A gyártók közötti harc áldozataivá válhatnak egyes vakcinák
Egyre több a bizonyíték arra, hogy üzleti érdekek állnak az egyes vakcinákat lejárató álhírek mögött. Amellett, hogy számos kutató rámutatott: megalapozatlanok az AstraZeneca vérrögképző hatásáról szóló hírek, az is különös, hogy például az Európai Unió bankja már tavaly júniusban százmillió eurós megállapodást írt alá a Pfizerrel együttműködő BioNTechhel.
például az AstraZeneca állítólagos vérrögképző hatásáról – derül ki az Index.hu csütörtök reggeli összeállításából.
Mint írták, bár az Európai Gyógyszerügynökség egyik vezető tisztségviselője, Marco Cavaleri április 6-án az olasz Il Messaggero nevű lapnak adott interjújában azt hangoztatta: véleménye szerint
az EMA szóvivője később mégis arról tájékoztatott, hogy a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem azonosítható specifikus kockázati tényező sem a nemek, sem pedig kor alapján. Mint írták,
A Brit Hematológiai Társaság tudósai szintén azt hangsúlyozták: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az említett komplikációkat az AstraZeneca-oltás okozta volna. Robin Shattock professzor, az Imperial College London kutatója kiemelte, hogy az AstraZeneca vakcinájával beoltottaknál nem gyakoribb a vérrögképződés, mint a lakosságnál általában véve.
A szenzációhajhász hírekre magyar kutatók is reagáltak. Így Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai laboratóriumának a vezetője, a koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője úgy fogalmazott, hogy az AstraZeneca vakcinájával kapcsolatos híráramlás sokkal inkább egy gyógyszer- és vakcinafejlesztő cégek között kialakult kisebb háború eredménye, nem pedig bármilyen vérrögképződési probléma.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is hasonló véleményt képvisel.
Szekanecz Zoltán debreceni immunológus pedig azokra a vizsgálatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kimutatták, hogy a koronavírus esetében a tromboembólia kockázata százszorosa annak, mint amit az AstraZeneca vakcinájánál tapasztaltak. A múlt heti kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is arra kért mindenkit, hogy a gyógyszergyárak közötti konfliktusok sajtóban való megjelenésének ne üljenek föl, mivel ezek mögött a hírek mögött üzleti érdekek is állnak.
Az is különös, hogy bár a Reuters áprilisban arról írt, hogy
míg a délnyugat-németországi Tübingenben található CureVac júliusban 75 millió eurós hitelt kapott. Anna Lynch, az Európai Beruházási Bank élettudományi szakértője azt a magyarázatot adta a két német gyógyszercég támogatására, hogy
A háttérben meghúzódó üzleti szálakra az egészségügyi szakmai szervezetek képviselői közül is egyre többen hívják fel a figyelmet. Így Germán Velásquez, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi közegészségügyi, innovációs és szellemi tulajdonjogi titkárságának az igazgatója egy cikkében úgy vélekedett, hogy a gyógyszeripar az 1990-es évektől kezdve a spekulatív kapitalizmus felé fordult az azonnali, közvetlen profitot keresve.
