2021. szeptember 24., 10:29

Brüsszelt is megrázhatja Angela Merkel távozása

A jogállamisági vita élesedését, s az uniós hatalmi viszonyok átrendeződését eredményezheti, amennyiben a baloldal hatalomra kerül Németországban. Az európai balliberálisok máris beharangozták, hogy ebben az esetben erősebb szelek fújhatnak majd Közép-Európa irányába is. A jogállamisági vita élesedését, s az uniós hatalmi viszonyok átrendeződését eredményezheti, amennyiben a baloldal hatalomra kerül Németországban. Az európai balliberálisok máris beharangozták, hogy ebben az esetben erősebb szelek fújhatnak majd Közép-Európa irányába is. 

Bye, bye EU
Fotó: MTI/ma7
Emmanuel Macron és Angela Merkel

A német választásoknak pedig biztos brüsszeli vesztese is van: Ursula von der Leyen, aki Angela Merkel kompromisszumos munkamódszerével lett az Európai Bizottság első embere.

A Kantar közvélemény-kutató csütörtökön közzétett, múlt héten összegyűjtött adatai szerint továbbra is van miért aggódniuk a keresztény uniópártok berkeiben: mindössze napokkal a németországi választások előtt a megkérdezettek huszonöt százaléka támogatja a szociáldemokratákat, és huszonegy százalékuk voksolna a konzervatív CDU/CSU szövetségre. A német Zöldek tőlük valamennyire lemaradva, tizenhat százalékos támogatottsággal futhatnak be a harmadik helyen.

A CDU/CSU népszerűsége csak szeptember közepén emelkedett újra húsz százalék fölé, miközben kancellárjelöltjük, Armin Laschet az aspiránsok mindhárom televíziós vitáján a baloldali jelölt, Olaf Scholz mögött futott be. 

A vasárnapi voksolás kimenetelét Brüsszelből is árgus szemekkel figyelik, ugyanis a poszt-Merkel éra nemcsak a hatalmi egyensúlyt rúghatja fel az EU-ban, de személyi változásokat is hozhat. 

Németországnak az unió motorállamaként magától értetődően nagy szerepe van az európai politika alakításában, a leköszönő kancellár-asszony kompromisszumkereső munkamódszerét, az integráció egységének megtartására tett állandó törekvését „legendásként” írja le a belga sajtó.

Ennek volt kézzel fogható eredménye a közelmúltban az unió gigászi, 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjáról való megállapodás is, valamint azt megelőzően az európai csúcspozíciók 2019-es kiosztása. Az olvasók emlékezhetnek arra is, hogy a tavaly decemberi EU-csúcson a magyar és lengyel költségvetési vétót, a jogállamisági vitát a német EU-elnökség égisze alatt sikerült ideiglenesen rendezni.  Nem csoda tehát, hogy az európai politika baloldali, liberális felén lényegében hónapok óta fenik a fogukat, s készülnek a baloldali kancellár lehetőségére: a minap a Euronews csatornán baloldali és zöld EP-képviselők tettek ígéretet rá, hogy közös berlini kormányzás esetén alapvető irányváltás jöhet az EU-ban. A magyar kormány régi kritikusa, Szergej Lagodinszki német Zöld EP-képviselő kifejezetten a jogállamisági vita feltüzelését helyezte kilátásba, feltételezve, hogy 

szociáldemokrata vezető esetén erősebb szelek fújnak majd Brüsszelből Közép-Kelet-Európa irányába.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egykori politikai tanácsadója a Deutsche Welle csatornának nem tagadta ennek lehetőségét, szerinte a keletnémet származású Merkel a viták ellenére is egy "a lengyeleket értő" kancellár volt. Armin Laschet, a CDU pártelnök-kancellárjelöltje nemrég Varsóban annyit ígért, hogy ő maga gyakorlati megoldást akar találni a jogállamisági vitára.

Míg utóbbi kimenetele egyelőre nyitott, elemzők a poszt-Merkel éra egyértelmű veszteseként Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság jelenlegi elnökét említik.

Emlékezetes, Von der Leyen hatalomra kerülése is Merkel kompromisszumos munkamódszerének az eredménye. A kancellár távozásával az elnöknő közeli szövetségest veszít, arról nem is beszélve, hogy teljes berlini garnitúraváltás esetén az EB első emberének politikai ellenlábasa vezetné az unió motorállamát. Az EU-s ügyekben irányadó, Von der Leyennel általában megértő Politico arra iskülön felhívta a figyelmet, hogy a bizottsági elnök márpedig saját pártjában, az Európai Parlament néppárti frakciójának magját adó CDU/CSU- csoportban sem örvend osztatlan népszerűségnek. A brüsszeli lap feltételezi, hogy Laschet veresége esetén a politikus Emmanuel Macronban talál majd uniós szintű szövetségest.

Az európai politika mozgását jelzi, hogy a szociáldemokraták Strasbourgban már hetekkel ezelőt a német választások kimenetelétől tették függővé az Európai Parlament következő elnökének kilétét. A pozíció eddig biztosan az Európai Néppárt zsebében volt, de Iraxte García Perez szocialista frakcióvezető "az európai politikai térkép átalakulásával" érvelt a lehetséges trónfosztás mellett.

Megosztás
Címkék