett a hivatalban lévő elnök, Rumen Radev nagy fölénnyel nyert, de mivel nem tudott döntő többséget szerezni az első fordulóban, szükséges egy második forduló. Kihívója a független, de a jobboldal által támogatott Anasztasz Gerdzsikov, a szófiai egyetem professzora, aki a második helyen került be az elnöki tisztért folytatott versengésbe - állapítja meg Tütünkov Jordán.

Az államfői választás legfőbb tétje, marad-e a Radev hét hónapja tartó, az ország ügyeit kvázi laktanya parancsnokként kezelő, jobboldalellenes, parlamenti ellenőrzés nélküli rendszere, vagy egy új országegyesítő, minden párttal együttműködő államelnökség jön létre.

Csütörtök este nyilvános televíziós vitát is tartott a két jelölt. Abban mindketten egyetértettek, hogy a járvány okozta egészségügyi, inflációs, energia- és migránsválság leküzdésére mielőbbi működőképes kormány felállítása szükséges, de Radev ennél is fontosabbnak tartotta a korrupció felszámolását, egy új jogrend felállítását. Kérdésre feltett válaszában kifejezte sajnálatát, hogy nem sikerült korábban megbuktatnia Bojko Boriszov volt jobboldali kormányfőt.

Kisebb diplomáciai botrányt is okozott Radev Törökország és Bulgária között, miután az általa kinevezett ideiglenes kormány belügyminisztere, Borisz Raskov csütörtökön kijelentette, hogy Törökország beavatkozik Szófia belügyeibe. Ennek hatására maroknyi bolgár tüntető a szófiai török nagykövetség elé vonult, paradicsomot és almát dobáltak az épületre – rendőri kordont kellett az épület köré vonni. A bolgár külügyminisztérium ezt követően behívta a török nagykövetet, s felszólította a török felet, hogy tartózkodjon a választások idején a propagandatevékenységtől.

Tudvalevő, hogy a Törökországban élő bolgár állampolgárok is jogosultak a szavazásra török településeken kihelyezett urnákban. 

Válaszul Ankara is bekérette a bolgár nagykövetet, visszautasítva a bolgár vádakat. Ugyanakkor Kijev is behívta a bolgár nagykövetet, mert az elnöki vitában Radev kijelentette, hogy Krím Oroszországé. A jobboldal által támogatott jelölt, Gerdzsikov ezzel ellentétes álláspontot képvisel, amit pénteken az Európai Bizottság is megerősített.

A Trud című hírportál Amerika átveszi a hatalmat című írása szerint

a Radev által is aktívan támogatott, Folytatjuk a Változást! párt 67 képviselője közül 43-an a Soros György kötődésű Amerika Bulgáriáért civil szervezet támogatottjai.

A 240 fős bolgár parlament közel egyharmada-egynegyede kötődik az amerikai civil szervezetekhez. Különösen érdekes, hogy a leendő bolgár külügyminiszter nevét, Daniel Lorerét előbb tudták Szkopjében, mint Szófiában.

Egy politológus megállapítása szerint Radev, amikor 2016-ban megnyerte az államfői választásokat, oroszbarátként aposztrofálta magát, majd a Három Tenger kezdeményezés kapcsán NATO-tábornokként, és amennyiben most megnyeri második mandátumát, banánköztársasági tábornokként végezheti.

Bár Rumen Radev továbbra is a legfőbb esélyese a vasárnapi államfőválasztásoknak, újraválasztása mégsem biztos. Egy olyan választási évben, ahol nyolc hónapon belül három általános választáson három különböző párt nyert, a nyári győztes párt, a Szlavi Trifonov vezette Van ilyen nép párt most csak a negyedik helyen végzett, minden előfordulhat. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!

Hozzászólások

Fehér István 2021. 11. 21., v - 13:51

A Krim félsziget csupán 1954-től 60 évig nem volt az oroszoké, egyébként meg mindig! Tessék megnézni a történelmet! Jelenleg pedig egy demokratikus népszavazás rakta helyére az igazságot! Tehát nincs is itt semmi látnivaló...