Az amerikaiak aggódnak, hogy Kína óriási kikötőt épít Peruban
A perui Chancay városában új kikötő épül, amely a legnagyobb, 15 méternél nagyobb merülésű teherhajók fogadására is alkalmas lesz.
A Peruból Sanghajba irányuló nyersanyagszállítás jelenlegi 35 napról 25 napra csökken, mivel a rakományt nem kell majd átrakodni. Az új perui kikötő építése aggasztja az Egyesült Államokat, mert az építkezés növeli Kína befolyását Dél-Amerikában.
A kikötő Limától 80 kilométerre épül. Az építkezés 3,5 milliárd dollárba kerül, amelyhez a peruiak kínai bankoktól kaptak kölcsönt. A Cosco kínai hajózási vállalatnak többségi részesedése van a kikötőben.
A Wall Street Journal rámutatott, hogy ez lesz az első olyan kikötő Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén, amely a legnagyobb teherhajók fogadására alkalmas. Réz és más nyersanyagokat fog szállítani Peruból, Chiléből vagy Brazíliából közvetlenül Kínába.
Mivel nem kell majd a mexikói Manzanillóban vagy az észak-amerikai csendes-óceáni kikötőkben átrakodniuk, a szállítási idő tíz nappal csökken. Ugyanakkor olcsó kínai áruk és kínai elektromos autók áramolhatnak majd Dél-Amerikába.
"Ez még inkább megkönnyíti a kínaiak számára az erőforrások exportját a térségből, ami aggasztó lehet" - mondta Laura Richardson, az amerikai déli parancsnokság főnöke a kikötőépítésről még májusban.
Korábbi amerikai tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok Ukrajnára és a Közel-Keletre való összpontosítása diplomáciai űrt teremtett Dél-Amerikában, amelyet Kína kihasznál.
Eric Farnsworth volt amerikai diplomata figyelmeztetett:
A Cosco szerint a kikötő egy tisztán kereskedelmi projekt, amelynek célja a kereskedelem fellendítése és a fejlődés elősegítése. "Semmi sincs mögötte" - mondta Gonzalo Rios, a Cosco perui vezérigazgató-helyettese.
Az Egyesült Államok Peru iránti megnövekedett érdeklődése azzal függhet össze, hogy Peru részt vehet a novemberi ázsiai-csendes-óceáni csúcstalálkozón.
Hszi Csin-ping kínai elnök is várhatóan még ebben az évben Chancayába érkezik a kikötő felavatására. Ez lenne az első dél-amerikai útja a koronavírusjárvány óta.
- mondta John Youle, egy volt perui amerikai diplomata, aki üzleti életben tevékenykedik.
A kínai vállalatok mintegy 100 külföldi kikötőt ellenőriznek vagy üzemeltetnek.
Az AidData, a Virginia Commonwealth University William & Mary kutató laboratóriumának adatai szerint Kína 2000 és 2021 között közel 30 milliárd dollárt adott külföldi projektekre, 46 országban folyó építkezésekre. Néhányat az Új Selyemút terv részeként építenek.
A kínai kikötők hálózatát is építi a világ minden táján, már épített egyet Dzsibutiban, és további kikötőkről írt alá megállapodást Kambodzsával, Egyenlítői-Guineával, Namíbiával, Vanuatuval és a Salamon-szigetekkel, amelyekkel már biztonsági megállapodásokat kötött.
A kínaiaknak nincsenek katonai együttműködési szerződéseik az egyes országokkal, elsősorban kölcsönökön keresztül gyakorolnak nyomást. A kínaiaknak nincs egységes parancsnokságuk sem, az egyes területeken végzett műveletek más-más parancsnokság alá tartoznak. Az építkezést helyenként a helyi erőforrások hiánya is nehezíti.
A RAND elemzése szerint a kínai támaszpontok legalább 2030-ig nem jelentenek majd kockázatot. Ez azért is van így, mert Kína most elsősorban a Kína előtti tengerekre és az azokon belüli szigetekre összpontosít.
- figyelmeztetett Isaac Kardon, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa.
