2020. november 9., 18:29

Biden útja a Fehér Házig I.: A hátralévő lépések

Kétrészes sorozatunkban áttekintjük, hogy lesz (lesz?) Joe Bidenből az Egyesült Államok 46. elnöke. Dramaturgiai okokból azonban csavarunk egyet a történet fonalán! Ahelyett, hogy arról beszélnénk, miként lett Bidenből előbb elnökjelölt, majd megválasztott elnök (fogunk persze erről is), inkább megnézzük, minek kell történnie ahhoz a következő hetekben, hogy jövő januárban be is iktassák őt.

Fotó: TASR/AP

Joe Biden ugyanis jelenleg nem az Egyesült Államok elnöke. Erről sokan hajlamosak elfeledkezni, s bár elsőre ez egy kétségtelenül technikai kérdésnek tűnik, arra a néhány hetes időszakra, ami a novemberi választás, illetve januári beiktatása között eltelik, helyesebb lenne Bidenre "megválasztott elnökként" hivatkozni. Jelen írás nem kívánja tárgyalni és megítélni, csaltak-e az amerikai választáson akár a demokrata, akár a republikánus oldalon. A helyzet jelenleg annyira zavaros, kár lenne belemenni a sárdobálásba. Az előttünk álló hetek enélkül is igen érdekesek!

Legfeljebb csak a választás előtti hetekben kerül szóba, így gyakran elsikkad, hogy az amerikai elnökválasztás valójában nem közvetlen szavazás.

Az elektori rendszer rövid összegzését ITT találják, de a témát érintettük Kovács Balázzsal készült interjúnkban is. 

Joe Bident tehát először az elektoroknak kell megválasztaniuk, erről mindjárt. 

Az első fontos mérföldkő, december 8-a azonban nem az elektori kollégiumhoz kapcsolódik.

Ez az a dátum, ameddig tagállami(!!!) szinten le kell zárni az esetleges választási visszaélések miatt indított vizsgálatokat, és végezni kell a szavazatok újraszámolásával is. Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy tagállami, nem szövetségi szintről van szó, tehát az USA legfelsőbb bíróságát ez a dátum nem köti. Sajtóértesülések és Trump Twittere szerint a még regnáló elnök több államban is megtámadja az eredményt, de egyelőre kevés konkrétumot tudni, induljunk ki tehát abból, Biden ezt a lécet átugorja.

Ez a decemberi dátum egyébként később még fontos lehet. Ugyanis, mivel az alkotmány értelmében december nyolcadikára le kell zárni az esetleges újraszámolásokat, hivatalos eredményt kell hirdetni, ha addigra ezzel nem végeznek, a legfelsőbb bíróság leállíthatja az újraszámolást. 2000-ben Floridában ez történt. Ahogy arra a CNN egyik műsorában felhívták a figyelmet, éppen ezért nagyon sokat számíthat, a vitatott, szoros eredményű államokban melyik párt uralja a helyi törvényhozást. Szép megfontoltan számolna-e vagy az idő szorításában...

A második lényeges dátum december 14-e, az elektorok "szavazása". Idén. Egyébként "hivatalosan" december második szerdája utáni hétfő. Csodálatos Amerika...

Jellemző az USA szövetségi berendezkedésére, hogy az elektorok választásának szabályozása államonként eltérő. Felmerülhet ugyanis az olvasóban a kérdés, mi van, ha egy elektor úgy dönt, nem válassza meg az őt megbízó államban győztes politikust. Volt már ilyesmire példa Trump megválasztásakor is. Ezek a "hűtlen elektorok néhol szabadon lehetnek hűtlenek (33 államban, illetve a fővárosban, Washington D.C-ben), máshol viszont vissza kell adniuk a megbízást. Fontos kiemelni, sem 2016-ban, sem soha korábban nem fordult elő, hogy a "hűtlenség" befolyásolta volna az elnök személyét. Az alelnökét igen, kétszer is, de az USA történetében olyan egyszer sem fordult elő, hogy ne azt az elnököt választották volna meg az elektorok, aki több elektori szavazatot szerzett. Az elnökre és alelnökre leadott szavazatokat ezen a napon megszámolják, majd az elektorok hat példányban aláírják a hivatalos "szavazólapot". Azért kell ennyi másolat, mert azokat szétküldik az Államok legfontosabb közjogi méltóságainak.

December 23-ig kell ezeknek megérkeznie, hogy aztán 2021. január hatodikán elérkezzünk a tulajdonképpeni eredményhirdetés napjához.

Karácsony előtt egy nappal összeül a Kongresszus, az amerikai törvényhozás alsó- és felsőháza, hogy együtt számolják meg az elektori voksokat. Ha megvan a 270, akkor a Szenátus, a felsőház elnöke, ez most Mike Pence, Trump alelnöke, bejelenti az eredményt.

Apró, keveset emlegetett érdekesség, hogy az alsóháznak kell elnököt választania, ha nincs meg a 270 elektori szavazat egyik oldalon sem, esetleg döntetlen az eredmény. Erre nyilván most nem fog sor kerülni, de 1800-ban komoly alkotmányos válságot okozott a probléma, sőt 1824-ben J. Q. Adamsnek az a bravúr is sikerült, hogy mind az elektori, mind a populáris szavazatok számában alul maradt, mégis elnök lett belőle. 

A nagy nap végül január huszadikán jön el, kivéve, ha az vasárnapra esik (2021-ben nem).

Hagyományosan ezen a napon iktatják be az új amerikai elnököt, szokásjog szerint az összes eddigi, még élő elnök jelenlétében. Erre Trumpot ismerve vajmi kevés az esély, de mielőtt szörnyülködni kezdenénk, nem ő lesz(?) az első, aki nem megy el utóda beiktatására, bár Nixon volt az utolsó, hatvan évvel ezelőtt, aki így tett. Az elnöki beiktatás (inaguráció) napja egyébként egy szimpla eskütételből mára nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Az összes nagy tévétársaság közvetíti, egész nap családi programok és utcabálok várják a washingtoni hidegre fogékony érdeklődőket. Kivéve idén, a koronavírus miatt 2021-ben a legtöbb ünnepség elmarad. 

capitolium
Fotó:  Wikimedia Commons
Már ácsolják az 59. beiktatási ünnepségre a színpadot.
Talán kissé ízléstelen erről beszélni, de szegény Bidennel kapcsolatban a kérdés gyakran szóba kerül. Ugyanis, ha a megválasztott elnökkel november és január között történik valami, a megválasztott alelnököt iktatják be helyette január 20-án.

A beiktatás után immár hagyomány, az új elnök beszédet mond, majd az ünnepség után a törvényhozás épületében vacsorázik, este pedig beiktatási bált rendeznek. Ezen az első táncot hagyományosan az új elnök és felesége táncolja el. 

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.