2026. november 21., 16:10

Drága barátom, Picasso!

Ezzel a címmel nyílt időszaki kiállítás június 20-án a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, amely a világhírű Pablo Picasso és a magyar képzőművészek kapcsolatát kívánta a közönség elé tárni. A tárlat címét a kiállításnak helyet adó múzeum a Beszélgetések Picassóval című kötet szerzőjétől, a világhírű magyar származású fotóművésztől, Brassaïtól (Halász Gyula) kölcsönözte, aki a mesterhez írt leveleit mindig ezzel a bevezető sorral indította. 

Kiállításrészlet
Részlet a kiállításból
Fotó: Zsebik Ildikó

A jövő év elejéig látható kiállítás bemutatja, milyen szoros kapcsolatban állt Picasso mester a magyar képzőművészekkel, akikkel ugyan különböző időszakokban, de elsősorban Párizsban találkozott. A látogatók megismerhetik a spanyol származású képzőművész életútját, munkásságának korszakait, csaknem harminc eredeti alkotását, köztük kilenc kerámiát, de mintegy negyven magyar festő, grafikus alkotásait is bemutatják. A spanyol mester munkássága mellett tehát kiemelt szerepet kapnak azok a magyar alkotók, akik valamilyen módon hatottak Picasso művészetére, vagy személyes kapcsolatban álltak vele.

Picasso, a tehetséges gyerek

Pablo Picasso 1881-ben született Malagában, szülei első gyermekeként. Oxigénhiányos állapotban született, ennek következtében a bal agyfélteke gyengén működött, így az írást, olvasást csak 10 éves korára tudta elsajátítani. A jobb félteke ugyanakkor tökéletesen működött, apja biztatására 7 évesen kezdett rajzolni, mert felfedezte fia kivételes tehetségét. Elsőáldozás című művét 1896-ban a barcelonai Képző- és Iparművészeti Kiállítás művei közé válogatták. Egy évvel később már Madridban, a Spanyol Művészeti Akadémián tanult. 

A Békekongresszus plakátja
A Békekongresszus plakátja
Fotó:  Zsebik Ildikó

1900-ban először látogatott Párizsba, ahol egy évvel később tartották az első párizsi kiállítását. Ezen 15 képe kelt el, s ettől kezdve anyja vezetéknevét használva Picassoként szignálta festményeit. Ekkor kezdődött a kék korszaka. Képei elsősorban a szegénységet, a magányt és az anyaságot ábrázolták. 

Alkotói korszakai

1904-ben végleg Párizsba költözött, és elkezdődött Picasso rózsaszín korszaka, amely 1906-ig tartott. Ez volt a leglíraibb időszaka, amikor az emberi szépség, az idill utáni vágy jelent meg a vásznain. Színei a rózsaszín, a narancs és a piros árnyalatai. Témái főleg a bohócok és az artisták világa.

1907-ben járt a párizsi Néprajzi Múzeumban, ahol ámulatba ejtették az afrikai és óceániai szobrok, illetve maszkok. Az afrikai periódus a művészetében mintegy előkészítette a kubista mozgalom létrejöttét. E korszak leghíresebb alkotása az Avignoni kisasszonyok. 

A kiállítás részlete
A kiállítás részlete
Fotó:  Zsebik Ildikó

A kubizmus, amely végsőkig leegyszerűsített geometrikus formaelemeket alkalmazott, 1910 és 1919 között jellemezte műveit. Georges Braque-kal kubista alkotótársak lettek. Az ókori egyiptomi művészethez hasonlóan egy-egy forma legjellemzőbb, síkká alakított nézetét használták, általában kisebb egységekre bontva az ábrázolt témát. A kubisták a véletlenszerű külső forma mögötti belső tartalmat keresték. Picasso és Braque egy új formanyelvet hoztak létre, amely alapjaiban forradalmasította a képalkotást. 

Aba-Novák Vilmos és Tihanyi Lajos festménye
Aba-Novák Vilmos és Tihanyi Lajos festménye
Fotó:  Zsebik Ildikó

Picasso részt vett a szürrealisták első párizsi kiállításán is. 1937-ben született talán máig legismertebb műve, a Guernica. A háború ihlette, címét egy kis spanyol településről kapta, amelyet a spanyol polgárháborúban lebombáztak. 1944-ben belépett a kommunista pártba, amelyből viszonylag gyorsan ki is ábrándult. 1949-ben galambot ábrázoló rajza lett a Béke Világkongresszus plakátja. A motívumot Luis Aragon találta Picasso egyik rajzmappájában. Mesterünk festményei és szobrai mellett sok-sok rajzot is készített. Halála után több mint 10 ezer darabot számoltak össze. Brassaï úgy látta: Picasso egyénisége akkor bontakozott ki legszabadabban, ha rajzolt. Robert Capa Picassóról készült fotói is ebben az egységben kaptak helyet. 

A művész számos művészeti ágban kipróbálta magát, készített szobrokat, kerámiákat, sőt verseket és prózai műveket is írt. 1973. április 8-án 91 évesen hunyt el Mougins-ben. Hatással volt számos kortárs művészre, nélküle nem lett volna teljes a 20. század művészete. 

Múzsák, szerelmek, feleségek

1904-ben ismerkedett meg első nagy szerelmével, Fernande Oliver-rel. Picasso többször megkérte a lány kezét, aki azonban rendre kikosarazta őt. Fernande barátnője volt a festő által csak Evaként emlegetett nő, aki második nagy szerelme lett. Bár kapcsolatuk harmonikusan alakult, a lány váratlan halála véget vetett boldogságuknak. 

1917-ben Olaszországba utazott, hogy az Orosz Balett számára megtervezze az egyik előadás díszleteit és jelmezeit. Ekkor találkozott Olga Kohlová balett-táncosnővel, akit feleségül vett. Közös gyerekük, Paulo 1921-ben született. 1927-ben találkozott későbbi modelljével, szeretőjével, Marie-Therese Walterrel. A lány több mint 100 képet ihletett. Tőle született 1935-ben Maya nevű lánya. 

Csontváry: Virágzó mandulafák
Csontváry: Virágzó mandulafák
Fotó:  Zsebik Ildikó

1936-ban új szerelem érkezett Picasso életébe Dora Maar személyében. Miután elkezdődött a spanyol polgárháború, a mester felhagyott a festészettel, és verseket, színdarabokat kezdett írni. 1944-ben újra szerelmes lett egy 21 éves festőnőbe, Francoise Gilot-ba, aki a következő múzsája lett. A Femme fleur portrék sorozata róla szólt. Ebből a kapcsolatból született 1947-ben fia, Claude, majd 1949-ben leánya, Paloma. A mester azonban Francoise-t is megcsalta. Hetedik, egyben utolsó szerelme Jacqueline Roque volt, akit 1961-ben vett feleségül az akkor 80 éves Picasso.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Picassóra jelentős hatással voltak a nők. Minden korszakát egy-egy szerelme határozta meg. Ugyanakkor a spanyol polgárháború és a világháborúk is rányomták bélyegüket művészetére. 

A tárlat másik részében azoknak a magyar művészeknek az alkotásai láthatóak, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak Picassóra, vagy személyes, akár baráti kapcsolatban álltak vele. Ide tartozott például Aba-Novák Vilmos, Czóbel Béla, Csontváry Kosztka Tivadar, Márffy Ödön, de az általunk kevésbé ismert Szalay Lajos is, akit Picasso kora legkiemelkedőbb grafikusának nevezett.

Illusztráció egy verseskötethez
Illusztráció egy verseskötethez
Fotó:  Zsebik Ildikó

Márffy Ödön is járt Párizsban, és őt is érdekelte a cirkusz világa. Márffyt inkább a színek, a fények és a formák érintették meg, míg Picasso a cirkuszi előadások szereplőit jelenítette meg vásznain. 

Csontváry alkotásait gyakran utazásai ihlették. A századfordulón többször is megfordult Párizsban, 1907-ben önálló kiállítással is bemutatkozott, bár elismerése csak halála után következett be. 1947-ben a párizsi magyar nagykövetségen kiállítást tartottak alkotásaiból, amelyre Czóbel Picasso figyelmét is felhívta. 

A mester elment, megnézte, és a következő szavakkal méltatta Csontváryt: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül van még egy másik nagy festőművésze a XX. századnak.”

Picasso: Fejek és Pierre
Picasso: Fejek és Pierre
Fotó:  Zsebik Ildikó

Czóbel Béla Matisse tanítványa volt, amikor barátságot kötött Picassóval. Alkotásai megújították a magyar festészetet, élénk színek, letisztult formák jellemezték, ami megosztotta a magyar művészvilágot. Pártolóiból jött létre 1909-ben a Nyolcak művészcsoport. Czóbel és Picasso levelezéséből ismert, hogy 1908-ban egy közös budapesti kiállítást terveztek, amelyen Matisse művei is szerepeltek volna, de sajnos a terv nem valósulhatott meg. 

Aba-Novák Vilmos nem tartózkodott Párizsban, ugyanakkor volt olasz tanulmányúton. 1937-ben a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert a francia–magyar történelmi kapcsolatokat ábrázoló pannója. Ekkor debütált Picasso Guernicája is. Picasso állítólag – látván Aba- Novák képét – így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?”

Picasso: Mutatványosok
Picasso: Mutatványosok
Fotó:  Zsebik Ildikó

A 2027. január 10-ig látogatható kiállítás újdonsága egy immerzív tér, ahol animált vetítésen ismerhetik meg a látogatók Picasso személyiségét és művészetét. 

A tárlaton látható nyolcvan műtárgy a Móra Ferenc Múzeum saját gyűjteményéből, más hazai közgyűjteményekből, magángyűjtőktől, illetve külföldi múzeumokból érkezett Szegedre.

Megjelent a MAGYAR7 46. számában.

Megosztás
Címkék