Generációk, terek, anyagok – ősz a Limes Galériában
A Limes Galéria az év második felében is változatos kiállítási programmal várja a kortárs képzőművészet iránt érdeklődőket. A korábbi hónapokban bemutatott jelentős életművek után az őszi-téli időszakban újabb művészi nézőpontok kerülnek a Limesbe.
Szeptemberben és októberben négy fiatal kortárs alkotó közös kiállítása várja a látogatókat, novemberben egy több éve formálódó festészeti sorozat önálló bemutatója következik, decemberben pedig egy kassai kortárs szobrászművész legújabb munkái zárják az évet. A három kiállítás különböző nézőpontokból beszél térről, időről, emlékezetről és anyagról, miközben jól érzékelteti a kortárs magyar képzőművészet sokszínűségét is.
Megrendült a föld
Négy fiatal művész reflexiója az 1763-ban Komáromot sújtó történelmi katasztrófára. A Péter-Pál-napi vásár idején bekövetkezett földrengést hosszan tartó utórengések követték, épületek rongálódtak meg és omlottak össze. Az őszi program első kiállítása ebből a tragikus történelmi eseményből indul ki, amely ma már Komárom történetének fontos része.
A Megrendült a föld – Művészeti reflexiók az 1763-as komáromi földrengésre című csoportos tárlaton négy fiatal kortárs képzőművész, Csapó Júlia, Papp Ida Zsuzsanna, Szilák Andrea és Zsigrai Eszter munkái találkoznak. A kiállítás kurátora Fábián Luca.
A kiállítás ebből a történelmi tapasztalatból kiindulva nem magát a földrengést kívánja rekonstruálni, sokkal inkább azt vizsgálja, hogyan változik egy természeti katasztrófa jelentése az idő múlásával, és milyen kérdéseket vet fel a jelen emberének. A művészek személyes és asszociatív nézőpontokon keresztül közelítenek a bizonytalansághoz, a pusztuláshoz, a természet erejéhez, valamint azokhoz a spirituális és vallásos magyarázatokhoz, amelyekkel az emberek a számukra felfoghatatlan eseményeket próbálták értelmezni. Különleges jelentőséget ad a tárlatnak, hogy maga a Limes Galéria épülete, az egykori katonatemplom is megsérült az 1763-as földrengésben. A kiállítás így egy olyan térben valósul meg, amely maga is hordozza ennek az eseménynek az emlékét.
Csendfény
A fiatal generáció közös bemutatkozását követően a galéria egy teljesen másfajta időélmény felé fordul. Ötvös Zoltán Csendfény című önálló kiállítása nem egyetlen történelmi eseményt állít középpontba, hanem az elmúlás, az emlékezet és a változó terek kérdését vizsgálja.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakának tanszékvezetője az elmúlt években olyan elhagyott lakások, lépcsőházak és belső terek felé fordult, amelyek egy letűnt korszak lenyomatát őrzik. Ezek a helyszínek számára szinte időkapszulaként működnek, egy-egy régi ajtó, ablak, tapéta vagy építészeti részlet egy olyan világot őriz, amely rövidesen eltűnhet. Ötvös munkái éppen ezt az átmeneti állapotot ragadják meg. A felújítás vagy átalakítás előtti pillanatot, amikor egy tér még őrzi korábbi lakóinak és használatának nyomait, de már sejthető, hogy hamarosan teljesen megváltozik. Festményein, grafikáin és rajzain ezért nem pusztán épületeket látunk, hanem érezzük az eltűnő korszak atmoszféráját. A régi lakások és lépcsőházak csendje, melankóliája, az ablakokon és ajtókon keresztül beáramló fény különleges időélményt teremt.
A Csendfény egy több éve folyamatosan bővülő sorozat összegzése lesz. A Limes Galéria tere lehetőséget ad arra, hogy a művész a különböző méretű festményeket, grafikákat és rajzokat egységes, átfogó kiállításon mutassa be.
Éliás Ádám – új utak a szobrászatban
Az év vége felé a festészeti és grafikai megközelítéseket a szobrászat erőteljes anyagisága váltja fel. A Limes Galéria a kelet-szlovákiai szobrászművész, Éliás Ádám legújabb munkáit mutatja be, aki az elmúlt években több köztéri alkotással is jelen volt a kortárs művészeti színtéren. A Sokféle című kiállítás különlegessége, hogy a művész eddigi munkásságának átfogóbb bemutatása mellett az új anyaghasználati és szobrászati kísérletekre is hangsúlyt helyez.
Éliás művészetének egyik karakteres vonása a különböző anyagok találkozása, a fa mellett talált tárgyak rozsdás gépalkatrészek, csavarok és szögek jelennek meg. Ezek az anyagok új összefüggésbe kerülve nagy méretű, gyakran térspecifikus szobrokká alakulnak.
A mintegy tizenöt szobrászati munka mellett a galéria oldalfalain a nagyobb méretű falikárpitok is helyet kapnak. A Sokféle így nem egyetlen anyag vagy műfaj köré szerveződik, hanem éppen az anyagok, technikák és műfajok találkozásán keresztül mutatja meg, hogyan tágítható a szobrászat fogalma a kortárs művészetben.
Éliás Ádám kiállítása egyben az évad egyik fontos szakmai törekvését is erősíti: saját generációjának művészi gondolkodásán és gyakorlatán keresztül enged betekintést a kortárs szlovákiai magyar képzőművészet világába. A három kiállítás így eltérő művészi nyelven, mégis egymást követve rajzol ki egy sokszínű képet a kortárs képzőművészetről. A Megrendült a föld – Művészeti reflexiók az 1763-as komáromi földrengésre a történelmi emlékezet és a természeti katasztrófa tapasztalatán keresztül kérdez rá jelenünkre, a Csendfény a változó terekben és eltűnő enteriőrökben keresi az idő nyomait, a Sokféle című kiállítás pedig a tárgyak és anyagok újraértelmezésén keresztül mutatja meg, hogyan születhet új jelentés a már meglévőből.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/36. számában.
