Gwerk Ödön – A festő és értelmiségi

2021. június 9., 13:31
Radi Anita

A Párhuzamok és paradoxonok című kiállítás keretében Gwerk Ödön festőművész 80 remekműve kerül bemutatásra a Pozsonyi Városi Galéria kiállítótermeiben a Mirbach-palotában. A kiállítás célja felfedezni és újra értelmezni Gwerk Ödön művészetét. 

gwerk1_ra
Fotó: Radi Anita
Gwerk Ödön festőművész kiállítása a pozsonyi Mirbach-palotában.

A Pozsonyi Városi Galéria Párhuzamok és paradoxonok (Paralely a paradoxy) című kiállítása betekintést nyújt Gwerk Ödön kiváló festőművész életébe és munkásságába. Több száz fénykép és korabeli dokumentum segítségével ismerkedhetünk meg a két világháború közötti korszak felvidéki tájképfestészetének jelentős képviselőjének életútjával.

A pozsonyi galéria kiállításának célja felfedezni és újra értelmezni Gwerk Ödön művészetét. Gwerk 1895-ben született Selmecbányán, szász telepesek családjában. 1914–1918 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol nagyon hamar felfigyeltek a csendes, visszahúzódó fiatal fiú tehetségére.

A portréfestészet terén Gwerk egyik kiváló tanítója volt a liptószentmiklósi származású Balló Ede festőművész, aki a portréfestészet egyik igazi mestere volt. A tehetséges diák és tanára kapcsolatát kölcsönös szimpátia és tisztelet jellemezte. Gwerk érdeklődését a realisztikus portréfestészet iránt éppen Balló keltette fel.

gwerk13_ra

A fiatal festő alkotásain a lehető leghűebben igyekezett megjeleníteni a modellt ült személyt, miközben előtérbe helyezte a kezek és arckifejezések ábrázolását. Szerette a kihívásokat, azért a kezeket mindig bonyolult pózokban jelenítette meg, illetve mozgásban ábrázolta: cigarettát, kesztyűt tartva, esetleg a fejet támasztva.

Gwerk portréi közül azon alkotások lettek végül kiemelkedőek, amelyeket akkor készített, amikor nem kötötte semmilyen megrendelés. A családtagjait, barátait ábrázoló képei ezért magas művészi értéket képviselnek, míg a megrendelésekre készült portréi már kevésbé energikusak.

Festő és értelmiségi

Gwerk Ödön meg volt győződve arról, hogy egy művésznek be kell kapcsolnia intellektusát is az alkotás folyamatában. Érdeklődnie kell a világ dolgai felől, nem szabad, hogy a ma problémái közömbösen hagyják. Gwerk ezért a művészet mellett irodalommal, filozófiával, zenével és politikával is foglalkozott.

Filozófiai, esztétikai tanulmányokat, műkritikát és verseket is írt. Az európai klasszikusok mellett nagy hatással volt rá Mahátma Gandhi és Rabindranáth Tagore indiai költő és író.  

Gwerk tehát nem elzártan, magányosan, afféle elefántcsontpalotában élt, hanem erősen összekapcsolódva az élettel és az emberekkel, még annak ellenére, hogy a sors sokszor nem volt kegyes hozzá.

Egész életpályája során azt vallotta, hogy egy művésznek műveltnek kell lennie, és hajlandónak kell mutatkoznia a folytonos művelődésre. Értelmiséginek kell lennie, és ismernie kell a művészetet.

Az autentikus alkotást szorgalmazta, az individualitás és alkotóerő védelmére kelt, emellett elszántan harcolt a dilettantizmus, az amatőrizmus, és mindennemű giccs ellen.

gwerk2_ra
Gwerk Ödön: Önarckép

„Dolgozom és tanulok. Egész életem egy harc a legádázabb ellenségem ellen – aki önmagam” – mondta Gwerk 1926-ban. Több önarcképe is fennmaradt, ahol ellenben nem önmaga ellenségeként ábrázolja magát, hanem egy erős, eltökélt, önbizalommal teli férfi arca tárul elénk.

Tájképein keresztül szólt korának társadalmi és szociális valóságáról

Gwerk később visszatért szülőhazájába, Selmecbányára, ahol a Selmeci-hegység és annak legmagasabb csúcsa – a Szitnya festői környezete jelentősen inspirálta alkotásait. E felvidéki környezetben készítette el csodálatosan örvénylő tájképeit. A művész a selmeci magányba vonult el, ahol visszahúzódva kémlelte és tanulmányozta a természetet, amelyet fiatal kora óta imádott.

Tájképein keresztül rendhagyó módon tudott szólni korának társadalmi és szociális valóságáról is.

gwerk10_ra

A Szitnya alkotásain az életteret szimbolizálja, ahol a természet megmutatta számára mélységeit és isteni jellegét. Ikonikus hellyé vált a magányos művész-géniusz számára, aki magányában eggyé vált az univerzummal, megértette a világegyetemet és annak erőt.

A szabad ég alatti alkotás és a természet annyira elvarázsolta, hogy a legfontosabb festői kellékeknek tartotta őket.

A művészet ugyanis nem a kávéházak asztalai mögött fogan, hanem kizárólag a természet lehet kiapadhatatlan forrása a művészetnek, vallotta.

gwerk8_ra

A pozsonyi kiállításon Gwerk Ödön számos lírai hangulatú tájképét tekinthetjük meg. Ezen alkotásain a festő egy szintre helyezi a természet és a művészet imádatát. Festészetében azon romantizáló gondolatig jutott el, hogy a művészetet a hit szintjére kell emelni. Véleménye szerint feltűnő hasonlóság mutatkozik a művészet és a hit között. A művészet ugyanis a hit felé vezet bennünket. A művészet és a hit pedig a vallásosság felé irányít:  

A hit és a művészet közötti hasonlóság és összefüggés nincs ínyére sok modern európainak, mivel csak egysíkúan szokták nézni a dolgokat, nem látják az összefüggéseket ember és sorsa, illetve a föld és az univerzum között”

– írta Gwerk 1928-ban.

gwerk18_ra
Gwerk múzsái

Gwerk Ödön rendkívül bonyolult személyiség volt. Ambivalens vágyak és tulajdonságok egyesültek személyében. Nagyon temperamentumos és szenvedélyes volt, aki hamar haragra lobbant. Szélsőséges érzelmei alkotásaiban is megjelennek.

Műveire jellemző az expresszív festési stílus, a monumentális drámaiasság és dinamikus ecsetvonások. Alkotásaiban kiemelkednek a hullámzó vonalak és görbék. Festményein szinte sohasem találni egyenes vonalakat.

Gwerk művei között találunk olyanokat is, amelyeken formás sziluettel és hangsúlyos tekintettel rendelkező szépségeket örökített meg. A művész ugyanakkor a valóságban olyan nőkkel tudott igazán mély és inspiráló kapcsolatot kialakítani, akik külsőleg nem a korabeli szépségideálnak feleltek meg. Hosszú éveken át lelki társként állt mellette az erdélyi származású Jenny Guersenevits, akivel Gwerk Nagybányán ismerkedett meg egyik művészeti tanulmányútja során. Egész élete során leveleztek egymással.

gwerk12_ra

A művész nagy tisztelettel és szinte fiúi szeretettel kötődött egyik selmeci mecénásának feleségéhez, a húsz évvel idősebb Bálinth asszonyhoz, aki nagyon sokszor jelenik meg festményein és a művész gyakran kereste fel ha vigaszra, kedves szóra, lelki támaszra volt szüksége.

Felesége nagy hatással volt a művészre

Gwerk Ödön elég későn, negyvenhárom évesen nősült meg. 1938 júliusában Prágában vette feleségül a Feketebalogról származó Göllner Erzsébetet, akit szellemi és emberi kvalitások terén igen kivételes nőnek tartott. Pozsonyban ismerkedtek meg, ahol Erzsébet habilitáció munkáját készítette, és karrierjét a hungarisztika felé tervezte irányítani.

Szakmai kutatásai keretében a magyar kisebbség képviselőinek csehszlovákiai helyzetével kapcsolatban kereste fel Gwerket.

A festő akkoriban Pozsonyban élt, és ottani tartózkodását sok konfliktus és folyamatos anyagi problémák kísérték. Erzsébethez eleinte nem fordult bizalommal, később azonban megtalálta benne élete asszonyát, akit igen értékes, művelt és vonzó embernek tekintett.

gwerk11_ra

Göllner Erzsébet irodalomtörténész volt, a prágai Károly Egyetemen szerzett doktori titulust, ahol történelmet, cseh, szlovák és magyar nyelvet tanult. Ígéretes karrier állt előtte, főként a felvidéki bányászfelkelések témáját kutatta, de hungarisztikával is foglalkozott. A progresszív magyar szerzők (Szabó Dezső, Mikszáth Kálmán stb.) műveit fordította, illetve irodalomtudományi tanulmányokat írt.

Habár több szlovák kulturális és irodalmi szervezet, illetve szerkesztői bizottság tagja volt, értelmiségiként több akadályba is ütközött. Habilitációs munkáját, amelyet Eötvös József magyar politikusról és íróról írt a pozsonyi Comenius Egyetem végül kiadta, ugyanakkor egy nagyon hosszú és nehézkes folyamat végeredményeként történt mindez, amikor is Göllner Erzsébetnek be kellett bizonyítania úttörő munkájának kvalitásait. Még szörnyűbb sorsra jutott a Göllner Erzsébet (Jarmila Zikmundovával együttműködve) írt nőknek szóló tankönyve a demokráciáról, amelynek második kiadását betiltották.

gwerk26_ra

Később a hungarisztika tanszéket beszüntették Pozsonyban, így Erzsébet Gwerkkel együtt 1938-ban Selmecbányára költözött. Mindketten bekapcsolódtak az ellenállási mozgalomba, és állítólag éppen Erzsébet volt az, aki a városi rádióban arra buzdította az embereket, hogy vegyenek részt a szlovák nemzeti felkelésben. A felkelés leverése után a házaspár egy ideig bujkált, később azonban Gwerk egészségi állapota miatt vissza kellett térniük selmeci otthonukba.

1944. november 10-én Göllner-Gwerk Erzsébetet, mint az antifasiszta mozgalom tagját a Gestapo elfogta és kivégeztette. Gwerk felesége elvesztését nem tudta feldolgozni, megtört emberként ezután festeni szinte alig festet, s amit alkotott, már nem érte el a háború előtti képeinek színvonalát.

A pozsonyi kiállítást egy aprólékos és mélyreható tudományos kutatás előzte meg, amelynek eredményei egy monográfia formájában is megjelentek. A Gwerk Ödön művészetéről és életútjáról készült publikációt Kiss-Szemán Zsófia, a Pozsonyi Városi Galéria kurátora készítette.

Tekintse meg Gwerk Ödön további alkotásait!

gwerk27_ra
gwerk4_ra
gwerk3_ra
gwerk5_ra
gwerk9_ra
gwerk14_ra
gwerk15_ra
gwerk16_ra
gwerk17_ra
gwerk19_ra
gwerk20_ra
gwerk21_ra
gwerk22_ra
gwerk23_ra
gwerk25_ra
gwerk6_ra
gwerk24_ra

 

 

Kövesse facebook oldalunkat is!