Az európaiak négyötöde felelősnek tartja Brüsszelt az energiaválságért
Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye - állapította meg a Századvég.
Míg 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta felelősnek Brüsszelt, decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett - derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.
Emlékeztettek:
számos szakértő már a 2021 őszén bekövetkezett első jelentősebb energiaár-emelkedést követően felvetette, hogy az európai energiapiac strukturális problémái jelentős részben az ideológia-vezérelt brüsszeli szakpolitika következményei.
Az Európai Bizottság képviselői akkoriban azzal érveltek, hogy a kritikák alaptalanok, az áremelkedés csak átmeneti jellegű és az energiarendszer szélsőséges átalakítását célzó törekvéseket fokozni szükséges - idézte fel közleményében a Századvég. Hozzátették:
a háború kirobbanását követően Brüsszel energiapolitikájának fókuszába az orosz energiahordozók szankcionálását állította, amivel tovább szűkítette Európa energiapiaci mozgásterét.
A Századvég a háborút megelőző, 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan, a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel törekvéseit az európai energiaválságért.
Már a háborút megelőző kutatás eredményei is megmutatták, hogy az Európai Bizottság érvelése - amely szerint korábbi energiapolitikai törekvéseiket fokozni szükséges - nem egyezik az európai polgárok véleményével.
Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés tovább növelte - mutatott rá a Századvég. Közölték:
a kérdés legkevésbé a görögöket, a horvátokat és a németeket osztja meg; ezekben az országokban a válaszadók 86, 86 és 85 százaléka gondolja felelősnek a brüsszeli törekvéseket az energiaválságért.
A vizsgált időszakban az arány mindhárom országban nőtt. Németország esete különösen érdekes, mert az Európai Bizottság korábbi - háború előtti - energiapolitikájának fundamentumai nagyrészt egybevágtak a német intézkedésekkel - írták.
Brüsszel felelőssége leginkább a dán (60-40 százalék), a magyar (65-35 százalék) és a holland (67-33 százalék) válaszadókat osztja meg, a korábbi elemzések alapján Dánia és Hollandia esetében az eredmények a szankciók magasabb társadalmi támogatottságával magyarázhatók - részletezte a Századvég.
Megjegyezték: Magyarországon az alacsonyabb relatív arányt vélhetően az okozza, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a lakosság - más európai országok polgárainál - kevésbé szembesül a szankciók negatív hatásaival.
