Legszebb havas festmények

2019. december 12., 07:54

Befagyott patak, erdő és hegyoldalak, melyeket szikrázó hó borít – a zord és hideg téli évszak számos művésznek jelentett inspirációt. Összegyűjtöttük azokat a híres festményeket, amelyeken a hófehér téli táj a főszereplő.

Claude Monet
Wikipedia
Csabai-Wagner József
csokantikvitas.hu
Szőnyi István
mek. oszk.hu
Szepesi Kuszka Jenő
magas-tatra.info
Alfred Sisley
Wikipedia
Henry Raeburn
Wikipedia
useum.org
Neogrády László
magas-tatra.info
Munkácsy Mihály
irodalmiradio.hu
Edvard Munch
flickr.com
Claude Monet
Wikipedia
Mednyánszky László
mek. oszk.hu
Alfred Wierusz-Kowalski
La Belle Époque Facebook
Francisco Goya
Wikipedia
Henri Gervex
artrenewal.org
Pieter Bruegel
Wikipedia
François Boucher
Wikipedia
Bihari Sándor
dka.oszk.hu
Hendrick Avercamp
flickr.com

Hendrick Avercamp holland festő elsősorban téli tájképeivel vált híressé. Soha nem tanult meg beszélni, mivel valószínűleg születésétől fogva siket volt. Édesanyja tanította írni és rajzolni. 18 éves korától egy neves festőnél folytatta tanulmányait, ekkor már a téli tájképekre specializálta magát. Ebben az időben volt Európában a középkori kis jégkorszaknak is nevezett lehűlésnek az egyik leghidegebb szakasza, amelynek során kemény telek voltak Hollandiában is. A jég örömeit Avercamp gyermekkorában szerette meg, amikor szüleivel korcsolyázni járt. Tájképein mindig sok ember szerepel, akik korcsolyáznak vagy más módokon szórakoznak a jégen.

Hendrick Avercamp

A lengyel Alfred Wierusz-Kowalski egyik kedvenc témái közé tartozott a havas, téli tájban megjelenő magányos farkasok alakja. Ez a vad és szabad állat festményein vagy búskomoran néz a kopár, hófödte vidékre, vagy dühös falkában támad rá a lovasszekeret hajtó emberekre az erdőben.

Alfred Wierusz-Kowalski

Pieter Bruegel Vadászok a hóban c. részletgazdag remekműve nagy újítást jelentett, mivel festményen az évszakok szimbolikus, az európai hagyományoknak megfelelő megjelenítése helyett egy valódi téli tájat festett le. A jelenetben szereplő alakok többsége a háttérben a korcsolyázást és a hokizást élvezi. A kép központi részén vadászokat látunk, akik búskomoran gyalogolnak, a vadászat szemmel láthatóan nem sikerült a legjobban.

Pieter Bruegel

Edvard Munch világhírű norvég expresszionista festő leginkább A sikoly című festményéről ismert, pedig nem ez az egyetlen figyelemre méltó képe. Munch ismert volt arról, hogy érdekelte a pszichológiai állapotok vizuális megjelenítése. Ezen a téli képen a festő jellegzetes lineáris síkstílusa és színpalettájának különböző árnyalatai törnek felszínre annak érdekében, hogy a tél tematikáját egy igazán különleges formájában mutassa be.

Edvard Munch

Claude Monet francia impresszionista festő a havas tájak megjelenítésében is jelentőset alkotott. A Szarka (Magpie) nevezetű festmény egyike a művész 140 havas tájképet ábrázoló alkotásának, egyben a legnagyobb téli tájképe is. A képen egy havas kerítésen üldögélő magányos szarka látható a normandiai Étretat közelében. A mű legizgalmasabb mozzanatát azonban a havon megjelenő árnyék jelenti, amelyet a művész (a konvenciót felrúgva) nem feketével, hanem kékkel festett meg.

Claude Monet

Munkácsy Mihály tájképein a természet és az ember egységét kereste. A drámai hatásokra törő festő nem tudta nélkülözni az emberi alakot, holott tájképfestészetének legszebb darabjai azok a képek, amelyeken ritkán látható emberi alak. A kép atmoszférája szinte mozdulatlan. Fáradt, cammogó ökrök húzzák a szénásszekeret, mintha téli álmot aludna a táj is. A képen a pillanat hangulatát akarta megfogni. Háttérben a téli estén a felhők alól kikandikáló utolsó napsugár búcsúja látható.

Munkácsy Mihály

Szőnyi István Zebegényi temetés című festménye különleges hangulatával egyedülálló kép a festő életművében. A tél és hó itt az ember végső útjának kísérője. Fiatalon, harmincnégy évesen festette meg e szuggesztív erejű művét. Az alkotáson egy falusi temetési menet látható. A halál iszonyata helyett azonban a festményt a megbékélés, a végső bölcs nyugalom hangulata jellemzi. Szőnyi a temetési menetet úgy ábrázolja, mint az élet egyik természetes jelenetét. Nézőit arról győzi meg, hogy a hálál hozzátartozik a természet rendjéhez.

Szőnyi István

Henri Gervex francia festőművész korai munkái szinte kizárólag mitológiai témájúak voltak, melyek valójában ürügyül szolgáltak a meztelenség megfestéséhez, és nem mindig a jó ízlés határain belül. Ezen a téli festményén egy fiatal nő látható a sűrű hóesésben, kezében egy csokor ibolyával.

Henri Gervex

Alfred Sisley angol nemzetiségű, de Franciaországban élő és alkotó impresszionista festőművész. A Louveciennes-ben (település Franciaországban) töltött időszak során fedezte fel a havat, és az általa keltett különleges színhatásokat. Louveciennes hóborította utcái, a világoskék árnyékokkal és az emberek tarka foltjaival megunhatatlan témának bizonyult a számára. E szenvedélyről tanúskodik A hó Louveciennes-ben című képe.

Alfred Sisley

Camille Pissarro francia impresszionista festő szerelmese volt a természetnek és minden évszaknak. A festészeti műfajt tekintve elsősorban tájképfestő volt, de festett sikeres portrékat, aktokat, csendéleteket is. Pisarro Louveciennes-ben telepedett le, ahol más impresszionista festők is tartózkodtak. Éppen itt bontakozott kis saját impresszionista stílusa. A Gesztenyefa Louveciennes-ben c. festménye egy rideg, téli tájat ábrázol, amely erős ellentétben áll Pissarro ragyogó, színpompás tájképeivel. A hatalmas gesztenyefák ágait hó borítja, szögletes alakjuk titokzatosságot kölcsönös a képnek. A festmény sarkában álló nő és gyermek mintha egyenesen a festő szemébe nézne. Az egész kép rejtelmes és misztikus hatást kelt.

François Boucher francia festő, a rokokó stílus kiemelkedő képviselője volt. Boucher 1755-ben készítette el a Négy évszak: Tél című művét, amelyen a festő egy aranyszínű szánkón sikló, kacér párt jelenít meg. Az alkotás XV. Lajos szeretője, Madame Pompadour megrendelésére készült.

François Boucher

Mednyánszky László az első világháborúban több képet készített. Az egyik legismertebb és legmeghatóbb a Szerbiában című műve. Két sebesült katona látható rajta, akik tehetetlenül, beletörődően ülnek a hóban. Holtfáradtak, erejük elfogyott. Egyikük halálra várón ül, a másik rongyba burkolva fekszik mellette. A sivár, kietlen havas tájban, szinte élő holttestekként fekvő katonák ábrázolása a legmegrendítőbb tiltakozás a háború ellen.

Mednyánszky László

A spanyol festő, Francisco Goya életművében nem a hó a leggyakoribb motívum, de azért találni példát erre is. A Hóvihar c. festményén az erős szél és a lehulló hó ellen küzdő parasztokat látunk. III. Károly spanyol király állítólag azért rendelte meg Goya-tól ezt a festményt, hogy az mindig a nép szegényes életkörülményeire emlékeztesse őt.

Francisco Goya

Sir Henry Raeburn skót festőművész korának egyik kiemelkedő portréfestője volt. Kezdetben aranyművességet tanult, a festészet technikáját autodidakta módon sajátította el. A korcsolyázó tiszteletes (The Skating Minister) c. alkotása a skót festészet egyik legismertebb darabja. A képen Robert Walker tiszteletes látható, aki karját szorosan mellkasához szorítva siklik a befagyott Duddingston Loch nevezetű tavon. A festmény egészen különös hatást kelt. A tiszteletes szigorúságot árasztó fekete ruházata éles ellentéte a háttérben megjelenő rózsaszín-szürke szikláknak és égboltnak. Míg az utóbbi szabadságot, könnyedséget áraszt, addig a tiszteletes alakja nagyon merev, és amolyan sötét sziluettként emelkedik ki a jeges, párás látképből. 

Henry Raeburn

Szepesi Kuszka Jenő mestere volt Mednyánszky László, képein ezért erős Mednyánszky-hatás látható. Sokat dolgozott Felvidéken, többek között a Magas-Tátrában. Munkássága során főleg tájképeket festett. Több tátrai témájú festményt festett, itt most „Téli Tátra” című festménye látható.

Szepesi Kuszka Jenő

Csabai-Wagner József művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Különösen erősen kötődött a Mezőtúr környéki részletekhez. Műveit derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Az életöröm és a természethez kötődő csendes, szemlélődő derű hirdetője. Itt a Falusi utca télen című műve látható.

Csabai-Wagner József

Bihari Sándor magyar festőművész Párizsban ismerkedett meg az impresszionizmus és a plein air (szabadban való festés) irányzattal, ami későbbi munkásságának meghatározó eleme lett. Elsősorban azokkal a népéletképeivel aratta legnagyobb sikereit, amelyeknek azonnal leolvasható, csattanós történetük van. Ilyen a Falu rossza című műve is. A vidám vidéki jelenet a valóságos magyar élet egy darabja bravúros kivitelben.

Bihari Sándor

Neogrády László naturalista tájkép- és portréfestő. Képeinek különleges atmoszféráját drámai fénymegoldásokkal teremti meg. Több festményén találkozunk a téli, havas tájjal, mezőkkel, erdei patakokkal. Ugyancsak feltűnnek a Magas-Tátra havas hegycsúcsai, mint ahogy a Tátrai havasok című képen.

Neogrády László