2022. november 22., 08:16

A NATO csatolt szerve terrorista államnak nevezte Oroszországot, és Ukrajna NATO-csatlakozását sürgeti

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Parlamenti Közgyűlése (NATO’s Parliamentary Assembly) hétfőn elfogadott határozatában arra szólította fel a tagállamokat, hivatalosan is jelentsék ki, Oroszország, jelenlegi vezetése mellett, terrorista államnak tekinthető, valamint azt szorgalmazták, tegyék lehetővé Ukrajna gyors euroatlanti integrációját.

zelenszkij nato madrid
Fotó: TASR
Volodimir Zelenszkij elnök beszéde a madridi NATO-csúcson

Rögtön az elején fontos leszögezni, a döntés szimbolikus erejű, annak semmiféle jogi kötőereje nincs a tagállamokra nézve. A négy oldalnyi dokumentumnak tulajdonképpen nem is ez a legérdekesebb része. 

A béke korszaka véget ért!
Felismerjük, hogy az euroatlanti területen nincs többé béke, a globális biztonsági környezet gyors ütemben leromlott, különösen mióta az orosz rezsim igazolhatatlan és brutális, mindenre kiterjedő háborút indított Ukrajna ellen.

- kezdődik a szokásos formaságokkal a dokumentum, amelyekből akad még vagy három oldalnyi a szövegben. Aki ezekre kíváncsi, itt elérheti a teljes anyagot, mi most koncentráljunk inkább a valóban érdekes részletekre. Azzal együtt, hogy a dokumentum szimbolikus jelentőségű, sőt, az átlagolvasónak valószínűleg fogalma sincs a NATO Parlamenti Közgyűlésének létezéséről (nem véletlenül), néhány pontja mindenképp érdemes a figyelemre.

Nem csak azok, amelyekből kattintásbarát újságcikkcímek készíthetőek, mint például a szöveg 14-es pontja, melyben a közgyűlés tagjai üdvözlik Ukrajna csatlakozási törekvéseit a NATO-hoz.

A határozat lényegi elemei azok a "kérések", amelyeket a NATO-parlament a tagállamok felé megfogalmaz. Ezek egyike a már címben is említett óhaj, hogy Oroszországot bélyegezzék terrorista államnak. Ez a kérés már korábban is felmerült az Egyesült Államok Kongresszusában, de Joe Biden elnök mindeddig igyekezett kibújni a döntés alól, az ugyanis nem egyszerű formaság. 

Az állami terrorizmus jogilag és fogalmilag is nehezen definiálható, sőt tulajdonképpen a terrorizmus meghatározása sem annyira magától értetődő, ahogy az elsőre tűnik. A legelterjedtebb, legáltalánosabb definíció terrorizmusnak tekint minden olyan erőszakot, amelynek politikai céljai vannak. Az Egyesült Államok jogrendje a terrorizmust eleve "nem állami" vagy "állam alatti" szereplők tevékenységeként definiálja, ugyanakkor az amerikai külügynél létezik egy "terrorizmus állami szponzora" (state sponzor of terrorism) kategória, amelybe jelenleg Kuba, Szíria, Észak-Korea és Irán tartozik. Az ilyen államokra nem csak különböző gazdasági szankciók és embargók vonatkoznak, a velük üzletelő amerikai cégeket is bünteti az amerikai jogrend. Nem véletlen, hogy Oroszországot sosem sorolták ebbe a '70-es évek óta létező illusztris társaságba. Mind ez idáig az Európai Unió sem volt hajlandó terrorista államnak kikiáltani Oroszországot, ezzel ugyanis az Unió tulajdonképpen arra kötelezné magát, hogy a háború befejezése után, ha módja van rá, nemzetközi bíróság elé állítsa a háborúért felelős orosz politikusokat. Hiába kérik ezt az ukránok a háború kitörése óta, hiába javasolta már több EP-képviselő is, mindeddig nem került sor rá és vélhetően soha nem is fog.
Fokozzuk az erőfeszítést!

A közgyűlés által elfogadott határozat a háború ezen szakaszában leginkább szimbolikusnak minősíthető javaslat mellett egyéb konkrét kéréseket is megfogalmaz. Ezek közül a legérdekesebbek:

- katonai jelenlét fokozása a NATO keleti határain fekvő tagállamokban

- Finnország és Svédország mielőbbi felvétele a szervezetbe

- Oroszország agressziója miatt tekintsük semmisnek a korábbi (Founding Act on Mutual Relations, Cooperation and Security - 1997) megállapodást Moszkvával, amelyben a felek kimondták, nem tekintik a másikat ellenfélnek. A NATO ebben a szerződésben többek között vállalta, nem telepít nukleáris robbanófejeket az újonnan csatlakozott tagállamokba

- nemzetközi bíróság létrehozásét az orosz háborús bűnösök megbüntetésére

- az Ukrajnának nyújtott gazdasági, biztonsági és humanitárius támogatások fokozását

- Ukrajna mielőbbi felvételét a NATO-ba. Ezt érdemes szó szerint idézni:

Arra kérjük a tagállamokat, ismerjék fel a maga teljességében, mekkora értéket adna Ukrajna euroatlanti integrációja a NATO kollektív védelmi képességeihez. Továbbá, hogy folytassák Ukrajna euro-atlanti intézményekhez való csatlakozásának támogatását. Továbbá, hogy egyezzenek bele az Ukrajna NATO-csatlakozásához szükséges következő lépésbe, amelyet az ukrán nép meg szeretne tenni, és amely az ukrán alkotmány része.

- a NATO mint politikai entitás szerepének erősítése. Legyen a NATO a tagállamok legfontosabb politikai döntéshozó szerve védelmi és biztonsági kérdésekben!

- a klímaváltozás biztonságpolitikára gyakorolt hatásainak figyelemmel követése.

A dokumentum külön kiemeli azt az ukránok által következetesen tagadott, de az Egyesült Államokban egyre gyakrabban emlegetett állítást, hogy az Ukrajnába küldött fegyverek egy része bizony nem jut el rendeltetési helyére. A szállítmányok jelentékeny hányada a reguláris hadsereg katonái helyett feketepiaci fegyverkereskedőkhöz kerül. Azt írják ugyanis a fegyverszállításokra vonatkozó pontban, hogy a NATO-tagállamok (nem Ukrajna!) biztosítsák a szállítmányok követhetőségét. 

Mire jó a NATO Parlamenti Közgyűlése?

Talán néhányan még emlékeznek rá, hogy a NATO Parlamenti Közgyűléséhez hasonlóan egy hónappal korábban egy másik, az Európai Unió működése szempontjából nem meghatározó szervezet, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (Parliamentary Assembly of the Council of Europe (PACE) is elfogadott egy a fentihez hasonló határozatot. Jogi kötőereje annak sincs.

Érdemes újra leszögezni a szervezet által elfogadott  dokumentumnak sokkal inkább szimbolikus, semmint gyakorlati jelentősége van.

Ukrajnának nyilván jól esik, a sajtóban jól mutat, de ágyúból nem lehet kilőni ezt a négyoldalas kis anyagot. A NATO és annak parlamenti közgyűlése között tulajdonképpen nincs is jogi kapcsolat, azok teljesen függetlenek egymástól, bár az előbbi finanszírozza az utóbbi működését.

Amikor tehát a magyar ellenzéki sajtó azt írja, Vadai Ágnes a NATO bizottságának elnöke lett, akkor a magyar ellenzéki sajtó bizony csúsztat. Vadai Ágnes ugyanis a parlamenti közgyűlés egyik bizottságának elnöki posztját kapta meg. 

A Parlamenti Közgyűlésnek tulajdonképpen tanácsadó szerepe van, politikai ajánlásokat fogalmaz meg (az itt tárgyalt dokumentum is ilyen), bár az utóbbi években egyre inkább egyfajta biztonsági fórumként működik. A 266 tagú testület képviselői általában  tagországok parlamentjeinek védelmi bizottságaiból kerülnek ki.

A végére még egy érdekes apróság. A NATO-PK által elfogadott dokumentum ugyan szinte csak és kizárólag az orosz-ukrán konfliktusról szól, de egy helyen azért Kína egyre növekvő nagyhatalmi ambíciói is megjelennek. Bár az anyag "konstruktív párbeszédet" emleget Pekinggel, eggyel arrébb már azt írják, a NATO-nak közös fellépésre van szüksége Kína "egyre növekvő asszertivitásával" szemben, amely "rendszerszintű kihívást jelent az euro-atlanti biztonságra".
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.