lapajánló 20
A jól végzett munka, az új etnikai centrum és a tévutak
Magyar7 - 20. száma
2021. január 7., 13:38

A cseh kormány megítélésén rontott a járvány

A Magyar Nemzet mai számában egy elemzés olvasható arról, hogyan alakult a cseh kormány megítélése a lakosság körében a járványkezelés tükrében.

Andrej Babiš
Fotó: TASR/AP

Csehország egyike azon európai országoknak, amelyeket igazán megviselt a járvány. A 10,7 milliós ország a világ 21. legfertőzöttebb állama, összesen 777 ezer ember szervezetében mutatták ki a koronavírust annak tavaly tavaszi megjelenése óta. A járvány eddig több mint 12 400 halálos áldozatot követelt. Az év végén 5900 beteget kezeltek a kórházakban, amelyek rendkívüli munkarendre álltak át, csak a halaszthatatlan műtéteket végzik el. Csehországban október óta szükségállapot, karácsony óta kijárási tilalom van érvényben, szerdán mégis rekordot döntött az új koronavírus-fertőzöttek napi száma, 17 278 volt.

A kabinet maga is beismerte, hogy késve, rosszul hozta meg az intézkedéseket. Dacára annak, hogy október közepe óta szigorú lezárás van, úgy tűnik, nem sikerült úrrá lenni a víruson – mondta a lapnak Mészáros Andor, az ELTE adjunktusa. Szerinte a rossz fertőzöttségi adatoknak közük lehet ahhoz is, hogy nagyon sokan a lezárások ellen vannak, de a politikai életben is vannak olyan erők, amelyek a korlátozások ellen érvelnek, a lezárások okozta gazdasági károkra figyelmeztetnek.

Egy december közepén közzétett felmérés is azt mutatta ki, hogy a csehek csupán negyven százaléka kívánja beoltatni magát a koronavírus ellen, 45 százalék nem. A cseh közszolgálati rádió angol nyelvű híroldala megjegyzi: nagy a vakcinával szembeni szkepticizmus, az emberek nem hiszik el, hogy a gyorsan kifejlesztett oltóanyagok hatásosak lehetnek. Az oltási kampány mindenesetre december 27-én kezdetét vette, s Andrej Babiš kormányfő kapta meg elsőként a Pfizer és a BioNTech közösen kifejlesztett vakcináját, ezzel is azt üzenve a lakosságnak, hogy bízzanak az oltásban.

A járványkezeléssel kapcsolatos hiá­nyosságok a politikában is visszaköszönnek, a legfrissebb felmérések szerint a kormánypártok veszítettek népszerűségükből.

A miniszterelnök pártját, a jobbközép-liberális ANO-t májusban – a pandémia tavaszi első hulláma után – 35 százalékon is mérték, jelenleg 27-28 százalékos a támogatottsága. A koalí­ciós társ szociáldemokraták és a kormányt kívülről támogató kommunisták egyes kutatásokban már a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot sem érik el. Érdekes megfigyelni ugyanakkor azt is, hogy a 2017-es választásokat a szavazatok 29,6 százalékával megnyerő ANO hosszú évek óta a legnépszerűbb párt, átlagosan ­25-35 százalékos támogatottsággal.

Noha az októberre kiírt képviselőházi választások még messze vannak, a kormányt a rossz válságkezelés miatt bíráló ellenzék már javában készülődik. Két nagy blokk áll majd az ANO-val szemben: a jobboldali-konzervatív pártokból álló Együtt, amelyet húsz százalékon mérnek a közvélemény-kutatók, és a Kalózpárt vezette liberális szövetség, amely a szavazatok 25 százalékát is elnyerheti.

Könnyen előfordulhat, hogy szövetségesei rossz szereplése miatt Babiš hiába nyeri meg a választásokat, nem tud majd kormányt alakítani, ugyanakkor a töredezett pártrendszer miatt ez a többieknek is nehéz feladat lesz.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.