Búcsúlátogatásra Kijevbe utazott Keir Starmer brit miniszterelnök
Búcsúlátogatásra Kijevbe utazott csütörtökön Keir Starmer brit miniszterelnök. A Downing Street tájékoztatása szerint ez lesz Starmer utolsó ukrajnai látogatása kormányfői tisztségében.
Keir Starmer június 22-én jelentette be távozási szándékát, miután az elmúlt hónapok sorozatos belpolitikai botrányai és népszerűtlen intézkedései nyomán a választók körében és saját pártján belül is mélypontra zuhant támogatottsága.
A londoni kormányfői hivatal csütörtöki beszámolója szerint Starmer Kijevben várhatóan találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akit biztosít arról, hogy Nagy-Britannia továbbra is tántoríthatatlanul támogatja Ukrajnát az orosz invázió elleni küzdelemben.
Keir Starmer harmadszor látogat Ukrajnába azóta, hogy vezetésével a Munkáspárt 2024-ben földcsuszamlásszerű választási győzelmet aratott és ő lett Nagy-Britannia miniszterelnöke. Ez egyben ötvenedik hivatalos külföldi látogatása brit kormányfőként, és gyakran érte az a kritika, hogy a hazai problémák rovására túl sok energiát fordított a nemzetközi ügyekre.
Keir Starmer a kijevi látogatását bejelentő csütörtöki Downing Street-i tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában is hangsúlyozta: London kitart az Ukrajnának nyújtott "sziklaszilárd" brit támogatás mellett, mivel ez nem kizárólag az ukránok érdekeit és az európai biztonságot szolgálja, hanem a brit családokat is, amelyek az áremelkedések révén megérzik ennek a háborúnak a költségeit.
A londoni miniszterelnöki hivatal csütörtöki ismertetése szerint Starmer Kijevben biztosítja Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy jóllehet az ő megbízatása Nagy-Britannia miniszterelnökeként véget ér, az Ukrajna iránti brit elkötelezettség azonban fennmarad.
A Downing Street felidézi, hogy Keir Starmer kormányfői időszakában Nagy-Britannia évi 3 milliárd font katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, több mint 250 ezer drónt, hozzávetőleg nyolcezer rakétát és 350 ezernél több tüzérségi lövedéket szállított az ukrán fegyveres erőknek, és a hét vezető ipari hatalom csoportján (G7) belül elsőként rendelt el szankciókat mind a négy orosz olajipari óriáscég, a Gazprom Nyefty, a Szurgutnyeftyegaz, a Rosznyefty és a Lukoil ellen.
