Drága barátom, Picasso!
Ezzel a címmel nyílt időszaki kiállítás június 20-án a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, amely a világhírű Pablo Picasso és a magyar képzőművészek kapcsolatát kívánta a közönség elé tárni. A tárlat címét a kiállításnak helyet adó múzeum a Beszélgetések Picassóval című kötet szerzőjétől, a világhírű magyar származású fotóművésztől, Brassaïtól (Halász Gyula) kölcsönözte, aki a mesterhez írt leveleit mindig ezzel a bevezető sorral indította.
A jövő év elejéig látható kiállítás bemutatja, milyen szoros kapcsolatban állt Picasso mester a magyar képzőművészekkel, akikkel ugyan különböző időszakokban, de elsősorban Párizsban találkozott. A látogatók megismerhetik a spanyol származású képzőművész életútját, munkásságának korszakait, csaknem harminc eredeti alkotását, köztük kilenc kerámiát, de mintegy negyven magyar festő, grafikus alkotásait is bemutatják. A spanyol mester munkássága mellett tehát kiemelt szerepet kapnak azok a magyar alkotók, akik valamilyen módon hatottak Picasso művészetére, vagy személyes kapcsolatban álltak vele.
Picasso, a tehetséges gyerek
Pablo Picasso 1881-ben született Malagában, szülei első gyermekeként. Oxigénhiányos állapotban született, ennek következtében a bal agyfélteke gyengén működött, így az írást, olvasást csak 10 éves korára tudta elsajátítani. A jobb félteke ugyanakkor tökéletesen működött, apja biztatására 7 évesen kezdett rajzolni, mert felfedezte fia kivételes tehetségét. Elsőáldozás című művét 1896-ban a barcelonai Képző- és Iparművészeti Kiállítás művei közé válogatták. Egy évvel később már Madridban, a Spanyol Művészeti Akadémián tanult.
1900-ban először látogatott Párizsba, ahol egy évvel később tartották az első párizsi kiállítását. Ezen 15 képe kelt el, s ettől kezdve anyja vezetéknevét használva Picassoként szignálta festményeit. Ekkor kezdődött a kék korszaka. Képei elsősorban a szegénységet, a magányt és az anyaságot ábrázolták.
Alkotói korszakai
1904-ben végleg Párizsba költözött, és elkezdődött Picasso rózsaszín korszaka, amely 1906-ig tartott. Ez volt a leglíraibb időszaka, amikor az emberi szépség, az idill utáni vágy jelent meg a vásznain. Színei a rózsaszín, a narancs és a piros árnyalatai. Témái főleg a bohócok és az artisták világa.
1907-ben járt a párizsi Néprajzi Múzeumban, ahol ámulatba ejtették az afrikai és óceániai szobrok, illetve maszkok. Az afrikai periódus a művészetében mintegy előkészítette a kubista mozgalom létrejöttét. E korszak leghíresebb alkotása az Avignoni kisasszonyok.
A kubizmus, amely végsőkig leegyszerűsített geometrikus formaelemeket alkalmazott, 1910 és 1919 között jellemezte műveit. Georges Braque-kal kubista alkotótársak lettek. Az ókori egyiptomi művészethez hasonlóan egy-egy forma legjellemzőbb, síkká alakított nézetét használták, általában kisebb egységekre bontva az ábrázolt témát. A kubisták a véletlenszerű külső forma mögötti belső tartalmat keresték. Picasso és Braque egy új formanyelvet hoztak létre, amely alapjaiban forradalmasította a képalkotást.
Picasso részt vett a szürrealisták első párizsi kiállításán is. 1937-ben született talán máig legismertebb műve, a Guernica. A háború ihlette, címét egy kis spanyol településről kapta, amelyet a spanyol polgárháborúban lebombáztak. 1944-ben belépett a kommunista pártba, amelyből viszonylag gyorsan ki is ábrándult. 1949-ben galambot ábrázoló rajza lett a Béke Világkongresszus plakátja. A motívumot Luis Aragon találta Picasso egyik rajzmappájában. Mesterünk festményei és szobrai mellett sok-sok rajzot is készített. Halála után több mint 10 ezer darabot számoltak össze. Brassaï úgy látta: Picasso egyénisége akkor bontakozott ki legszabadabban, ha rajzolt. Robert Capa Picassóról készült fotói is ebben az egységben kaptak helyet.
A művész számos művészeti ágban kipróbálta magát, készített szobrokat, kerámiákat, sőt verseket és prózai műveket is írt. 1973. április 8-án 91 évesen hunyt el Mougins-ben. Hatással volt számos kortárs művészre, nélküle nem lett volna teljes a 20. század művészete.
Múzsák, szerelmek, feleségek
1904-ben ismerkedett meg első nagy szerelmével, Fernande Oliver-rel. Picasso többször megkérte a lány kezét, aki azonban rendre kikosarazta őt. Fernande barátnője volt a festő által csak Evaként emlegetett nő, aki második nagy szerelme lett. Bár kapcsolatuk harmonikusan alakult, a lány váratlan halála véget vetett boldogságuknak.
1917-ben Olaszországba utazott, hogy az Orosz Balett számára megtervezze az egyik előadás díszleteit és jelmezeit. Ekkor találkozott Olga Kohlová balett-táncosnővel, akit feleségül vett. Közös gyerekük, Paulo 1921-ben született. 1927-ben találkozott későbbi modelljével, szeretőjével, Marie-Therese Walterrel. A lány több mint 100 képet ihletett. Tőle született 1935-ben Maya nevű lánya.
1936-ban új szerelem érkezett Picasso életébe Dora Maar személyében. Miután elkezdődött a spanyol polgárháború, a mester felhagyott a festészettel, és verseket, színdarabokat kezdett írni. 1944-ben újra szerelmes lett egy 21 éves festőnőbe, Francoise Gilot-ba, aki a következő múzsája lett. A Femme fleur portrék sorozata róla szólt. Ebből a kapcsolatból született 1947-ben fia, Claude, majd 1949-ben leánya, Paloma. A mester azonban Francoise-t is megcsalta. Hetedik, egyben utolsó szerelme Jacqueline Roque volt, akit 1961-ben vett feleségül az akkor 80 éves Picasso.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Picassóra jelentős hatással voltak a nők. Minden korszakát egy-egy szerelme határozta meg. Ugyanakkor a spanyol polgárháború és a világháborúk is rányomták bélyegüket művészetére.
A tárlat másik részében azoknak a magyar művészeknek az alkotásai láthatóak, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak Picassóra, vagy személyes, akár baráti kapcsolatban álltak vele. Ide tartozott például Aba-Novák Vilmos, Czóbel Béla, Csontváry Kosztka Tivadar, Márffy Ödön, de az általunk kevésbé ismert Szalay Lajos is, akit Picasso kora legkiemelkedőbb grafikusának nevezett.
Márffy Ödön is járt Párizsban, és őt is érdekelte a cirkusz világa. Márffyt inkább a színek, a fények és a formák érintették meg, míg Picasso a cirkuszi előadások szereplőit jelenítette meg vásznain.
Csontváry alkotásait gyakran utazásai ihlették. A századfordulón többször is megfordult Párizsban, 1907-ben önálló kiállítással is bemutatkozott, bár elismerése csak halála után következett be. 1947-ben a párizsi magyar nagykövetségen kiállítást tartottak alkotásaiból, amelyre Czóbel Picasso figyelmét is felhívta.
A mester elment, megnézte, és a következő szavakkal méltatta Csontváryt: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül van még egy másik nagy festőművésze a XX. századnak.”
Czóbel Béla Matisse tanítványa volt, amikor barátságot kötött Picassóval. Alkotásai megújították a magyar festészetet, élénk színek, letisztult formák jellemezték, ami megosztotta a magyar művészvilágot. Pártolóiból jött létre 1909-ben a Nyolcak művészcsoport. Czóbel és Picasso levelezéséből ismert, hogy 1908-ban egy közös budapesti kiállítást terveztek, amelyen Matisse művei is szerepeltek volna, de sajnos a terv nem valósulhatott meg.
Aba-Novák Vilmos nem tartózkodott Párizsban, ugyanakkor volt olasz tanulmányúton. 1937-ben a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert a francia–magyar történelmi kapcsolatokat ábrázoló pannója. Ekkor debütált Picasso Guernicája is. Picasso állítólag – látván Aba- Novák képét – így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?”
A 2027. január 10-ig látogatható kiállítás újdonsága egy immerzív tér, ahol animált vetítésen ismerhetik meg a látogatók Picasso személyiségét és művészetét.
A tárlaton látható nyolcvan műtárgy a Móra Ferenc Múzeum saját gyűjteményéből, más hazai közgyűjteményekből, magángyűjtőktől, illetve külföldi múzeumokból érkezett Szegedre.
Megjelent a MAGYAR7 46. számában.