2021. november 23., 07:44

Alternatív utakon - egyre több fegyverünk van a koronavírus ellen

Hiába reménykedtünk, mára a legoptimistábbak is tudomásul kellett, hogy vegyék, a jövő évet sem ússzuk meg koronavírus nélkül. A fertőzöttek és kórházi ellátásra szorulók száma, oltás ide, oltás oda, megint az egekben jár, s habár némi optimizmusra adhat okot, hogy a magas átoltottságú országokban jelentősen alacsonyabbak az elhalálozási statisztikák, az már most látszik, a koronavírus-vakcinák önmagukban nem biztos, hogy képesek lesznek megfékezni a járványt. 

tudomány laboratórium
Fotó: unsplash.com

El kell, hogy keserítsük azokat, akik a cím alapján a mai divatos értelemben vett alternatív gyógymódok bemutatására számítottak. Ilyesmik ugyanis nincsenek. Mai ismereteink szerint a COVID-ot kristályterápiával, fényekkel, dalamokkal, illatokkal vagy dél-amerikai dzsungelek mélyén talált varázsgombával gyógyítani nem lehet, ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen eszköztelenül kellene felvennünk a harcot a vírussal. A koronavírus-oltással az elmúlt lassan két év során számtalanszor foglalkoztunk. Neves szakemberekkel, köztük az mRNS-vakcina előállítását megalapozó Karikó Katalinnal, készítettünk interjút, összefoglaló írásokat közöltünk, kisebb-nagyobb sikerrel próbáltuk eloszlatni a közkeletű félreértéseket, így az alábbiakban a vakcinákat, legalábbis azok klasszikus, fecskendős típusát most egy kis időre elhanyagoljuk.

Ahogy azt majd látni fogjuk, a rendelkezésre álló gyógyszerek és oltóanyagok listája véges, de ha belegondolunk, hogy az első COVID-19 elleni vakcinákat alig egy éven belül sikerült előállítanunk, világossá válik, a helyzetünk egyáltalán nem reménytelen. 

Hamarosan alternatív oltóanyagokkal, gyógyszerekkel, sőt COVID-elleni rágótablettákkal bővülhet a vírus elleni eszköztár.

Vakcina, kicsit másképp

Jelen állás szerint a lezárásokon és korlátozásokon kívül egyetlen használható alternatív áll rendelkezésünkre a vírus elleni harcban, az oltás. Függetlenül a hozzá kapcsolódó politikai felhangoktól, a kötelező oltás tudományos, jogi és filozófiai kérdéseitől, a tény vitathatatlanul igaz, a vakcina segít. Ha az oltottak nehezebben fertőződnek meg, kevésbé terjesztik a vírust és ritkábban produkálnak súlyos tüneteket, az azzal jár, hogy a vírus szaporodása lelassul, csökken az új mutációk létrejöttének esélye (hiszen a kórokozó kevesebbszer osztódik), így a terjedés üteme is. 

Ezzel együtt is naivitás lenne azt feltételezni, csak idő kérdése és mindenki felveszi az oltást.

Ez nem csak a járvány (újabb) zenitjén is egyre erősödő oltásszkepticizmus miatt hiú ábránd. Logisztikai, népegészségügyi, sőt, néhol anyagi korlátai is vannak a tömeges oltakozásnak, amelyek, szerencsére, könnyebben is kezelhetőek mint az elvakult oltásellenesség. Például azzal, hogy leegyszerűsítjük a vakcina "használatát". 

Mondjuk egy egyszerű orrspray-jel! 

Cikkünk írásakor is több gyógyszervállalat dolgozik egy orrspray formájában beadható vakcinán, amely az orrnyálkahártya védelmének megerősítésével azt lenne hivatott megakadályozni, hogy a vírus az alsóbb légutakban is megtelepedjen. Ezzel egyszerű megfázássá lehetne redukálni a COVID-19-et, bár kétségtelen, ezt már a rendelkezésre álló oltások is tudják. Jelen sorok beoltott írójánál a COVID például egy legfeljebb is csak kellemetlennek minősíthető náthaként mutatkozott. Mégis, összehasonlíthatatlanul könnyebb lenne a patikákban elérhető tenni a spray-alapú oltóanyagot, mintsem emberi és anyagi ráfordítást igénylő oltóállomásokon beoltani az arra hajlandóakat, arról nem is beszélve, hogy az oltástól élből idegenkedők közül is sokakat meggyőzne. Azon túl, hogy a lakosság szó szerint saját kezébe vehetné az oltást, a gyermekek immunizálásának is óriási löketet adna, ha nem kellene tűvel és fecskendővel bajlódni.

A COVID-spray fejlesztése nagy erőkkel zajlik szerte a világon. Oroszországban, a Szputnyikkal előrukkoló Gamaleyánál és Indiában is igen előrehaladottak a kísérletek, az utóbbiban például már a klinikai vizsgálatok második fázisa zajlik, Thaiföldön tavaszra ígérik az első változatot, de az Egyesült Államok több nagy egyeteme is intenzíven foglalkozik a témával. Más kérdés, hogy a legtöbb szakember egyelőre inkább kiegészítőként, vagy legfeljebb megerősítő vakcinaként tekint az "oltásspray-re", az eddigi eredmények azonban ezzel együtt is igen ígéretesek. Az orosz Gamaleya Intézet egyik kutatója a TASS hírügynökségnek például úgy nyilatkozott, a spray-alapú vakcinák segítségével gyakorlatilag nulla mellékhatással lehetne egy újabb védőfalat emelni a vírus ellen.

Vannak néhányan akik nem alternatívaként, hanem egyenesen az oltás elengedhetetlen kiegészítőjelént tekintenek a vakcinaspray-re, mondván, remekül betölti azt az űrt, amelyet a klasszikus vakcinák nem képesek. Azok megakadályozzák ugyan a súlyos megbetegedést, de az enyhe, vírusterjesztéssel járó tüneteket már nem mindig. Sokan úgy vélik, a spray képes lehet ezt az űrt betölteni.
Kérsz egy rágót?

A világjárvány legyőzésének egy másik ígéretes kiegészítője lehet a rágó-alapú vakcina is. Még a nyáron az orosz védelmi minisztérium kutatói számoltak be róla, hogy a Gamaleya Intézettel közösen igen előrehaladott kísérleteket végeznek egy olyan oltóanyaggal, amelyet rágótabletta formájában lehetne bejuttatni a szervezetbe. Ennek nagyjából ugyanaz lenne a feladata mint a spray-nek: az orrnyálkahártya immunvédelmének megerősítésével megakadályozni, hogy a vírus megtelepedhessen a szervezetben. 

Sajnos a nyári bejelentés óta alig hallani a dologról. Kétséges, hogy a COVID-rágó egyhamar a rendelkezésünkre állna.

Ennél sokkal ígéretesebb az az egy hete bejelentett projekt, amely, ha sikerrel jár, bőrtapasz formájában is lehetővé tenné az oltakozást. Az ötlet nem csak a "hordozó" szempontjából érdekes, ugyanis, ha elkészül, ez lesz az első olyan vakcina, amely nem antitestek, hanem az immunrendszer egy másik fontos szereplője, az úgy nevezett T-sejtek formájában venné fel a küzdelmet a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírussal. Ez különösen jelentős előrelépés lehet, hiszen a T-sejtek hatékonysága jóval tovább megmarad mint az antitesteké, az oltóanyag brit fejlesztői szerint évtizedekben lehetne mérni az ilyen vakcinák hatékonyságát. Az első humán vizsgálatok január elején kezdődnek Svájcban, 26 emberrel. Kézzelfogható eredmény 2025-nél előbb azonban a fejlesztők szerint sem várható.

Gyógyítani akkor is kell!

Habár a pandémia megállítása egyértelműen a vakcinák feladata, a remélhetőleg lassan endemikussá szelídülő betegség kezelése szintén létfontosságú. Az elmúlt szűk két évben a sajtóban egyre másra jelentek meg beszámolók a különböző csodaszerekről. Voltak, amelyek a feledés homályába vesztek (az ivermektinről ma már például alig-alig esik szó ), míg mások, mint a Faviripavir vagy a Remdesivir megtalálták helyüket a patikák polcain. 

A súlyosabb lefolyású COVID-os megbetegedés gyógyításának egyik új, egyelőre a nagyközönség számára kevéssé ismert, viszont már a szlovák közellátásban is alkalmazott formája a monoklonális antitestes terápia. Az antitestek olyan fehérjemolekulák, amelyek a vírus tüskefehérjéihez kapcsolódva semlegesítik a kórokozót, hiszen leblokkolják azokat a "képleteket" a vírus "felszínén", melyek segítségével az hozzá tudna kapcsolódni a megtámadott sejthez. A témával korábban részletesebben is foglalkoztunk, így a kezelés biológiai hátterét hagyjuk is ennyiben, a lényeg, hogy mára az amerikai FDA és az európai EMA is jóváhagyta a terápiát. Jelenleg nálunk súlyosabb fertőzések (vagy azok kockázata) esetén alkalmazzák, de a brit AstraZeneca már előrehaladott kísérleteket folytat egy a fertőzés megelőzésére is alkalmas antitest-kombinációval is. A szer nem csak gyógyszerként, de oltásként is működne. Segítségével olyan legyengült immunrendszerű emberek, például rákbetegek, válhatnának immunizálhatóvá, akik a hagyományos vakcinákkal nem.

Hasonló elven működik az ún. konvaleszcens ("lábadozó) plazmaterápia is, melynek során a betegségen átesett, magas immunizáltsággal bíró emberek vérplazmájából állítanak elő egy készítményt. Az eljárást a járvány kezdete óta ahsználják, nincs szó újdonságról, de költséges volta, hatékonysági problémái és az előállítás nehézségei miatt tömeges alkalmazása nem tudott elterjedni.

A COVID áldozatainak nagy részével, ahogy más vírusfertőzések esetében is, gyakran tulajdonképpen nem maga a kórokozó, hanem az általa kiváltott immunreakció végez. Az immunrendszer e citokinviharként ismert reakciója, miközben végezni próbál a kórokozóval, tulajdonképpen a testet is elpusztítja azzal, hogy kiterjedt gyulladásos reakciókat indít be. Az elmúlt években több, teljesen más céllal alkalmazott hatóanyagról is kiderült, hogy eredményesen nyomja el a szervezet kamikaze akcióját, de a közelmúltban számos új hatóanyagot is sikerült csatasorba állítani. 

A járvány megjelenése óta kénytelenek voltunk megismerni az influenza esetén alkalmazott Favipiravir és az eredetileg a C-típusú hepatitisz kezelésére használt Remdesivir nevét, amellyel ugyan jó eredményeket értek el a COVID-19 gyógyításában, mégsem tipikusan koronavírus elleni készítmények. Ezek nagyjából mostanra jelentek csak meg a piacon. Az oroszok októberben regisztráltak az első, eleve a COVID ellen fejlesztett, intravénás antivirális gyógyszerüket, az Areplivir-t, amely, nem meglepő, a Favipiravir egy módosított változata. Az oroszokon kívül a britek és az amerikaiak tudnak komolyabb eredményeket felmutatni, a Pfizer COVID-tablettájáról szinte naponta érkeznek a hírek, az amerikai koprodukcióban készülő brit gyógyszert pedig már alkalmazzák is a szigeteken. Mindkét gyógyszer, a Favipiravirhez hasonlóan, tabletta-alapú, így az otthoni gyógyulásban lehet óriási szerepük.

Végezetül érdemes beszámolnunk egy magyar kutatásról is. Az ELTE,  a Pécsi Tudományegyetem és a Richter Gedeon kutatói egy ún. passzív immunoterápiás szer előállításán dolgoznak jelenleg. A gyógyszer alapját egy igen ötletes elképzelés adja. A fejlesztés során szintetikusan előállították azt a sejtfelszíni receptorfehérjét, az ACE-2-t, amelyen át a vírus képes bejutni a sejtbe. A terv az, hogy így tulajdonképpen csapdába ejtik és semlegesítik majd a kórokozókat, hiszen a vírus nem az emberi sejtek ACE-2 receptorához kapcsolódik majd, hanem azok szintetikus változatához. 
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.