A nyugati kapcsolatok javítását szorgalmazta az egyik iráni elnökjelölt

2021. június 15., 15:44
ma7 | MTI

A nyugati kapcsolatok javítását szorgalmazta Abdolnaszer Hemmati iráni elnökjelölt kedden a Teheráni Egyetemen tartott sajtótájékoztatóján.

Abdolnaszer Hemmati
Fotó: TASR/AP

Az iráni jegybank volt elnöke egyike annak a hét jelöltnek, akinek indulását az Őrök Tanácsa engedélyezte.

A mérsékeltnek számító Hemmatinak nincsenek hivatalos kapcsolatai egyik politikai tömörüléssel sem, de igyekszik a reformpárti szavazók jelöltjeként beállítani magát.

„Miért kellene akadályokat gördíteni a békés együttélés elé?” - kérdezte Hemmati, aláhúzva, hogy a globális és regionális béke az Egyesült Államok jóindulatán és az iszlám köztársasággal folytatott bizalomépítésén múlik.

Az elnökjelölt aláhúzta: támogatja a 2015-ös atomalku helyreállítását, és ha ő lesz az elnök, életre kelti a megállapodást, és mindent megtesz azért, hogy felfüggesszék az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat.

Úgy gondolom, hogy közgazdásznak kellene irányítania az országot

 - magyarázta.

„Remélem, hogy az emberek segítségével olyan kormány jut hatalomra, amely észszerűen vezeti az országot, és nem hagyja, hogy a politika irányítsa a gazdaságot” - tette hozzá Hemmati.

Az AP amerikai hírügynökségnek adott múlt heti interjújában elmondta:

győzelme esetén még arra is hajlandó, hogy találkozzon Joe Biden amerikai elnökkel.

Elemzők és közvélemény-kutatók szerint a volt jegybankelnök támogatottsága jóval alacsonyabb, mint a keményvonalas Ebrahim Raiszié, Ali Hamenei iráni legfőbb vezető pártfogoltjáé.

Az iráni belpolitikában három nagyobb csoport játszik szerepet: a nemzetközi porondon konfrontatív keményvonalasok az atomprogram folytatásának hívei, a mérsékeltek igyekeznek fenntartani a status quót, míg a reformerek belülről szeretnék megváltoztatni az iszlám köztársaság működését.

Haszan Róháni jelenlegi elnök helyéért csaknem hatszázan indultak, de a mérsékeltjként és reformerként számontartottak többségét az Őrök Tanácsa kizárta. A lépés szavazói elégedetlenséghez és érdektelenséghez vezetett. Az elmúlt hetekben többen a június 18-i elnökválasztás bojkottálására szólítottak fel. Egy közvélemény-kutató intézet friss tanulmányában 42 százalékos részvételi arányra számít, amely történelmi mélypont lenne.

Kövesse facebook oldalunkat is!