Nehéz évet hagy maga mögött a szlovákiai mezőgazdaság
Az idei mezőgazdasági szezonban szinte egymást érték a szélsőséges időjárási események. A tartós csapadékhiányt rendkívüli hőség, tavaszi fagyok, jégverések, viharok és tüzek követték. A károk egy része már most is százmillió eurós nagyságrendű, miközben a termelők számára az év még korántsem ért véget.
A 2026-os esztendő eddig nem kedvezett a szlovákiai mezőgazdaságnak. A termelőknek az év különböző szakaszaiban eltérő, de egymást erősítő időjárási problémákkal kellett szembenézniük. Tavasszal a csapadékhiány, majd a fagyok okoztak gondot, később egyre nagyobb területeken alakult ki aszály, ezt pedig rendkívüli hőhullámok, helyenként tüzek, majd a nyári hónapokban jégveréssel és viharos széllel járó zivatarok követték.
Az Agra biztosító összesítése szerint az aszály önmagában már több százmillió eurós kárt okozott a szlovákiai mezőgazdaságban. Az ország szinte teljes területe érintett volt, miközben több fontos növénykultúrában jelentős termésveszteség alakult ki.
Már tavasszal megmutatkoztak a problémák
Az idei nehézségek nem a nyári hónapokban kezdődtek. A mezőgazdasági termelést már a tavaszi időszakban is több kedvezőtlen időjárási esemény veszélyeztette. A tavaszi fagyok különösen a korábban fejlődésnek indult kultúrákat, valamint a gyümölcsösöket és szőlőültetvényeket tehették ki jelentős kockázatnak. Ezt követően azonban egyre inkább a csapadékhiány vált a növénytermesztés legfontosabb problémájává.
Május 15. és 24. között lehullott csapadék több helyen átmenetileg javított a talaj felső rétegének nedvességi állapotán, de a korábbi vízhiányt nem tudta érdemben megszüntetni. A mezőgazdaságilag fontos területek jelentős részén ekkor már több mint 40, egyes térségekben pedig 60 százalékot meghaladó csapadékhiány alakult ki a 2016–2025 közötti tízéves átlaghoz képest.
Az aszály vált az év legnagyobb problémájává
A nyár folyamán a vízhiány tovább súlyosbodott. A tartós csapadékhiányt sorozatos hőhullámok kísérték, amelyek tovább növelték a párolgást és gyorsították a talaj kiszáradását.
Az ország egyes régióiban június 15-től több mint 75 százalékkal kevesebb csapadék hullott, mint a 2016–2025 közötti tízéves átlagban. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy június 30-án Kamenica nad Hronomban 41,3 °C-os rekordhőmérsékletet mértek. A pozsonyi repülőtér meteorológiai állomásán augusztus 10-ig 38 olyan napot regisztráltak, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 °C-ot. A szélsőséges meleg és a vízhiány számos kultúrát érintett. Különösen érzékenynek bizonyultak többek között a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, a szója és a tartós gyepterületek, de egyes régiókban a már betakarított gabonafélék és a repce esetében is jelentkeztek a szárazság következményei.
A terméskiesés mellett az állattenyésztők számára a takarmánytermelés csökkenése is komoly problémát jelent. A gyengébb hozamú kaszálók és legelők, valamint a szántóföldi takarmánynövények alacsonyabb terméshozama közvetlenül is növelheti a gazdaságok takarmányozási költségeit.
A hőséghez tüzek is társultak
A rendkívül száraz időjárás nemcsak közvetlenül a növényállományokat veszélyeztette. A kiszáradt vegetáció és a magas hőmérséklet együttesen növelte a tűzesetek kockázatát is. A 2026-os szezonban az aszály és a hőhullámok mellett többszörös tűzesetek is hozzájárultak a mezőgazdasági veszteségekhez.
Ez jól mutatja, hogy a szélsőséges időjárási események nem egymástól független problémákat jelentenek. Egy hosszú, száraz és forró időszak egyszerre növeli a terméskiesés, a tűzveszély és a későbbi időjárási káresemények gazdasági hatását.
Majd megérkeztek a viharok és a jégverések
A nyári időszak második felében a termelőknek már egy újabb veszélyforrással kellett szembenézniük. A viharkárok elsősorban a repcét, gabonaféléket, kukoricát, napraforgót és szóját érintették. A károk időzítése különösen kedvezőtlen volt, hiszen a repce és az első gabonafélék több helyen már betakarítás alatt álltak vagy közvetlenül a betakarítás előtt voltak.
A jégeső a kalászokat és a repce becőit károsította, a nagy erejű szél pedig több helyen megdöntötte vagy letörte a növényállományokat. Ez nemcsak a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja, hanem a betakarítást is jelentősen megnehezítheti.
Egy megdőlt gabonaállomány például lassabban és nehezebben takarítható be, ami növelheti a gépi munka, az üzemanyag és az idő ráfordítását. A jégverés pedig akkor is jelentős veszteséget okozhat, ha nem semmisíti meg teljes egészében az állományt, hiszen a sérült termény minősége és piaci értéke is romolhat.
Nem egyetlen káreseményről van szó
Az egyik legfontosabb tanulság éppen az, hogy a mezőgazdasági termelőket nem egyetlen szélsőséges időjárási esemény sújtotta. Az aszály okozta több százmillió eurós kár mellett további több tízmillió eurós veszteséget okoztak az év során a tavaszi fagyok, a jégverések, a viharok és a tüzek. Ez a gazdaságok számára azért különösen nehéz, mert az egyik káresemény után sok esetben nincs elegendő idő vagy pénzügyi tartalék a következő kockázatra való felkészülésre.
A növénytermesztő először az aszály miatt számol alacsonyabb hozammal, majd egy vihar vagy jégverés további veszteséget okozhat. Ha közben a gazdasági épületek, öntözőrendszerek, fóliasátrak vagy egyéb infrastruktúra is károsodik, a termelőnek egyszerre kell kezelnie a terméskiesést és a helyreállítás költségeit.
Az idei év már támogatási szinten is érezteti hatását
A károk nagyságát jelzi, hogy a szlovák kormány szeptember elején 30 millió eurót különített el az idei aszály okozta mezőgazdasági károk kompenzálására.
Emellett a mezőgazdasági termelők számára az idei őszön több olyan támogatási lehetőség is megjelent, amely közvetve vagy közvetlenül a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodást segítheti.
A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (PPA) szeptemberben új felhívást tett közzé a gazdaságokon kívüli vízvisszatartó intézkedések támogatására. A 18/SP/2026-73.12 számú felhívás keretében a kérelmek benyújtására 2026. október 12. és december 15. között lesz lehetőség. A támogatás célja olyan beruházások ösztönzése, amelyek hozzájárulhatnak a víz visszatartásához és a vízgazdálkodási feltételek javításához.
Ugyancsak aktuálisak a 73.11-es intervencióhoz kapcsolódó, meglévő öntözési infrastruktúra rekonstrukcióját és korszerűsítését célzó támogatási lehetőségek. Ezek jelentősége az idei aszályos év tapasztalatai alapján különösen szembetűnő: az öntözés fejlesztése a termelés biztonságának egyik fontos eszköze lehet azokban a térségekben, ahol a természetes csapadékellátás egyre kevésbé kiszámítható.
A PPA aktuális felhívásai között több más, beruházásokat támogató lehetőség is megtalálható, ezért a termelőknek érdemes rendszeresen követniük az ügynökség közzétett pályázati felhívásait. A támogatás természetesen nem változtat azon, hogy a termelők egy része már elvesztette a tervezett termés jelentős részét. A kárenyhítés elsősorban a gazdaságok működőképességének fenntartásában játszhat szerepet.
Mit tanít 2026 a gazdálkodóknak?
Az idei év tapasztalatai egyre világosabban mutatják, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelésnek nagyobb szerepet kell kapnia a gazdaságok tervezésében. Az egyik lehetséges eszköz a biztosítás, különösen akkor, amikor a szélsőséges időjárási események többféle kockázatot jelentenek ugyanazon gazdaság számára.
Ugyanakkor a kockázatok mérséklésének nem egyetlen eszköze van. Hosszabb távon fontos lehet az öntözési infrastruktúra fejlesztése, a vízvisszatartó beruházások megvalósítása, a talaj vízmegtartó képességének javítása, a megfelelő fajtaválasztás, a termesztéstechnológia alkalmazkodása és a gazdaságok infrastruktúrájának ellenállóbbá tétele.
A most megjelent vízgazdálkodási és öntözési támogatási lehetőségek ebbe a folyamatba illeszkednek. Az idei év tapasztalatai ugyanakkor azt is megmutatják, hogy ezekre nem kizárólag egy-egy aszályos év miatt van szükség: a vízgazdálkodás és a termelési kockázatok hosszú távú kezelése egyre fontosabb része lehet a gazdaságok fejlesztési terveinek.
2026 figyelmeztetés a következő évekre is
A 2026-os év mezőgazdasági szempontból még nem zárult le, de az eddigi adatok azonban már most azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárás a gazdálkodás egyik legmeghatározóbb kockázati tényezője.
Az idei év különlegessége nem pusztán az egyes események erőssége, hanem azok egymásutánisága: csapadékhiány, aszály, hőség, tűzesetek, fagyok, jégverések és viharok sújtották különböző időpontokban és különböző mértékben a termelőket.
A következő időszak egyik legfontosabb feladata ezért nemcsak az idei károk és veszteségek kezelése lesz, hanem annak átgondolása is, hogy hogyan lehet a szlovákiai mezőgazdasági vállalkozásokat ellenállóbbá tenni a szélsőséges időjárással szemben.
FORRÁS: Bodon Dávid - Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége, Felvidéki Falugazdász Hálózat
