2022. május 16., 10:09

Célkeresztben az oligarchák

Az orosz–ukrán háború kitörése után a nyugati demokrácia úgy döntött, hogy fittyet hány a legalapvetőbb emberi jogra, a magánvagyon sérthetetlenségére, és ráteszi a kezét az orosz gazdagok vagyonára. A szemérmesen szankcióknak nevezett hadművelettel megpróbálják zárolni külföldi bankszámláikat és lefoglalni luxusjachtjaikat, tengerparti villáikat. 

luxus oligarcha óra
Fotó: unsplash.com

A világóceánokon hirtelen nagy lett a sürgés-forgás, hadihajónyi megajachtok kapcsolták ki a nyomkövetőjüket és menekültek a Seychelle-szigetek, a Fidzsi-szigetek vagy az arab világ felé, de török kikötőkben is felbukkantak több

száz millió dollárt érő hajók. Hírek szerint csak az olasz rendőrség 140 millió eurónyi orosz villát és jachtot foglalt le. A többnyire egzotikus (például bermudai) felségjelzés alatt úszkáló lélekvesztők később – biztos, ami biztos – Oroszország távolkeleti kikötői felé vették az irányt. 

Félmilliárdos „játékszerek”

Mivel a luxuspaloták és a magánrepülőgépek mellett a jachtok jelentik a státuszszimbólumot, és nem csak orosz hajók szelik az óceánokat, lássunk néhányat a világ legnagyobb magánkézben levő hajói közül. Míg Steve Jobs jachtja, a 79 méter hosszú Venus „mindössze” 129 millió dollárt ér, Steven Spielberg filmrendező alig néhány méterrel nagyobbacska, Seven Seas nevű hajójának az értéke 200 millió dollár. Aztán feltűnik egy orosz: Alisher Usmanov orosz üzletember Dilbar nevű hajója némileg kisebb, de árban veri az előzőket, 263 millió dollárt kóstál. A nagyágyúk közt is a legnagyobbak közé tartozik Sultan Quaboos ománi szultán lélekvesztője a maga kerek 155 méterével és 300 millió dolláros értékével. Ám még ezt is lepipálja Roman Abramovics orosz milliárdos (többek közt a Chelsea volt tulajdonosa) hajója, az Eclipse. A 162,5 méteres monstrum kerek félmilliárd dollárt ér. A legek közt azonban a legnagyobb a Project Azzam, az Egyesült Arab Emirátusok elnökének hajója a maga 605 millió eurós értékével. Összehasonlításképpen jegyezzük meg, hogy a Titanic óceánjáró hajó hossza 270 méter volt.

Ezek a jachtok természetesen megfelelő személyzetet is igényelnek, és hát a motorok fogyasztása sem válik a környezetvédelem dicsőségére. Akad köztük olyan, amely helikopter-leszállópályával, az oldalában motorcsónak-kikötővel van ellátva, míg Abramovics hajója rakétaelhárító rendszerrel is fel van szerelve. 

A hajók csak a jéghegy csúcsa

Az amerikai Centre for Economic Policy Research kutatóintézet friss becslése szerint a háború végére akár az ötszázmilliárd dollárt is elérhetik a keletkezett ukrajnai veszteségek. Az ukrán vezetés adatai ennél sokkal rosszabbak, ők ezermilliárdra becsülik ezt az összeget.

Az óriási összeg egy részét éppen az oligarchák vagyonából szeretnék begyűjteni. 

Az amerikai igazságügyi minisztériumban Taskforce Kleptocapture néven külön munkacsoportot hoztak létre, amely felkutatja és lefoglalja az orosz oligarchák jachtjait és luxusvagyontárgyait. A nyugat ettől a lépéstől azt reméli, hogy Vlagyimir Putyin rendszere megroggyan és összeomlik, vagy legalábbis érzékeny veszteséget jelent az elnöknek. Legalábbis külsőleg ezzel magyarázzák ezt a különös hadműveletet. Ami egy dologban sántít: Oroszországban nem az orosz oligarcháknak van elnökük, hanem Putyin elnöknek vannak oligarchái. Ezzel természetesen a nyugat is tisztában van. Putyin a hatalomra kerülése után ugyanis az első tíz évben soha nem látott fejlődési pályára állította Oroszországot, s ebbe természetesen – nem a legfinomabb módszerekkel – becsatornázta az oligarchákat is, akik keresik az elnök kegyeit, ha nem akarják megütni a bokájukat. 

Az oligarchák általában a gazdasági (és a politikai) hatalom urai. Az orosz oligarchák esetében más a helyzet, ők támogatják az elnököt.

Ennek kapcsán azért csak eszébe jut az embernek egy párhuzam. Vajon mennyivel szebb az a gyakorlat, amit az amerikai elnökválasztásnál megszoktunk? Az USA-ban a világ legtermészetesebb dolgának számít, hogy az elnökjelöltek körbekalapozzák a gazdagokat, és a tőlük kapott támogatásból óriási összegeket költenek a kampányukra. A támogatók az elnök sikere után természetesen némi támogatást remélhetnek a kormányzattól.

Becstelenek vagy csak ügyesek? 

De ha már Oroszországnál vagyunk, nézzük meg, kik a világ leggazdagabb emberei (legalábbis a hivatalos Forbes-lista szerint). Az idén februárban közzétett rangsor alapján a helyzet egyértelmű: a 16 amerikai mellett két francia, két indiai, egy-egy hong-kongi, spanyol, mexikói milliárdost találunk az első huszonötben, ahová egyetlen orosz oligarcha sem került be. 

Azt már a gyerekek is tudják, hogy a világ leggazdagabb emberének az amerikai Elon Muskot tartják, akinek 242 milliárd dollárra becsült vagyonát a technológiai iparban szerezte (Tesla, SpaceX). A felső huszonötben akad egy család, amelynek három tagja külön-külön is hallatlanul gazdag, együttes vagyonuk tulajdonképpen háromszoros (Robson Walton – 64 milliárd, Alice Walton – 64 milliárd, Jim Walton – 65 milliárd), több mint 200 milliárd dollárt tesz ki. (Elon Muskot még így sem tudják überelni.) Még egy sokatmondó adat: a 10 leggazdagabb ember vagyona nagyobb, mint a legszegényebb 4 milliárd emberé. 

Charles Michel álmodozik

Ukrajna háború utáni helyreállítását a szankcionált orosz vagyonok elkobzásával kell finanszírozni − jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Interfax-Ukrajina ukrán hírügynökségnek adott interjúban. A brüsszeli politikus által felvázolt terv összhangban áll a Joe Biden amerikai elnök által benyújtott hasonló törvényjavaslattal. Michel arról is beszámolt, hogy az Unió már napirendre tűzte a folyamat kidolgozását. A bejelentés szépen hangzik ugyan, de az az igazság, hogy nagyon bonyolult jogi procedúráról van szó, amivel már korábban is próbálkoztak, sikertelenül. 

Míg a szankciókról az Unió tagállamai közösen döntenek, végrehajtásuk az államok saját jogszabályai szerint történik, amelyek gyakran eltérnek egymástól. Ennek összehangolása rengeteg időt venne igénybe. Ezenfelül a szankciók megtámadhatók, többek közt az Európai Unió Bíróságán is. (Korábban Viktor Janukovics egykori ukrán elnök, vagy éppen Hoszni Mubárak korábbi egyiptomi államfő is pert nyert az Unióval szemben.)

Emellett az orosz oligarchák vagyonának szerteágazó eloszlása is tovább bonyolítja a folyamatot, hiszen a legtöbben offshore számlákon parkoltatják a pénzük nagy részét, aminek felderítése hosszú hónapokba, akár évekbe is telhet. Habár Oroszország kevés fórumon tudná eredményesen támadni a vagyonelkobzásról szóló döntést, a vagyonok tulajdonosai az adott államok bíróságaihoz fordulhatnak, és nem is eredménytelenül. Biden említett törvényjavaslata után több amerikai emberi jogi szervezet is kritikát fogalmazott meg, ez ugyanis számos pontban sérti az USA alkotmányát. A vagyonuktól megfosztott orosz oligarchák eséllyel fordulhatnak az amerikai bíróságokhoz.

Mennyi az annyi?

Mivel az orosz oligarchák vagyonuk nagy részét általában a tengerentúlon tartják ingatlanokban vagy offshore céghálókban, nem könnyű feladat a nyugati hatóságoknak, hogy befagyasszák e tételeket. A svájci banki adatok szerint az orosz vállalatok vagy magánszemélyek által Svájcban tartott vagyon értéke mindössze 11 milliárd dollár körül van.

Pedig a gazdag oroszok által birtokolt offshore vagyont már 2015-ben mintegy 800 milliárd dollárra becsülték, ami körülbelül háromszor volt nagyobb, mint az ország hivatalos devizatartaléka. 

A gazdag oroszok által külföldön (az Egyesült Királyságban, Svájcban, Cipruson és hasonló offshore-központokban) tartott pénzügyi vagyon annyi, mint amennyit a teljes orosz lakosság tart Oroszországban. Frissebb adatok szerint a gazdag oroszok vagyonának mintegy 60 százaléka a tengerentúlon van. Az Atlantic Council becslése szerint az orosz oligarchák 1000 milliárd dollárnyi rejtett pénzzel rendelkeznek külföldön. Ekkora összegből – már ha behajtható lenne – bőven futná az ukrajnai háborús károk helyreállítására. 

Az orosz oligarchák többsége a peresztrojka és a Szovjetunió felbomlása utáni privatizációs hullámban szerezte a vagyonát. Vlagyimir Putyin 1999-es megválasztása után háborút indított az oligarcharéteg ellen, sorra börtönözte be az orosz elit tagjait, ha nem egyeztek ki vele. Hodorkovszkij, a Jukosz vezére ellen (aki Putyin egyik legnagyobb kritikusa) például körözést adtak ki az orosz hatóságok. Az orosz mágnás országa egyik leggazdagabb embere volt. Az elnökkel időközben megbékülő, kényszerszövetségre lépő milliárdos oroszok között olyanok vannak, mint Dmitrij Mazepin, az Uralkali műtrágyacég tulajdonosa, Roman Abramovics, a Chelsea volt tulajdonosa, vagy Vlagyimir Potanyin, aki felszólalt Putyin háborúja ellen.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/19-es számában. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.