Egy hungarikumról szóló állandó kiállítással és további csodákkal várja látogatóit a sárvári Nádasdy-vár! – KÉPEKKEL
A felvidéki magyarok körében is nagy látogatottságnak örvend a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő, amelyet minden évszakban érdemes felkeresni a kiemelkedő gyógyhatású termálvize, 12 óriáscsúszdája, vérpezsdítő, méretes jacuzzija, gyermekcsali attrakciói és szolgáltatásai széles választéka miatt. Aki pedig a hangulatos városban jár, ki ne hagyja a történelmi emlékhelynek számító Nádasdy-vár és a Nádasdy Ferenc-múzeum megtekintését, amelyben Magyarország egyetlen állandó huszárkiállítása is működik! A Klapka György tábornok „huszárvárosából” érkező, magamfajta érdeklődők számára nagy öröm ez utóbbiban felfedezni a komáromi kötődést, s az élményt a lenyűgöző díszterem és egy „Munkácsy-kiállítás” megcsodásával tetézni.
A Mi vagyunk a huszárok! című állandó kiállítás bemutatja a huszárok – azon magyar katonák történetét, akik a török időktől a II. világháborút követő évekig meghatározó szerepet játszottak a hadviselésben. Képesek voltak alkalmazkodni az egyes korok kihívásaihoz, és megfelelni a velük szemben támasztott elvárásoknak. Az egyedi tárlat végig vezet a huszárság történetén, fordulópontjain (pl.: a világháborúkon), miközben zsinórozással díszített egyenruhák, különféle típusú szablyák és lőfegyverek, megérdemelt kitüntetések és sportdíjak, valamint őket ábrázoló festmények „mesélnek” róluk. „Isten vezérelje dicsőséggel vissza!” – olvasható azon a szívemet felettébb melengető, komáromi zászlószalagon, amely a 6. (Württemberg) huszárezredtől került a sárvári múzeumba. Tudvalevő, hogy Klapka György tábornok vezetésével több ezer bátor honvéd, köztük ez az ezred 1849 októberéig tartotta Komáromot...
A látogatók számos egykori huszárezred (pl.: a Radetzky és a szombathelyi 11-es, valamint a Hadik és az Árpád huszárok stb.) emlékeit szemrevételezhetik, ám az alapokat a leghosszabb ideig, több mint két és fél évszázadig fennálló Nádasdy huszárezred tisztikara rakta le. Az első nagyobb gyűjteményi egységet, a tiszti étkezde mutatós tárgyait 1983-ban kapta meg a múzeum.
A külön teremben bemutatott emlékek között a huszárezred parancsnokainak portréi és az I. világháború tiszti hősi halottainak képmásai is láthatók. A huszárokat nemcsak az egyenruhájukról és a szablyájukról, hanem a bajuszukról is megismerték. Ugyanis a 18. század második felétől kötelező volt azt megnöveszteniük. Nos, a huszárkiállítás egyedi ablakai a Nádasdy huszárok bajuszviseletébe engednek betekintést.
A két világháború közti időszakban a huszárok nemzetközi hírnevét a lovassport, illetve az általuk elnyert díjak hatalmas mennyisége alapozta meg. E korból legfontosabb emléknek a Platthy József százados által az 1936-os berlini olimpián díjugratásban elnyert bronzérem számít. Sajnálatos, hogy a sportban hírnevet szerző huszárok közül többen hősi halált haltak mindkét világháborúban.
A hazájukért életüket áldozó kiválóságok emlékét mindenképp meg kell őrizni, és további kell adni a következő nemzedékeknek! A Hungarikum Bizottság 2017-es évi döntése értelmében a Magyar Huszár a hungarikumok közé került. E döntés egyik kezdeményezője éppen a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum volt. A huszár speciális magyar katonatípusként a magyar nemzeti karakter részévé vált, s erősen beépülve a közgondolkodásba, sajátos magyar szimbólum lett...
Külön említést érdemel a mai formáját a 17. század közepén elnyert vár stukkókkal, falfestményekkel teli díszterme, amely Magyarország legszebb történelmi belső terei közé tartozik. A terem a mennyezeti festményekkel együtt Nádasdy III. Ferenc (1623-1671) megrendelésére készült. A képek azt sugalmazták, hogy csak a török elleni harccal állítható vissza Szent István állama, a mennyezeten pedig az angyalok által tartott Szent Korona kapott helyet.
A falak mentén régi korok díszes ládái idézik fel a letűnt évszázadokat. A legtitokzatosabb bútor azonban a 17. század második felében készült, lábakon álló, titkos fiókokkal rendelkező, hajdanán az Ocskay család tulajdonát képező Ocskay-szekrény. Biztosan nem lehet tudni, hogy hol készült az aranyozással, márvánnyal és olajfestménnyel is díszített, vélhetően értékes tárgyak és fontos, titkos iratok őrzésére használt műtárgy, de egyes vélemények szerint a 17. század második felében, Nagyszombatban, s ez újabb felvidéki kötődés...
Akinek sikerült felcsigáznom az érdeklődését, és kiruccanna Sárvárra, azt érdemes augusztus 19-én tennie. Ugyanis a várban aznap 18-23 óra között tartják a Lidércfény újratöltve című rendezvényt, amelynek célja a 75 éve működő múzeum értékes gyűjteményeinek, különleges tereinek és rejtélyes zugainak, ritkán látható kincseinek rendhagyó időben és formában történő bemutatása a nagyközönségnek. Sokak számára vonzónak tűnhet egy babzsákos-csillagfényes piknik a bástyán – izgalmas toronylátogatással, a könyvtárba vezető titkos átjáró és a kazamaták rejtelmeinek felfedezésével, múltidéző filmvetítéssel, jubileumi tárlatvezetéssel és játékos feladatokkal...
Nos, nemrég a várparkban többedmagammal együtt élvezhettem a háromnapos Nádasdy Fesztivál élménydús, történelemmel, kultúrával és gasztronómiával fűszerezett, ingyenes programját, s bizonyára a közelgő lidércfényes éj is majd sokakat a várba csábít. Napközben pedig a Két ismeretlen ismerős - Munkácsy Mihály két gyermekportréja című kiállítást se hagyják ki! „A kiállítás bemutatja a két portré (Kövi Alfonz és Kövi Etelka festménye) történetét, Munkácsy Mihály fiatalkori éveit, segítve ezzel a festmények keletkezési körülményeinek megértését. A gyermekportrék nemcsak egy család és egy világhírűvé vált festőművész kapcsolatát tükrözik, hanem művészettörténeti szempontból is jelentőséggel bírnak” – áll a tárlatajánlóban. Ja, és a helytörténeti kiállításról még nem is írtam, pedig annak is érdemes elég időt szentelni!
