2020. július 28., 19:42

Az ENSZ független vizsgálatot követel a bebörtönzött kirgiz jogvédő halála ügyében

Azonnali, pártatlan és hatékony vizsgálatot követelt kedden Genfben Elizabeth Throssel, az ENSZ emberi jogi hivatalának szóvivője a Kirgizisztánban bebörtönzött ismert ellenzéki jogvédő, Azimjon Aszkarov halála körülményeinek feltárására.

Azimjon Aszkarov
Fotó: MTI
Azimjon Aszkarov üzbég emberjogi aktivista

Elizabeth Throssel szerint Aszkarovot önkényesen vették őrizetbe a kirgiz hatóságok 2010-ben, és az ENSZ-hivatalnak nemrég tudomására jutott, hogy az utóbbi hetekben romlott az egészségi állapota. Hozzátette, hogy a biskeki kormányhoz intézett ismételt felkérések ellenére Aszkarov nem kapta meg a szükséges egészségügyi ellátást.

A szóvivő újra felszólította a kirgiz vezetést, hogy fontolja meg az egészségileg leginkább sérülékeny rabok idő előtti szabadon engedését humanitárius okokból.

Bärbel Kofler, a német kormány emberi jogi megbízottja szintén mély gyászát fejezte ki Aszkarov halála miatt, és hangsúlyozta, hogy az ENSZ már 2016-ban követelte az aktivista mielőbbi szabadon engedését.

Kofler francia hivatali partnerével, François Croquette-tel közös állásfoglalásában felhívta a figyelmet az úgynevezett Nelson Mandela-szabályokra, amelyek értelmében minden bebörtönzött személynek joga van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Az ENSZ emberi jogi bizottsága májusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány veszélyt jelent az idős aktivistára és szabadlábra helyezését sürgette humanitárius okokból - olvasható Kofler és Croquette közleményében.

Az üzbég származású, 69 éves férfi szombaton hunyt el egy kirgiz börtön kórházában. Annyit tudni, hogy súlyos tüdőgyulladás tüneteivel pénteken szállították kórházba. Aszkarov egy biskeki börtönben töltötte életfogytiglani szabadságvesztését 2010 óta. A halál pontos oka még nem ismert, nem tudni, hogy van-e köze a koronavírus-járványhoz.

Kirgizisztánban 2010 júniusában törtek ki etnikai zavargások, a kirgiz többség és az üzbég kisebbség között. Legalább négyszáz ember életét vesztette. Megfigyelők szerint az üzbég kisebbség volt a célpontja az erőszakos megmozdulásoknak, amelyekben a hadsereg egységei is részt vettek.

Aszkarovot, aki a Levegő nevű emberjogi szervezet alapítója és egyben vezetője volt, azzal vádolta az ügyészség, hogy etnikumközi erőszakot szított Bazar-Kurganban, részt vett a tömeges rendzavarásokban, szervezője volt a megmozdulásoknak, és állítólag köze volt egy rendőr meggyilkolásához is. A 2010 őszén meghozott súlyos ítélet nemzetközi felháborodást váltott ki, mivel sokak szerint hamis vádakkal illették Aszkarovot.

A több mint hatmillió lakost számláló közép-ázsiai köztársaság a koronavírus-járvány által leginkább sújtott országok közé tartozik a régióban. Keddig 33 ezer 718 igazolt fertőzöttről és 1329 halottról tájékoztattak a hatóságok.

Megosztás
Címkék